A két ország folyamatosan őrli fel a jövőjét a frontokon és a hátországokban egyaránt – utánanéztünk, hogy állnak az erőviszonyok. Ki fog győzni? Mi lesz a háború kifutása? Mikor van esély a békére?
Nyitókép: Belarusfilm/AFP
Bő két éve zajlik a háború a szomszédságunkban, amely súlyos és tartós következményekkel jár mind Ukrajna, mind a nemzetközi közösség számára. A konfliktus mérlege folyamatosan változik, és pontos adatokat gyakran nehéz megállapítani a harcok folyamatos jellege miatt. Az emberi veszteség mind két oldalon magas, amibe nem csak a halálos áldozatok száma, hanem sebesültek és a sérültek száma is beletartozik. Katasztrofálisak mind a gazdasági hatások, mind a környezetiek, amelynél csak a tragikus társadalmi következmények nagyobbak.
Az ukrán ellentámadás 2023 nyarán kudarcot vallott, a közel 1000 kilométeres frontvonal nem sokat változott az elmúlt hónapokban. Az elmúlt években:
Ukrajna elvesztette a területének 20%-át és több mint 6 és félmillióan menekültek el az országból.
Ennek a területnek mintegy 7%-a már 2022 előtt is megszállt volt. Az áldozatok számát azonban nehéz megbecsülni, mivel ezek államtitoknak számítanak. De mindkét oldalon legkevesebb százezer-százezer katona halt meg és ennek a másfélszerese sérült meg.
A félmillió kombattáns mellett meg kell említeni a több mint 30 ezer polgári áldozatot is, amiből 10 ezren az életüket vesztették és 20 ezren megsebesültek.
Hazánk politikai, gazdasági és társadalmi helyzetére is jelentős hatással bír a szomszédunkban zajló konfliktus. A magyar kormány folyamatosan keresi az egyensúlyt a nemzetközi elvárások és a belső politikai, gazdasági realitások között. A következő próbatételekkel kell szembenéznünk:
Magyarországon is érezhető a háború által generált gazdasági bizonytalanság, ami befolyásolja a beruházásokat, a kereskedelmet és az árakat.
növelte az energiahordozók árát és befolyásolta a magyar gazdasági stabilitást.
Ezt is ajánljuk a témában
Mennyire okoz riadalmat az orosz fenyegetés a NATO berkeiben, és készen áll-e a szervezet a kollektív védelemre? Miben felelős a NATO az ukrajnai háború kialakulásáért? Biztonságpolitikai szakértőket kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Figyelembe véve több gátló tényezőt, egyelőre nincs okunk aggodalomra. Ezen tényezők között kiemelkedik a NATO kollektív védelmi mechanizmusa, amely az 5. cikkely alapján biztosítja a tagállamok közötti szolidaritást, jelentős elrettentő erőt képezve ezzel bármely agresszorral szemben.
Az Európai Unió gazdasági és politikai integrációja szintén stabilizáló hatást gyakorol, a tagállamok közötti szoros együttműködés révén csökkenti a nagyméretű konfliktusok kialakulásának esélyét.
Továbbá, a nemzetközi jogi keretek és a diplomáciai erőfeszítések, valamint az Oroszország elleni gazdasági szankciók és politikai nyomás is korlátozzák annak lehetőségét, hogy a konfliktus továbbterjedjen.
Az orosz-ukrán háború egész kontinensünkre történő kiterjedésének esélye jelenleg alacsonynak tekinthető, bár a geopolitikai helyzetek gyorsan változhatnak.
A béke elérése Ukrajnában összetett és változékony geopolitikai és társadalmi tényezők függvénye. A konfliktus lezárásának legvalószínűbb útja a diplomáciai tárgyalások újraindítása lehet, amely magában foglalja a nemzetközi közvetítők bevonását és a felek közötti egyezmények kialakítását. Ezen tárgyalásoknak célul kell kitűzniük a tűzszüneti egyezményeket, a fegyveres erők visszavonását és a politikai kompromisszumokat. A fenntartható béke megteremtéséhez szükséges biztonsági garanciák, politikai és területi koncessziók, valamint a gazdasági és társadalmi újjáépítés is. A békefolyamat sikerének kulcsa a konfliktusban érintett felek politikai akarata és a nemzetközi szintű aktív részvétel.
Ezt is ajánljuk a témában
Jens Stoltenberg kijelentette, Kijevnek kompromisszumokat kell kötnie.
Divatos új hidegháborúnak nevezi a jelenlegi geopolitikai helyzetet, különösen az Oroszország és a Nyugat, valamint Kína és az Egyesült Államok közötti feszültségek kapcsán. Léteznek bizonyos analógiák és geopolitikai dinamikák, mégis a jelenlegi nemzetközi helyzet számos szempontból eltér a 20. századi hidegháborútól. A globális összefonódás, a többpólusú világrend és a technológiai változások új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a nemzetközi kapcsolatokban.
Azonban Ukrajnát támogató segélyek és az Oroszország elleni szankciók egy blokkosodó világot vetítenek elő.
2024. február elején az Európai Unió új, 50 milliárd eurós csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. Az Egyesült Államok múlt héten megszavazott 61 milliárd dolláros segélyével együtt ez már több, mint 200 milliárd euró támogatás a háború kitörése óta.
Ezt is ajánljuk a témában
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte egy ilyen konferencia megtartását Oroszország meghívása nélkül.
Az elemző szerint ráadásul az is egyértelmű, miért nem lenne rájuk szükség, ha Magyar Péteréket tartanák esélyesnek.
A francia államfő szerint Magyarországon kívül több európai országnak is nagyobb engedményeket kell tennie Ukrajna számára.
Egy 60 másodperces reklám, amelyet csak egyszer sugároztak, mégis örökre átírta a politikai kommunikáció szabályait.
Vízválasztó volt az idei év Orbán Viktor szerint.
Gulyás Gergely és a kabinet idén sem vette félvállról a tájékoztatást.
Az Egyesült Államok Ukrajnának a NATO-tagság keretében kapott biztonsági garanciákhoz hasonló garanciákat kínál, jelentették be amerikai tisztviselők hétfőn.
Egy Brüsszel által támogatott béketerv értelmében Ukrajna akár már 2027. január 1-jén csatlakozhatna az Európai Unióhoz, amennyiben megszületik a megállapodás az Oroszország által indított háború lezárásáról.
Az összes forgatókönyvre igyekszik felkészülni a miniszterelnök.
Berlin megkegyelmezett a legelterjedtebb fűtőberendezéseknek.
