Hiába az újabb tanácskozás, nem közeledtek a fejlett és a fejlődő országok álláspontjai.
Hétfőtől csütörtökig tartották a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 13. miniszteri konferenciáját az Egyesült Arab Emírségekben, Abu Dhabiban, ahol a szervezet immár 166 tagországának kereskedelmi miniszterei és magas rangú tisztviselői gyűltek össze.
A kétévente megrendezett miniszteri konferencia a WTO legfőbb döntéshozó szerve, az itt elhangzó viták és elért eredmények nem csak a szervezetre vannak jelentős hatással, hanem az egész világ kereskedelmére is.
Az idei találkozó újra ráirányította a figyelmet olyan fontos kérdésekre, mint többek között a WTO reformja, a vitarendezési mechanizmusok, az e-kereskedelem, valamint a kereskedelem és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata.
Számos vélemény szerint a WTO jelenleg kritikus válaszút előtt van.
A Világkereskedelmi Szervezettel kapcsolatban mély megosztottság tapasztalható a hatalmak között. Egyrészt az utóbbi években a WTO-t a folyamatos eljelentéktelenedés jellemzi, amelynek fő oka az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háború és blokkosodás.
Kereskedelmi Világszervezet
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egy multilaterális kereskedelmi szervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja az úgynevezett tarifális kereskedelmi akadályok (vámok, exportszubvenciók) és a nem tarifális kereskedelmi akadályok (beviteli engedélyek) fokozatos leépítése, illetve megszüntetése révén. A WTO 1995. január 1-jén jött létre az 1947-ben megkötött Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) utódaként. A létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést 1994. április 16-án, a marokkói Marrakeshben írták alá.
Ezt is ajánljuk a témában
A világ legnagyobb napelemgyártója szerint Európa és az Egyesült Államok lassabban érheti el a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, ha korlátozzák a kínai vállalatokat a megújuló energiaforrással kapcsolatos ellátási láncukban.
Kína és az Egyesült Államok,
a világ két legnagyobb gazdasága merőben eltérően tekint a WTO-ra.
Peking az utóbbi években élen jár a szervezet átalakítására irányuló törekvések felkarolásában. Kína 2019-ben hivatalosan is benyújtotta a WTO-nak a szervezet reformjára vonatkozó kínai javaslatról szóló dokumentumot, amelyben négy területet javasolt reformintézkedéseket: először is, a WTO létét fenyegető létfontosságú és sürgős kérdések megoldása; másodszor, a WTO jelentőségének növelése a globális gazdasági kormányzásban; harmadszor, a WTO működési hatékonyságának javítása; és negyedszer, a többoldalú kereskedelmi rendszer inkluzivitásának fokozása.
Washington ugyanakkor – felismerve, hogy már nem szolgálja az érdekeit a WTO – 2019 óta blokkolja a kinevezéseket a WTO fellebbviteli kamarájába, ezzel gyakorlatilag ellehetetleníti a szervezet működését.
Az Egyesült Államok arra hivatkozik, hogy a fellebbviteli kamara elfogult Kínával szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
A kereskedelem előtti akadályok lebontásán ügyködő WTO-nak sok évtizede tagja Magyarország is: Ukrajna most e fórumon támadta meg hazánk döntését az ukrán gabona kizárásáról.
Kína mellett olyan országok támogatják a WTO átalakítását, amelyek egyébként is elégedetlenek a jelenlegi globális politikai és gazdasági rend felépítésével. Ezen országok véleménye, hogy a Bretton Woods-i intézmények struktúrája már nem alkalmas arra, hogy a változó globális trendeket kezelje.
India – amely számos téren ki áll a nemzetközi rendszer megreformálása mellett – ugyanakkor ellenzi a WTO-átalakítást. A miniszteri konferencia előtt Újdelhi ismét fokozta konfrontatív retorikáját a reformokkal kapcsolatban. A Politico szerint a nyugati hatalmakat frusztrálja India viselkedése. „A WTO lényegében India háborúja a világ többi része ellen.
Nem Kína a fő probléma – és soha nem is volt a fő probléma –, amikor a multilateralizmusról van szó”
– mondta Hosuk Lee-Makiyama, a brüsszeli székhelyű ECIPE agytröszt igazgatója, volt svéd kereskedelmi diplomata. India a fejlődő országok szószólójaként kétségbe vonta a szabadkereskedelem előnyeit. Számos fejlődő ország szerint a „szabadkereskedelem” és a „szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszer” valójában arra szolgál, hogy a fejlett államok helyzetét betonozza be, és megakadályozza a fejlődő országok felemelkedését.
Peking szerint, bár teljesen érthető, hogy a WTO reformjával kapcsolatban eltérő nézetek és igények merülnek fel, ez nem jelentheti azt, hogy a reformfolyamat az a kereskedelmi protekcionizmus és globalizáció ellenesség újabb eszközévé váljék.
Kína azt is hangsúlyozta: egyre világosabbá válik, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a WTO reformját arra akarják felhasználni, hogy
a multilaterális kereskedelmi rendszert saját érdekeik jobb kiszolgálására és mások elnyomására alakítsák át.
Az Egyesült Államok jelenleg továbbra is a világ legnagyobb gazdasága és legjelentősebb kereskedelmi országa. A WTO reformja nem valósítható meg Washington támogatása és együttműködése nélkül. Ezzel Kína is tisztában van, ezért is hangoztatják sorozatosan a kínai tisztviselők arra, hogy az Egyesült Államokat mérete nem jogosítja fel arra, hogy „túszul ejtse” a Kereskedelmi Világszervezet többi tagországát.
Ezt is ajánljuk a témában
Kína szépen szállt fel a „globális ellátási lánc-expresszre”, ami nagymértékben segített az ország gazdasági fejlődésében, véli Yi Xiaozhun, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi igazgató helyettese. A közgazdász szerint Kínának továbbra is támogatnia kellene a szabadkereskedelmi politikákat és elleneznie kellene a protekcionizmust.
***
Nyitókép: Getty Images / Pla2na
Az is kiderült, hogy az ukrajnai háború mellett a Közel-Keletről is tárgyalhatnak.
Amerika számtalan módon keresztbe tud tenni Ukrajnának.
Folytatódnak a tisztogatások, az elnök senkinek sem kegyelmez.
Ezen felül a mostani hatvanasok magasabb iskolai végzettségűek és egészségesebbek is, mint 10-20 éve.
Az amerikai elnök környezetének végképp elege lett az ukrán vezetőből.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy látja, az Amerikában kirobbant USAID-botrány új lendületet adott a nyomásgyakorló hálózatok felderítésének munkájában.
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
„Hálás vagyok, hogy ilyen népet szolgálhatok” – mondta a miniszterelnök.
