Élő galambot csempésztek az Európai Parlamentbe, majd kiengedték a táskából (VIDEÓ)
A Zöldek felháborodtak, az állatot féltették.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
(Nyitókép: JOE KLAMAR / AFP)
Bejárta a sajtót a hír, hogy az európai parlamenti ciklus utolsó plenáris ülésén egy szlovák képviselő a felszólalása közben elővett zakója alól egy fehér galambot és szabadon eresztette a teremben – csakhogy az következetesen kimarad a beszámolókból, hogy
az abszurditás egyáltalán nem itt kezdődött.
Mert tudjuk-e, mi volt a címe annak a vitának, amelynek keretében a távozó politikus búcsúzóul megejtette ezt a különös performanszt?
Ezt is ajánljuk a témában
A Zöldek felháborodtak, az állatot féltették.
Nem, ugye, úgyhogy idézem: „Az éghajlat és a természet elleni támadás:
szélsőjobboldali és konzervatív kísérletek az európai zöld megállapodás tönkretételére és a jövőnkbe való befektetés megakadályozására”.
Azért ez van annyira különös, mint egy Daniel Freund feje fölött csapdosó békegalamb.
Ha a cél az eltartott kisujjal fanyalgó jobbos szavazók sértegetése és ezáltal urnákhoz rugdosása, akkor persze van a címben ráció; erre legalábbis mindenképp alkalmas lehet annak sugallása, hogy
a büdös konzervatívok nem szűnnek támadást intézni a természet ellen,
és kérlelhetetlenül akadályozzák a jövőnkbe (a mi jövőnkbe, azaz az európai emberek jövőjébe) való befektetést. Sújtsa őket a progresszív szülőképes férfiak és a becsődített hithű Abdulkák megvetése.
A fideszes baranyai gazda fedezteti a metáneregető Riskát, mintha nem lenne holnap,
bezzeg a tudatos momentumos zabitalt fogyaszt a szigorúan (szingapúri) kókuszolajjal készített avokádós muffinjához.
Az már talán a megfelelő irányba fordulás első jele, amikor egy fizikailag egészséges negyvenes férfi akkumulátoros e-biciklit vesz igénybe egy vízszintes terepen tartott bringás felvonuláshoz, de
az igazi azért mégis az, amikor valaki rózsaszín nyuszifüleket hajóztat be húsvétra Közép-Csöcsiangból a lakásban tartott kutyáinak
(„Imádnivaló Édes”, 795 forint, ingyenes szállítás, ugyanott cuki mancsmintás polietilén „kutyuskakizsák” is kapható).
Hol van ettől az emelkedett bolygómentő lelkülettől például egy oikofil Scruton?
A plenáris vita azonban nem az efféle, fárasztóan konkrét magatartásformákkal foglalkozott – hanem a „zöld megállapodás” pompás vízióival, amelyekbe a földhözragadtabb népség (mindenféle gazdákra és élelmezésbiztonságra hivatkozva) folyton csak beleköt. De
olyannyira támadás alatt áll az éghajlat, hogy a Friday for Future Strasbourgba utazott aktivistáit be se engedték a karzatra, hogy jelen legyenek a vitán,
így a német Zöldek képviselője az ő lelkes tapsuk nélkül volt kénytelen hangsúlyozni, hogy „végre klímavédelemre és igazságosságra kell kiadnunk a pénzünket, nem pedig szénre, olajra és gázra”.
Azon a szerdai napon, amikor mindezek a szavak elhangzottak, a zöld-szoci Németországban fújt némi szél és a nap is sütött valamelyest, így energiamixükben a szélenergia megközelítette a szenet, a napenergia pedig majdnem utolérte a földgázt, aminek köszönhetően a kilowattóránkénti szén-dioxid-kibocsátásuk nem haladta meg a 409 grammot.
A jobboldali Magyarország azon a borús-esős napon 238 grammot könyvelhetett el; a különbség neve Paks.
Egyidejűleg ugyanazon Németországban a liberális-konzervatív Cicero kikutatta (illetve kiperelte), hogy a gazdasági és a környezetvédelmi minisztérium zöldpárti munkatársai 2022-ben következetesen manipulálták az atomerőművek bezárásával kapcsolatos szakértői véleményeket. Mármint
a minisztériumokon belüli, közpénzből fizetett szakértők megállapításait, figyelmeztetéseit és fenntartásait negligálták vagy akár írták felül „zöld pártkatonák”
mindenféle költeményekkel, számos helyen pontosan az ellenkezőjükre, hogy az atomerőműmentesség ideálja beteljesülhessék.
Az EP-vita során azonban a CDU egyik politikusa nem átallott ismét gyakorlati kérdésekkel támadni, felemlegetvén, amikor a napokban Cem Özdemir német zöldpárti élelmezésügyi és mezőgazdasági miniszter „büfé a méhek és más hasznos rovarok számára” felirattal posztolta ki, amint
bambuszt(!) nyeseget az erkélyén.
Kábé ennyiben foglalható össze az Önök éghajlat- és természetvédelmi politikája: „sok vélekedés, kevés fogalom a teremtett világról” – mutatott rá a jobboldali EP-képviselő, hozzátéve, hogy eközben választókörzetében a gyümölcstermesztők sikeresen növelték a biológiai sokféleséget és azon belül a pillangók számát, tehát talán
a gazdákkal együttműködve, nem pedig ellenükben kellene klímát menteni.
Az ECR részéről egy olasz képviselő mindenesetre külön köszönetet mondott azoknak, akik „ezt a szürreális című vitát javasolták”, reményét fejezve ki, hogy a választók számára ezáltal is világos lesz, ki az, aki a józan észt követve igyekszik megvédeni a polgárokat „a zöld ideológia őrületétől”.
Ezt is ajánljuk a témában
Új házába világítást szeretne? 2026 végére tudjuk ígérni, esetleg. Francesca Rivafinoli szemlecikke.