Célegyenesben az orosz elnökválasztás: Putyin mellett még őket érdemes figyelni
Minden jel szerint nem fogják megizzasztani a kihívói az orosz elnököt.
Harmadik napja tart az orosz elnökválasztás.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
***
Ahogy arról a Mandineren korábban beszámoltunk, elnökválasztást tartanak Oroszországban 2024. március 15. és 17. között. Ez lesz a nyolcadik ilyen alkalom az országban a Szovjetunió megszűnése óta. A győztest a tervek szerint 2024. május 7-én iktatják majd be.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden jel szerint nem fogják megizzasztani a kihívói az orosz elnököt.
A közvélemény-kutatások szerint Putyin népszerűsége 60 és 75 százalék között mozog, a voksolás pedig vasárnap a zárónapjához érkezett.
Az első szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órakor már bezártak az orosz Távol-Keleten.
Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke vasárnap reggel közölte, hogy a választáson a részvételi arány, beleszámítva az online voksolókat is, két nap után 61,7 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt, 89 százalékot, Tuvában regisztrálták. Az orosz digitalizálási minisztérium szerint 28 régióban az elektronikus szavazásra bejelentkezett választók 90 százaléka, mintegy 4,25 millió ember ért a lehetőséggel.
Ezt is ajánljuk a témában
Moszkvai idő szerint este 21 órakor lesz vége a háromnapos elnökválasztásnak Oroszországban.
A szám nem tartalmazza a moszkvai adatokat, ahol az állami szolgáltatások elektronikus rendszere nem írja elő a voksolásra való előzetes bejelentkezést. A fővárosban vasárnap reggelre 4,3 millió ember szavazott, közülük 3,2 millióan online. A választás kezdete óta a távvoksolás rendszerét Pamfilova szerint 280 ezer túlterheléses támadás érte.
Beszámolók szerint több régióban történt kísérlet a voksolás megzavarására. Szentpéterváron őrizetbe vettek egy fiatal nőt, aki Molotov-koktélt dobott egy szavazóhelyiség bejáratára,
Moszkvában egy másikat, aki folyadékot öntött a szavazóurnába.
Pamfilova közölte, hogy 20 oroszországi régió 29 szavazóhelyiségben próbálták felgyújtani a szavazóurnákat vagy folyadékot önteni beléjük. A CIK elnöke az mondta, hogy a „nem nagyon bölcs” elkövetőkre Ukrajnából és európai országokból gyakoroltak nyomást, vagy bujtották fel erre a cselekedetre. Az Ukrajnától elcsatolt területeken több szavazókörzetet ért támadás. Enerhodarban drónok dobtak le a választás bojkottja mellett agitáló szórólapokat.
Kapcsolódó vélemény
Az elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő, Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlementi képviselője, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke között lehet választani.
Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik. A CIK szerint
a választások megfigyelésére 1115 külföldi érkezett, 129 országból.
Bendarzsevszkij Anton a Facebookon tett közzé egy posztot azzal kapcsolatban, hogy hosszú sorok állnak a szavazók a budapesti Orosz Kulturális Központ előtt.
„Hosszúra nyúlt,
tömött sorokban állnak a szavazók a budapesti Orosz Kulturális Központ épülete előtt az Andrássy úton, ahol voksolni lehet az orosz elnökválasztásokon”
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: „Az orosz ellenzék vasárnap 12:00-ra hirdette meg a »Délben Putyin ellen« akciót, amelynek lényege, hogy mindenki, aki Putyin ellen foglal állást, egyszerre, azonos napon, azonos időben jelenik meg a szavazófülkék előtt”.
Bendarzsevszkij kifejtette, hogy ez maradt az egyetlen lehetséges módja az orosz hatalommal szembeni tiltakozásnak.
***