Új házába világítást szeretne? 2026 végére tudjuk ígérni, esetleg.
(Nyitókép: Daniel Leal/AFP)
Nocsak, egy újabb terület, ahol elszigetelt esetek fordulnak elő”
– kommentálják az olvasók némileg rezignáltan a Die Welt oranienburgi helyzetről szóló cikkét, amely szerint a Berlintől 35 kilométerre fekvő, mára közel ötvenezresre nőtt városban mostantól egyetlen új lakóházat, hőszivattyút, elektromosautó-töltőt vagy ipari létesítményt sem tudnak rákapcsolni a villamosenergia-rendszerre, továbbá teljesítménynövelés kérelmezésére sincs mód.
A közműcég mindenkit megnyugtat: a meglévő fogyasztóknak nem kell aggódniuk, a jövőben is biztosítják számukra az áramot;
az azonnali hatályú intézkedés csak azokat érinti, akik például most fogtak építkezésbe, vagy környezettudatos és jogkövető mintapolgárként épp hőszivattyúra cserélnék le a gázkazánjukat. Áram összességében lenne elegendő a környéken, csupán a hálózat nem bír el a jelenleginél többet – a város állítólag már bő egy éve kéri a kapacitások növelését, de sajnos nem történtek lépések az ügyben; egy tervezett új transzformátorállomás 2026 végére fog elkészülni.
Eközben az áramigény a vártnál is rohamosabb mértékben növekedett
– többek között a Zöldek által szorgalmazott hőszivattyúk terjedése miatt, amelyekből az irodalomtudós Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter 2024-től kezdve országszerte évi 500 ezer darab beépítését tűzte ki célul.
Bár a most bejelentett drasztikus lépés egyelőre „elszigetelt esetnek” tűnik, a szakértőket nem érte különösebb meglepetésként a hír: miközben Németország 2030-ig 215 gigawattra akarja növelni a napelemes kapacitást, a hálózat fejlesztése olyannyira nem áll ezzel összhangban, hogy trafókhoz például már csak hosszas, akár többéves várakozással lehet hozzájutni.
A szövetségi számvevőszék néhány hete kiadott jelentésében megállapította, mostanra a hálózat kiépítése terén a tervezetthez képest hét évre, illetve 6000 kilométerre nőtt az elmaradás
– így viszont a példásan zöld áramot nemigen lehet eljuttatni a fogyasztókhoz. A vonatkozó fejlesztések 2045-ig 313,7 milliárd euróba kerülnének, amely összeg a számvevőszék szerint teljességgel hiányzik az illetékes miniszter számításaiból.
A hálózatüzemeltetők mindenesetre egy új jogszabályi rendelkezés szerint elvileg (kártérítési kötelezettség terhe mellett) nem tagadhatják meg az újabb hőszivattyúk, napelemek vagy fali elektromosautó-töltők fogadását; cserébe szükség esetén a távolból lejjebb csavarhatják ezeket – azaz lassíthatják az e-autók töltését, illetve gyakorlatilag lejjebb vehetik a lakásokban a fűtést.
Már ahol ez segít a helyzeten:
Oranienburg most (jobb híján) gőzerővel dolgozik azon, hogy felküzdje magát erre a szintre.
Tudta ön, hogy hazánkban harmadannyian érzik magukat szegénynek, mint 2010-ben? Az Eurostat segít minket az év végi visszatekintésben: íme, mi mindenért adhat hálát a magyar! Francesca Rivafinoli írása.
A német kancellár szerint Európa nem engedheti meg, hogy Ukrajna békéjéről háttéralkuk döntsenek, mert ezzel az EU egysége kerülne veszélybe.
A brüsszeli lap szerint a párt a jövő évi keletnémet választások előtt igyekszik levakarni magáról a szélsőségesség bélyegét.
Azonnal felszólították a kancellárt.
De a legnagyobb stresszt továbbra is a német gazdaság és a klímaváltozás okozza.
Németország gazdasági növekedés után mély strukturális válságba került, amelyet főként szerkezeti problémák és évtizedes gazdaságpolitikai-stratégiai hibák okoztak.
Szondy Zoltán Orbán Viktor székelyföldi víziójáról is beszélt.
Mutatjuk a miniszter őszinte szavait.
