Kína szépen szállt fel a „globális ellátási lánc-expresszre”, ami nagymértékben segített az ország gazdasági fejlődésében, véli Yi Xiaozhun, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi igazgató helyettese. A közgazdász szerint Kínának továbbra is támogatnia kellene a szabadkereskedelmi politikákat és elleneznie kellene a protekcionizmust.
Kína 2001-es csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ahogyan a globális ellátási láncokba való integrációja is, segítette gazdasági fejlődését és ipari modernizációját – véli Yi Xiaozhun, a WTO korábbi főigazgató-helyettese.
A Tsinghua Egyetem Közpolitikai és Menedzsment Iskolája által szervezett pekingi rendezvényen tartott beszédében Yi kiemelte, hogy Kína dinamikus gazdasági fellendülése az elmúlt évtizedekben a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való belépés előnyeinek tulajdonítható.
A volt kereskedelmi miniszterhelyettes szerint az a tény, hogy Kína kötelezettséget vállalt a világ felé való nyitásra,
Mindez pedig megerősítette a multinacionális vállalatok bizalmát a kínai beruházásokkal és gyárak építésével kapcsolatban, tette hozzá a közgazdász.
Továbbá kiemelte, hogy Kína ipari rendszere, köszönhetően annak, hogy az ország igazodik a WTO-szabályokhoz, mára mélyen integrálódott a globális ellátási láncokba. Ezt alátámasztja a kínai gyártás hozzáadott értéke, amely a világ összértékének közel 30 százalékát teszi ki.
Jiang Xiaojuan, az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának tagja, a Közpolitikai és Menedzsment Iskola és a Tsinghua Egyetem Intézetének dékánja szerint Kína kereskedelme és gazdasági növekedése megtestesítette az ország kézzelfogható fejlődését a munkahelyteremtés, a gyártás és a technológiai fejlődés terén.
A fogyasztók szerinte világszerte prémium, de megfizethető kínai termékeket élvezhetnek, ami hosszú ideig segített visszafogni az inflációt is. Eközben Kína óriási piacot biztosít számos elsődleges cikk exportőrének, és hatalmas piacot kínál a külföldi befektetőknek, mondta véli. Szerinte egyes nyugati sajtóorgánumok tévesen értelmezték Kína gyors növekedését, ugyanis azt állították, hogy az ázsiai gigász növekedése más WTO-tagok érdekeinek feláldozását jelenti.
Yi elárulta, arra számít, hogy Kína továbbra is a multilateralizmus bajnoka marad, ellenállva a kereskedelmi protekcionizmusnak és a geopolitikai bizonytalanságnak, eközben a piacnyitás folytatására szólított fel, hogy a kínai gazdaság vonzani tudja a multinacionális vállalatokat.
ami miatt a multinacionális vállalatoknak diverzifikálniuk kell az ellátási forrásaikat, hogy javítsák a saját és a globális gazdaság ellenálló képességét is.
A folyamatban lévő globális ipari átrendeződés közepette Kínának folytatnia kell nyitási ígéretét, hogy csökkentse kereskedelemi és befektetési költségeit. Így az ország a világkereskedelem és a gyártás alacsony költségű célpontjává válna, ezáltal pedig a multinacionális vállalatok továbbra is ragaszkodnának Kína hatalmas piacához, árulta el Yi.
Jiang zárásképp hozzátette: „A globális ipari és piaci átszervezés elengedhetetlen a felgyorsult digitális globalizáció közepette, ami azt jelenti, hogy Kínának még szélesebb körben kell megnyitnia iparágait, hogy több erőforrást és piacot tudjon összekapcsolni, fokozva az ország versenyképességét a globalizáció digitális korszakában”.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
