Transznemű kaphatja az Oscart, pedig vannak más mentálisan sérültek is, akik magukat valaminek képzelik

„Vannak például azok, akik a mindennapokban hitvány, semmirekellő, feleségükre irigykedő férfiak. Olyanok, akik miközben az asszony keresi a pénzt, irányt mutat a gyerekeknek, addig ők unalomból a feleségük által javasolt pozícióban ülnek, hogy ne otthon unatkozzanak. 

 Esténként meg mondjuk pezsgőzgetnek, koktélozgatnak, részegen mennek haza, miközben a másik komoly dolgokat csinál és fontos ember. Ha kell, akkor akár öngyilkosságot is szimulálnak, hogy felhívják magukra a figyelmet, de ha ez sem jön be, ott van a lelki terror.

 És ezek az emberek kiválóan el tudnak játszani egy olyan szerepet, ami tőlük a legtávolabb áll a világon: mégpedig egy igazságosztó, diktátorokat megsemmisítő, rendszereket megrengető államférfi szerepét. De szívesen bújnak jóképű kaszanovák bőrébe is, aki a képzeletükben jó bunyós és jó táncos is, de nem áll távol tőlük a gondoskodó, törődő »apuka« szerep sem, ha éppen forognak a kamerák.

 Ez a személyiségbeli átváltozásnak és a színészi képességnek egy olyan szintje, amiről egy átlagos kis transzneműcske csak álmodozhat. Ennyire még ő sem tud átalakulni, még akkor sem, ha megszabadul a brekkencstől. Mi ez, ha nem őstehetség?”

Nyitókép:Pedro Ugarte/AFP