Foreign Policy: A háború befejezése nagyobb válságot okozhat Oroszországban, mint a háború folytatása

Nemrég Donald Trump frusztrációját fejezte ki amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök húzza az időt az ukrajnai tűzszünet ügyében. Miért nem hajlandó Putyin támogatni semmiféle tűzszünetet? A Foreign Policy oldalán részletes elemzés jelent meg arról, hogy mi lehet az oka annak, hogy Putyin láthatóan nem akarja befejezni a háborút. 

Ian Garner elemző arról ír:

 A cikk felveti annak a lehetőségét, hogy Putyin esetleg engedményekben bízik, hiszen az amerikai elnök meglehetősen barátságos hangnemet üt meg. 

„Putyin, aki mindenekelőtt saját biztonságát szeretné megőrizni, úgy ítélheti meg, hogy a háború befejezésének kockázatai nagyobbak, mint a háború folytatásának kockázatai. (...) 

– írja az elemző. 

A béke gazdasági következményei

A szerző szerint az orosz gazdaságot jelenleg katonai befektetések tartják életben, így a hirtelen béke válságot hozhat. A szerző rámutat egy érdekes és keveset elemzett részletre: a katonai fizetések felledítettek vidéki, lemaradozott területeket.

 „A fogyasztási kiadások fellendülnek, különösen Moszkvától távol, a gazdaságilag hátrányos helyzetű tartományokban, ahonnan a Kreml a legtöbb katonát toborozza. E fellendülés nagy része annak köszönhető, hogy az orosz GDP 1,5 százalékát az állam jelenleg a katonai behívásért és szolgálatért járó egyre kirívóbb juttatásokra költi” – írja Garner és hozzáteszi: egyes régiókban az átlag éves fizetés négyszeresét kapják meg a fronton harcolók. 

 – írja a szerző. 

Társadalmi felbolydulás

Egy másik fontos szempont, hogy a társadalom széles rétegei számára a háború egyfajta társadalmi és kulturális ösztönzőként is működik. „A szerződéses katonák számára, akik aránytalanul szegényebb régiókból és kevésbé képzett háttérrel rendelkeznek, az ukrajnai háborúhoz való csatlakozás a felemelkedés lehetőségét jelenti” – írja Garner. 

A szerző arról számol be, hogy Oroszország távoli régióiban ez a társadalmi átalakulás fizikailag is megmutatkozik az egykor elhagyatott vidéki városok és falvak változó utcáin, amelyeken edzőtermek, üzletek és kávézók bukkantak fel. A gazdag veteránok – azok, akik túlélték a frontot és sikerült befejezniük a szolgálatot – és családjaik pénzzel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan életmódot folytassanak, amely a háború előtt csak Moszkvában és Szentpéterváron volt elérhető. 

– írja a cikk. 

Komoly az aggodalom a putyini vezetésben, hogy ellenzék alakul, de nem liberális oldalról, amit minden eszközzel elnyomtak, hanem a nacionalista jobboldalról. Moszkva igyekszik ápolni  kapcsolatot a radikálisokkal, azonban nem biztos, hogy kordában tudnák őket tartani egy gazdasági összeomlás esetén. 

 – írja Garner. 

Tehát a szerző arra a konklúzióra jut, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának hirtelen befejezése olyan dühhullámot szabadíthat el Oroszország régióiban, amely az afgán és a csecsen háborúk utáni erőszakos kiábrándultságot idézné. Szerinte csak abban az esetben éri meg Putyinnak befejezni a háborút, ha a folytatás nagyobb kockázattal járna számára, mint a befejezés. 

Nyitókép:  Alexei NIKOLSKY / POOL / AFP