Két év diplomáciai csatározás után a magyar parlament hétfőn megszavazhatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Hosszú út vezetett ide.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Finnország és Svédország is úgy döntött: szakít a semlegességgel és csatlakozik a NATO-hoz. A BBC leírása szerint Vlagyimir Putyin inváziója összetörte a régóta fennálló stabilitás érzését Észak-Európában, és mindkét országot sebezhetővé tette.
Alexander Stubb finn ex-miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy országa számára a szövetséghez való csatlakozás „elintézett ügy” volt, amint az orosz csapatok tavaly megszállták Ukrajnát. Finnország tavaly áprilisban hivatalosan is csatlakozott a védelmi szövetséghez, így a tagállamok száma 31-re emelkedett.
Az északi országok csatlakozásával kapcsolatban Törökország, valamint Magyarország is fenntartásokat fogalmazott meg.
Ankara azzal vádolta az északi országokat, hogy támogatják az általa terrorcsoportoknak tartott szervezeteket, köztük a kurd fegyveres PKK-t és a Gülen mozgalmat, amely Törökország szerint felelős a 2016-os puccskísérletért. Fő követelése az volt, hogy a svédek szüntessék be a fegyveresek politikai, pénzügyi és fegyvertámogatását.
Svédország 2023 júniusában frissítette a terrorizmusról szóló törvényeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Tavaly a háború ellenére az időközben 31 tagúra bővült védelmi szövetségből csupán 7 tagállam költötte a GDP 2 százalékát védelemre. Ezt Jens Stoltenberg főtitkár is megjegyezte éves jelentésében. Ez azért érdekes, mert a csatlakozás előtt álló svédektől és finnektől most kifejezetten megkövetelik a 2 százalék elérését. Elemzéssorozatunk harmadik részében a NATO-bővítéssel foglalkozunk.
Magyarország aggályai más jellegűek voltak. 2023 tavaszán delegáció utazott a két országba, hogy a magyar kormány sérelmeivel szembesítsék a helyi politikai vezetőket, mivel Budapest
Svédország és Finnország az elmúlt években rendre alaptalanul bírálta a magyar jogállamiságot.
Ahogy a Mandiner korábban beszámolt róla: az Európai Parlamentben a finn konzervatív Petri Sarvamaa, a svéd baloldali Malin Björk és a svéd szociáldemokrata Evin Incir rendre támadták Magyarországot a jogállamiság lebontása miatt, és pénzügyi megbüntetéséért lobbiztak. „Orbán lábbal tiporja mindenki jogait, lábbal tiporja a demokráciát, lábbal tiporja a bíróságok függetlenségét. Pontosan ezt akarják Svédországban is csinálni a Svéd Demokraták – ha nem vigyázunk. Ne hagyjuk, hogy ez terjedhessen. Az EU ne fizessen ki pénzt Magyarországnak” – fogalmazott 2022 november 21-i strasbourgi felszólalásában Malin Björk.
Végül Magyarország külön választotta a két ország kérelmét és megszavazta a finn csatlakozást, de a svédek kérelme nem került napirendre a tavaly nyári NATO csúcstalálkozó előtt. Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója tavaly még a finnek csatlakozásának megszavazása előtt elmondta,
„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.
A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot – mondta.
A török parlament végül elfogadta a svéd korrekciókat és idén januárban megszavazta Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Orbán Viktor miniszterelnök a török szavazás napján meghívta Magyarországra a svéd miniszterelnököt, hogy személyesen tárgyalhassanak. Ulf Kristersson Svédország miniszterelnöke január 23-án pénteken érkezik Budapestre.
A látogatás előtt a Fidesz frakció bejelentette, hogy támogatni kívánja Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
Pål Jonson, svéd védelmi miniszter úgy reagált a hírre egy, Ukrajnának szánt új svéd csomagról tartott sajtótájékoztatón, hogy „természetesen üdvözöljük, ha ez teljes értékű szövetségessé tesz minket” – idézte a Tidningen Näringslivet.
„Ha hétfőn szavaznak erről, akkor az elnöknek, vagy ebben az esetben a házelnöknek alá kell írnia, majd a svéd kormány döntést hoz, és utána a svéd fél átmegy és átadja a csatlakozási jegyzőkönyvet az amerikai külügyminisztériumnak” – folytatta Jonson.
A svédek a 90-es években jelentősen leépítették a hadseregüket – írja a BBC. Svédország katonai kapacitása jelenleg 57 000 fő. Az ország 2018 elején visszahozta a sorkötelezettséget, miután 2010-ben felfüggesztette, és a jelenlegi legfeljebb 6000 sorköteles létszám 2025-re 8000-re emelkedik.
Ezt is ajánljuk a témában
„Természetesen üdvözöljük, ha ez teljes értékű szövetségessé tesz minket” – fogalmazott a svéd védelmi miniszter.
A hírek szerint új védelmi megállapodásról tárgyal a két kormány, amely részeként új Gripeneket vehet a magyar légierő. Az Index információi szerint hetek óta intenzív tárgyalások folynak, a felek a megállapodásra törekszenek, amelynek egy hatalmas katonai és hadiipari megállapodás is a része lehet.
Ha a magyar parlament hétfőn megszavazza a svédek kérelmét, akkor ezzel közel két éves diplomáciai huzavona érhet véget, és Svédország hamarosan a NATO harminckettedik tagjává válhat.
Nyitókép: Jonathan Raa/NurPhoto via Getty Images
Ezt is ajánljuk a témában
Árukapcsolás felsőfokon.
A most átvett Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművet a NATO legösszetettebb hadműveletében is bevetik.
Az ezredes szerint a világ legveszélyesebb zónája alakult ki Norvégiától az ukrán határig.
A NATO-országok pénzéből, az amerikai készletekből biztosítanak felszerelést Ukrajnának.
Kiegészítve a svédisztáni sajtó cikkei alatt megjelent svéd állampolgárok kommentjeivel.
Megszólalt a NATO főtitkára is.
Egyre nyomasztóbb a helyzet.
Nem mindennapi jelenetek.
