Tartósan a balti országban fognak állomásozni.
Miközben a NATO-szövetségesek továbbra is elutasítják a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldésére irányuló felhívásokat, mintegy 5000 német katona készül arra, hogy 2027-ben Litvániába települjön át. Ez történelmi lépésnek számít, és a második világháború óta az első külföldi német csapattelepítés lesz – számolt be róla az Euronews.
Boris Pistorius német védelmi miniszter Bajorországban meglátogatta azokat a katonákat, akiket a misszió érint. Elmondta, hogy
Németországnak van tapasztalata a külföldi telepítésekkel kapcsolatban”,
mivel részt vett több NATO-küldetésben is.
„Mindazonáltal a körülmények itt mások, hiszen több évről és sok esetben családok által kísért bevetésekről van szó” – tette hozzá Pistorius.
A tervek szerint Németország két harci zászlóaljat telepít Litvánia támogatására, Oroszország elrettentésének céljából.
A német csapatok állandó telepítése mindössze 100 km-re lesz Oroszország határától.
A NATO azt reméli, hogy a csapatok állomásoztatása megvédi Litvániát, az Oroszország és a NATO közötti a konfliktus eszkalálódása esetén.
Az utóbbi napokban viszont éppen a balti államok képviselői tettek olyan kijelentéseket, amelyek az eszkalációt szolgálják. A nyugati országok „semlegesíteni” fogják Oroszország kalinyingrádi exklávéját, ha Moszkva „komolyan veszélyezteti” a NATO biztonságát – jelentette ki Linas Linkevicius, Litvánia stockholmi nagykövete.
Kalinyingrád (korábban Königsberg) a második világháború végéig Németországhoz tartozott, amikor a potsdami egyezmény értelmében átadták a Szovjetuniónak. A Szovjetunió összeomlása után Oroszország része maradt, és a NATO több egymást követő bővítési hulláma után a blokk tagjai – Litvánia és Észtország – teljesen körülvették.
Linkevicius, aki korábban Litvánia védelmi és külügyminisztere volt, kedden az X-en azt megosztott posztjában azt írta, hogy a Balti-tenger a NATO belső terévé vált, miután Svédországot felvették a szövetségbe.
Észtország nem fél Oroszországtól,
és úgy véli, hogy meg kellene fontolni a NATO szárazföldi csapatainak Ukrajnába küldését – mondta Kaja Kallas miniszterelnök a Sky News-nak adott szerdai interjújában.
Eddig csak Lettország, Észtország és Litvánia fejezte ki egyetértését a Kijevnek nyújtott NATO-támogatás fokozása kapcsán, a fegyver-, és lőszerszállításokon túl.
Nem kellene félnünk a saját erőnktől,
Oroszország azt mondja, hogy ez vagy az a lépés eszkaláció, de a védelem nem eszkaláció” – mondta Kallas a Sky-nak. „Én azt mondom, hogy minden lehetőségnek az asztalon kell lennie. Mit tehetünk még annak érdekében, hogy valóban segítsük Ukrajnát a győzelemben?” – tette fel a kérdést.
Kedden Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter pedig arra bátorította a NATO-t, hogy „gondolkodjon másképp”.
Ezt is ajánljuk a témában
A most kezdődő müncheni biztonságpolitikai konferenciára a legjobban a háborúpárti államok vezetőit várják, ám az Oroszország–NATO konfliktus mesterségesen generált hangorkánjában éppen ők nem hallják meg, mitől félnek a legjobban saját országuk polgárai. Nem Oroszországtól.
***
Nyitókép: PHILIPP SCHULZE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Félelmetes jelenetek játszódtak le Lviv utcáin újévkor.
Gázhiánytól tart az állami hálózat kezelője.
Felpörgött tavaly az ukrán autópiac, drasztikusan több autót vettek, mint 2023-ban.
A mentőket és tűzoltókat ért szilveszteri támadások után a politikusok kijelentették, hogy súlyosabb büntetésekre van szükség.
Neki nem elemeznie, hanem szórakoztatnia kell.
Rohamosan ürülnek az európai gáztárolók.
Félelmetes jelenetek játszódtak le Lviv utcáin újévkor.
Miközben Friedrich Merz német kancellárjelölt egy amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodásban reménykedik, egy osztrák közgazdász szerint Brüsszelnek Orbántól kéne segítséget kérnie.
