Itt az újabb magyar Oscar-díj, tarolt az Oppenheimer – kiosztották az idei elismeréseket

Nyitókép: Robyn BECK / AFP

***

Magyar idő szerint hétfő hajnalban kiosztották az idei Oscar-díjakat. Magyar szempontból a legérdekesebb Mihalek Zsuzsa berendező Oscar-díja, amit a Szegény párák című filmben látható, gyönyörű munkájáért kapott. 

De ne szaladjunk ennyire előre!

A tavalyi évben sokak – köztük e sorok írója is – felhúzta a szemöldökét arra, hogy sikerült egy középszerű filmnek megkaparintania a legtöbb Oscart (szám szerint hetet), míg több kiváló alkotás hoppon maradt, köztük Steven Spielberg életrajzi ihletésű filmje és Martin McDonagh drámája is.

Az idén mintha az Akadémia tagjai meghallották volna az elégedetlenkedőket, s gondolva egy merészet, kiosztották a díjakat a legérdemesebbeknek. Vagy legalábbis kiszámíthatóan döntött.

Az Oppenheimer megkapta a legjobb vágás, a legjobb operatőr és legjobb eredeti filmzene díját, Robert Downey Jr. megkapta a filmben nyújtott alakításáért a legjobb férfi mellékszereplő díját, Cillian Murphy s legjobb színész elismerését – Christopher Nolan meg hazavihette a legjobb rendező szobrocskáját, illetve producerként a legjobb film díját is.

Vagyis hoppon maradt a Megfojtott virágok és a Barbie is, többek között. 

Nem ő volt az egyetlen híres alkotó, aki most kapott először Oscart: Wes Anderson, A Grand Budapest Hotel rendezője szintén nyolc jelölés után kapta meg idén élete első szobrát, a Henry Sugar csodálatos élete című tavalyi alkotásért.

Mijazaki Hajao, a Studio Ghibli alapítója a 2015-ös Oscar életműdíja után idén megkapta a második Oscar-díját A fiú és a szürke gém című animációs filmjéért.

Nem annyira szegény párák

Jórgosz Lánthimosz Magyarországon forgatott filmje, a Szegény párák a 11 jelölésből csupán négyet tudott díjra váltani. Nem kapta meg a legjobb film díját – ami szerintünk talán nem is olyan nagy gond, tekintettel arra, hogy a mű egy erotikával erősen túlfűszerezett mese arról, ahogyan 

Azt el kell viszont ismerni, hogy a megszerzett négy díj mind megérdemelt: Emma Stone aprólékosan mutatta be az eleinte még beszélni nem tudó, végül már a kapitalizmust hevesen kritizáló főszereplőnő fejlődését, ahogyan Mihalek Zsuzsa és kollégái is olyan elbűvölően mesés látványvilágot álmodtak meg, amilyet élőszereplős produkcióban rég láttunk.

Auschwitz kerítésének túloldalán

Az érdekvédelmi terület című film öt jelölésből kettőt tudott díjra váltani, a legjobb külföldi film és a legjobb hang szobrát szerezte meg. A film azt a rideg embertelenséget mutatja be, ahogyan az auschwitzi táborvezető a családjával éli a mindennapi életét, miközben a szomszédban, a falon túl borzalmak történnek. A tömeggyilkosságokat így ezúttal nem látjuk nézőként, de a hanghatások révén, meg egyébként is, tudjuk, mi történik ott.

Ukrajna

A rendező, amikor átvette a legjobb dokumentumfilm díját, kijelentette, hogy ő az első rendező, aki azt kívánja, bárcsak ne kellett volna leforgatnia a filmjét, bárcsak ne rohanta volna le Oroszország az országát, s bárcsak ne halt volna meg több tízezer ukrán.

Godzilla, Téli szünet, Egy zuhanás anatómiája

A legjobb vizuális effektek díját idén nem egy többszáz millió dollárból készült hollywoodi szuperprodukció nyerte meg, hanem egy 10-12 millió dollláros Japán Godzilla-film, amiben a a címszereplő pont azután bukkan fel, hogy a japánok kapituláltak a második világháború végén.

A kis költségvetésű Oscar-jelölt filmek közül a Téli szünet, illetve az Egy zuhanás anatómiája volt kiemelkedő, az öt-öt jelölésből viszont mindkettő csak egyet-egyet tudott díjra váltani: előbbi a legjobb női mellékszereplő díját, utóbbi pedig a legjobb eredeti forgatókönyv díját kapta meg, mindkettőt teljesen megérdemelten.

„Teljesen megérdemelten” – talán ez lehetne a mottója a mostani Oscar-díjak odaítélésének. 

vagy épp miért nem tudta az ötvennegyedik jelölését beváltani John Williams zeneszerző, most mégis azt kell mondanunk: az Akadémia kvázi korrigálta magát, s a díjakat azok a filmek kapták, amik az adott kategóriában a legtöbbet tették le az asztalra.