A világ legnagyobb napelemgyártója szerint Európa és az Egyesült Államok lassabban érheti el a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, ha korlátozzák a kínai vállalatokat a megújuló energiaforrással kapcsolatos ellátási láncukban.
Az elmúlt esztendő utolsó negyedévében a kínai elektromos járműveket gyártó BYD megelőzte a Teslát az elektromos autók eladásainak terén. Ez csupán egyike azoknak a zöldmérföldköveknek, amelyeket Kína a közelmúltban elért. Talán ami még jelentősebb, hogy az ázsiai ország megújulóenergia-kapacitásának – főként nap-, szél- és vízenergia – az aránya 2023-ban elérte a teljes energiatermelési kapacitás mintegy 50 százalékát.
Kína évtizedek óta támogatja a hazai napelem-előállítást, a verseny intenzív és folyamatosan nő a kereslet. Így a lítiumion-akkumulátorok mellett a napelemgyártást is uralja: a globális termelés több mint 80 százalékát adja.
A nyugati politikai és iparági vezetők azonban azt szeretnék, ha a kínálat változatosabb lenne, és nem csak Kínából származó termékek árasztanák el a piacot. Az ázsiai országot okolják azért is, hogy az elmúlt hetekben négy európai gyár bezárt. Brüsszel a további üzembezárások megakadályozása érdekében azt tervezi, hogy különböző támogatásokban részesíti ezt az iparágat. Emellett biztonsági aggályok is felmerültek részükről a kritikus infrastruktúrában használt, Kínában gyártott alkatrészeket illetően.
Dennis She, a Longi Green Energy Technology alelnöke azonban óva int a korlátozásoktól. A Financial Timesnak elmondta, hogy
ha akadályozzák a kínai napelemek behozatalát, azzal a nyugati országokban lelassulna a fosszilis tüzelőanyagokról történő átállás.
Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a legalább részben nem az ázsiai országban gyártott napelemek ára például az Egyesült Államokban a duplájára növelné a költségeket. A Wood Mackenzie szerint tavaly a kínai napelemgyártás költségei több mint 40 százalékkal, wattonként 15 centre csökkentek, míg Európában ez az ár 30, Amerikában pedig 40 cent.
Kína megfojtja az amerikai gyárakat
A múlt hónapban amerikai szenátorok egy csoportja felszólította Joe Biden elnököt, hogy emelje meg a kínai gyártású napenergia-importra kivetett vámokat, mivel azok ártanak a hazai termelésnek.
A nyugati protekcionizmusra válaszul a kínai napenergia-ipar – amely az elmúlt 15 évben több európai és amerikai vámmal is szembesült – egyre inkább az offshore vevőkhöz közeledik, többek között az Egyesült Államokban.
Az USA arra is gyanakszik, hogy a vám megkerülése érdekében a termelést Délkelet-Ázsiába helyezik át. Ezen okból például bűnösnek találtak olyan vállalatokat – például a Longi napelemmodult előállító céget –, amelyek a kínai gyártású alkatrészekre kivetett vámok megkerülése érdekében külföldön gyártattak.
A Longi a legtöbb termékét Kínában állítja elő, de vannak gyárai Vietnámban és Malajzia déli, Sarawak államában is, emellett egy új üzemet tervez Indiában. Azonban a fejlődő országok növekvő igényeinek kiszolgálása érdekében a cég kénytelen a kínai gyártású termékekhez nyúlni.
Kína szarvát egyelőre nem lehet letörni
A Wood Mackenzie energetikai tanácsadó cég előrejelzése szerint a csak tavaly több mint 130 milliárd dollár értékű beruházások után Kína továbbra is vezető szerepet fog betölteni a napenergia-technológiában. Egy tavaly novemberi jelentés szerint az ázsiai ország 2026-ig a világ napenergia-gyártási kapacitásának több mint a 80 százalékát birtokolja, és a következő évtized nagy részében képes lesz kielégíteni az éves globális keresletet.
Sőt, a Wood Mackenzie éves keresletnövekedésre vonatkozó előrejelzései szerint 2024-ig 1 TW ostya-, cella- és modulkapacitás lép működésbe, ami azt jelenti, hogy
Kína kapacitása elegendő az éves globális kereslet kielégítésére 2032-ig.
Huaiyan Sun, a Wood Mackenzie vezető tanácsadója szerint Kína uralmát elsősorban a poliszilícium magas árrésének, a technológiai fejlesztéseknek és a tengerentúli piacokon történő helyi gyártás fejlesztésének köszönheti.
Az ázsiai nagyhatalom így a többiekhez képest olcsó előállítási költségével és a túlkínálat miatt lefelé tolja az árakat, amivel a többi ország nehezen tudja felvenni a versenyt. Azonban ha az USA nem lép, az ázsiai árucikkek teljesen kiszoríthatják a hazait.
Borítókép:MTI/EPA/Christopher Neundorf
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Elon Muskot még a kisfia is elkísérte a találkozóra.
Beindult a békemisszió 2.0? Nemrég még Macronnal és Zelenszkijjel tárgyalt Trump.
„Ukrajna katonai győzelméről beszélni nem más, mint az emberek átverése és félrevezetése” – jelentette ki a magyar külügyminiszter.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
