Egy film az emberi viszonyok, vonzalmak és konfliktusok kegyetlen szépségéről: a legjobb vígjáték, forgatókönyv és vígjátéki színész díját hozta el A sziget szellemei a Golden Globe-gálán. Már a hazai mozikban is látható Martin McDonagh életművének ékköve!
Muray Gábor írása a Mandiner hetilapban
Tizenhárom évvel ezelőtt, szinte ezen a napon, éppen kinyitottam a bed & breakfast ablakát, és bezuhant az óceán. Galway. Sirályrikácsolás és a hullámverés andalító hangja töltötte meg a kis hotelszobát, és ahogy kihajoltam a parti szálló ablakán, egészen az Aran-szigetekig elláttam.
a kéknek valami olyan tónusában, amit Magyarországon nem is ismerünk. Nemsokára már a helyi hajózási társaságok menetrendjeit böngésztük, hogyan is lehetne eljutni az Aranok egyikére, Inishmaanra, Inisheerre vagy Inishmore-ra.
Utóbbin forgatta az Erőszakikkal (In Bruges) berobbant Martin McDonagh A sziget szellemeit, a hét premierfilmjét, amely nemrég aratott a Golden Globe-on, és amelynek legalább annyira főszereplője ez a táj, mint az Erőszakikkal legendássá lett duó, Colin Farrell és Brendan Gleeson kettőse.
Az egyszerre végtelenül nyitott és végtelenül zárt, kék és zöld és sziklaszürke táj. A bejárhatatlanul tágas óceánnal behatárolt, kőfalakkal labirintusszerűen tagolt, ősi sziget domborműve.
Hadd zuhanjon rá az emberre a nyugatír partvidék végtelensége, ahogy rám tizenhárom éve az ablakon át az a sirályrikácsolás, mert ennek a súlyos horizontnak az átélése kell ahhoz, hogy megértsük a mcdonagh-i figurákat, akiket hol fölemel, hol alámerít az orkán a létezés tengeróceánjában.
1920 környékén járunk egy aprócska ír szigeten, a fiktív Inisherinen,
de a csetepaté maga láthatatlan legyen. Itt él a kissé egyszerű, de jóságos Pádraic (Farrell) Jenny nevű szamarával és a világot a könyvek által megismerni vágyó nővérével, Siobhánnal (Kerry Condon). Pádraic minden délután kettőkor kopog barátja, a hegedűs Colm (Gleeson) ajtaján, hogy aztán óraműpontossággal legurítsák sötét pintjeiket a sziget egyetlen kocsmájában.
Egy nap Colm nem válaszol Pádraic invitálására, sőt közli, hogy elég volt a barátságából, ezután idejét és figyelmét a fecsegés helyett a hegedűművészetnek szeretné szentelni. Mert mi is a feladat: jóságosnak lenni és megfelelni az egyes emberi kötelékeknek vagy maradandót alkotni az emberiségnek?
Colm nem tréfál, csökönyösebb, mint Pádraic szamara, és
S mint azt McDonagh életművéből sejteni lehet, el is megy.
Feltűnik a sziget jövőbelátó vén banyája, valamint Inisherin félnótása, az erőszakos helyi rendőr együgyű, mégis lényeglátó fia (Barry Keoghan félelmetes alakítása), és ahogy tágul a horizont, látjuk meg a festői tájban élő ember hétköznapi kínját, a bezártságból fakadó őrületét és elvágyódását.
A felfoghatatlan tágasságban élő beszűkült kisközösség nem új téma, de A sziget szellemei továbbmegy az alapszituációnál, McDonagh a legnagyobb drámaírókhoz méltó módon,
Az elismertség iránti vágyról, a művészlétről és általánosságban az emberi létezésről.
McDonagh Londonban született ír szülőktől, és mindig is az ír néplélek dúvadságai érdekelték. Már korai színházi darabjai is ebből a megrendítő tájból indultak, és most egyértelműnek tűnik, hogy A sziget szellemei lett a nagy mestermű. A csúcs, ahová az alkotó végül felért, és ahol megpihenhet, mint Colin Farrel az inishmore-i Dún Aonghasa szirtjein.
A sziget szellemei. Martin McDonagh filmje. Január 26-ától a mozikban
Nyitókép: Fórum Hungary
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Csibi Krisztina szerint épp az ilyen tragédiák elkerüléséért indult el a választáson.
