Moszkvai terror után – így éledt újjá az Iszlám Állam

Fotó: orosz megemlékezés a terrortámadás áldozatairól (Olga MALTSEVA / AFP)

Mint ismert, szörnyű terrortámadás sújtotta Moszkvát március 22-én, péntek este: terroristák támadtak a Crocus koncertterem nézőire gépfegyverekkel, késeléssel, bombákkal. 

és további közel kétszáz ember sebesült meg.

A terrortámadást az Iszlám Állam vállalta magára – egész pontosan annak khorasani ága, amely Afganisztánban működik, s származási helyük miatt IS-KP-nek, vagy ISIS-K-nak is neveznek. Azt, hogy iszlamisták követték el a terrortámadást, hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök is elismerte, a nyomozás viszont még tovább folyik.

De mi is ez az ISIS-K, és hogyan kapcsolódnak az egy évtizede ismertté és hírhedtté vált Iszlám Államhoz?

Az Iszlám Állam története két évtizedre nyúlik vissza, amikor is az Irakban Szaddám Huszein rendszerét megdöntő, majd az olajban gazdag országban berendezkedő nyugati, főleg amerikai megszállók ellen 2004-ben megalakult a Jai'sh al-Taifa al-Mansurah fegyveres mozgalom Abu Omar al-Baghdadi vezetésével, amely aztán az al-Kaidával együtt harcolt az iraki konfliktus újabb szakaszában.

Al-Baghdadi fegyveres mozgalma épp tíz éve, 2014-ben vette föl az ad-Dawlah al-Islāmiyah, vagyis Iszlám Állam nevet, 

A világ nagyhatalmai és az arab, illetve muszlim országok egyaránt elutasították a mozgalmat, s szembe is fordultak vele – az első években azonban minden idők egyik legdurvább – és legsikeresebb – terrorállamát tudták létrehozni Irak és Szíria területén.

Az Iszlám Állam ki tudta használni a már egy évtizede szétesett Irak és a több éve polgárháborús körülményekbe süllyedt Szíria anarchiáját, és a két ország egymással határos területein hamar területet és infrastruktúrát tudott szerezni magának, ezzel pedig jelentős száma népesség került uralma alá. 

akikre rákényszerítették az iszlám szélsőségesen értelmezett jogrendjét és erkölcsi parancsolatait. Az Iszlám Állam ekkoriban mintegy egymilliárd dolláros költségvetéssel és 30 ezer harcossal rendelkezett.

Több évnyi véres harc vette ekkor kezdetét: mind iraki, mind szíriai részről megindult az Iszlám Állam elleni támadás, amit az első években az Egyesült Államok, majd később Oroszország is támogatott. Az Iszlám Állam gyakorlatilag az utolsó falvakig és utolsó embereiig harcolt a területéért, s 2019-re, amikor Al-Baghdadi is meghalt, véget ért terroruralmuk a Közel-Keleten.

Mindez azonban nem jelentette az Iszlám Állam teljes végét. Ugyan a folyamatos nemzetközi hírekből kikerültek, de 

Különösen a délkelet-afrikai Mozambikban, a nyugat-afrikai Maliban és a délkelet-ázsiai Indonéziában jöttek újra elő, s kezdték meg terrortámadásokkal megszerzett uralmuk újbóli kiépítését.

De az Iszlám Állam újabb „hajtásai” között van az Afganisztánban szerveződő khorasani mozgalom, az ISIS-K. 2015 januárjában alakult meg afgán és pakisztáni tálibokból és más, Iszlám Államhoz köthető figurákból a szerveződés. A tálibokkal furcsa szimbiózisban léteznek: 2021 folyamán, amikor a tálibok döbbenetesen gyorsan visszafoglalták a kivonuló amerikaiaktól és a kabuli kormánytó Afganisztánt, a helyi ISIS-esek is velük harcoltak, a tálib hatalomátvétel után viszont a tálibok azt ígérték, lekorlátozzák az ISIS-K tevékenységét és elfogják vezetőjüket, Shahab al-Muhajirt. 2023-ban felröppent a halálhíre is, azt azonban a mai napig nem sikerült független forrásokból bebizonyítani.

De mit is akarnak a khorasani iszlamisták? Hafiz Saeed Khan, az ISIS-K első vezetője 2016-ban arról beszélt: Khorasannak (a mai Afganisztán, Irán és a fölöttük fekvő közép-ázsiai államok közös területének) 

„Szekulárisok és eretnekek elfoglalták ezeket a régiókat, de Allah segedelmével visszafoglaljuk őket, hogy újra Allah törvényei szerint kormányozzák őket, s a terület tovább bővítse az áldott Kalifátust.”

És ha igazak az eddig nem cáfolt állítások, akkor az ISIS-K terroristái követték el a pénteki moszkvai terrortámadást, amely az új szerveződés eddigi legnagyobb súlyú tette volt. Az kérdés, hogy az orosz főváros ártatlan, civil lakói elleni brutális terrortámadás miben segíti az Iszlám Államot a történelmi Khorasan visszaszerzésében – de az biztos, hogy a nagyvilág figyelme Oroszországtól Amerikán át Kínáig mostantól ráirányul az afganisztáni Iszlám Állam-sejtre. Utánuk a vérözön.