Új házába világítást szeretne? 2026 végére tudjuk ígérni, esetleg.
(Nyitókép: Daniel Leal/AFP)
Nocsak, egy újabb terület, ahol elszigetelt esetek fordulnak elő”
– kommentálják az olvasók némileg rezignáltan a Die Welt oranienburgi helyzetről szóló cikkét, amely szerint a Berlintől 35 kilométerre fekvő, mára közel ötvenezresre nőtt városban mostantól egyetlen új lakóházat, hőszivattyút, elektromosautó-töltőt vagy ipari létesítményt sem tudnak rákapcsolni a villamosenergia-rendszerre, továbbá teljesítménynövelés kérelmezésére sincs mód.
A közműcég mindenkit megnyugtat: a meglévő fogyasztóknak nem kell aggódniuk, a jövőben is biztosítják számukra az áramot;
az azonnali hatályú intézkedés csak azokat érinti, akik például most fogtak építkezésbe, vagy környezettudatos és jogkövető mintapolgárként épp hőszivattyúra cserélnék le a gázkazánjukat. Áram összességében lenne elegendő a környéken, csupán a hálózat nem bír el a jelenleginél többet – a város állítólag már bő egy éve kéri a kapacitások növelését, de sajnos nem történtek lépések az ügyben; egy tervezett új transzformátorállomás 2026 végére fog elkészülni.
Eközben az áramigény a vártnál is rohamosabb mértékben növekedett
– többek között a Zöldek által szorgalmazott hőszivattyúk terjedése miatt, amelyekből az irodalomtudós Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter 2024-től kezdve országszerte évi 500 ezer darab beépítését tűzte ki célul.
Bár a most bejelentett drasztikus lépés egyelőre „elszigetelt esetnek” tűnik, a szakértőket nem érte különösebb meglepetésként a hír: miközben Németország 2030-ig 215 gigawattra akarja növelni a napelemes kapacitást, a hálózat fejlesztése olyannyira nem áll ezzel összhangban, hogy trafókhoz például már csak hosszas, akár többéves várakozással lehet hozzájutni.
A szövetségi számvevőszék néhány hete kiadott jelentésében megállapította, mostanra a hálózat kiépítése terén a tervezetthez képest hét évre, illetve 6000 kilométerre nőtt az elmaradás
– így viszont a példásan zöld áramot nemigen lehet eljuttatni a fogyasztókhoz. A vonatkozó fejlesztések 2045-ig 313,7 milliárd euróba kerülnének, amely összeg a számvevőszék szerint teljességgel hiányzik az illetékes miniszter számításaiból.
A hálózatüzemeltetők mindenesetre egy új jogszabályi rendelkezés szerint elvileg (kártérítési kötelezettség terhe mellett) nem tagadhatják meg az újabb hőszivattyúk, napelemek vagy fali elektromosautó-töltők fogadását; cserébe szükség esetén a távolból lejjebb csavarhatják ezeket – azaz lassíthatják az e-autók töltését, illetve gyakorlatilag lejjebb vehetik a lakásokban a fűtést.
Már ahol ez segít a helyzeten:
Oranienburg most (jobb híján) gőzerővel dolgozik azon, hogy felküzdje magát erre a szintre.
Vigyázat, tények és objektív számok következnek: fedezékbe mindenki, akiknek előítéleteit súlyosan károsíthatja az ilyesmi. Francesca Rivafinoli írása.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Ez már rég nem vicc: Európa örökre megváltozott, a migráció lényegében aláásta a biztonságot Nyugat-Európában.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Friedrich Merz kiengedte a szellemet a palackból.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
