Putyin háborúja elérte: most aztán tényleg bekerítették az oroszokat

Az orosz hadihajók sokszor hozzák rá a frászt a hadihajók mozgását kevésbé ismerő közönségre: kimondottan emlékezetes volt, amikor az Adriai-tengeren hajóztak fel egészen a horvátországi Split magasságáig.

S nem olyan régen maga Vlagyimir Putyin adott ki új haditengerészeti doktrínát – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazta, s immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozta meg.

Azzal, hogy a NATO-tagállamok parlamentjei ratifikálták a két északi semleges állam, előbb Finnország, majd Svédország csatlakozását a védelmi szervezethez, a Balti-tenger hirtelen NATO-beltengerré vált, az oroszoknak meg csak Szentpétervár és a hozzá tartozó, viszonylag kis öböl partvidéke maradt a fennhatóságuk alatt. Magyarán: az orosz Balti-tengeri flotta lényegében beszorult a tengerre úgy, hogy minden oldalról ellenség veszi körül.

Mondhatjuk azt, hogy igazából ezzel a finn és svéd NATO-csatlakozással, ha a haderőnemeket nézzük, az orosz flotta szenvedte a legnagyobb károkat.

„Nyilván könnyebben mozogtak a semleges országok vizein az oroszok, bár ott sem voltak szívesen látott vendégek az orosz hadihajók, különösen a 2014-es ukrajnai invázió után” – fejti ki lapunk kérdésére Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

„Az oroszoknak most ellenőrzésük alatt maradt egy minimális partszakasz a Balti-tengeren, amivel szemben a másik oldalon északon végig Finnország van, illetve Lengyelország és Litvánia közé beékelődve van a kalinyingrádi enklávé, ott van még egy rövidebb tengerpartja Oroszországnak. Most ezt a kettőt teljesen elzárja a két új NATO-tag egymástól is” – mutat rá a szakértő.

A svédeknél különösen a Balti-tenger kellős közepén lévő Gotland sziget a lényeg,

S bár két – orosz szempontból – kicsi országról van szó, nem túl nagy létszámú haderőkkel, de mindkettő kimondottan a Balti-tengerre tervezett hajókkal rendelkezik, teszi hozzá Kaiser. Sorolja is.

– Svédországnak van négy rendkívül jó minőségű, a speciális sekély, balti-tengeri viszonyokra tervezett dízeles tengeralattjárója

– a két országnak együtt tucatnyi rakétás gyorsnaszádja van, amik ugyan nem nagy méretűek, de bármelyik orosz hadihajónak az irányított hajó elleni rakétákkal nagyon komoly veszélyt jelentenei

 – komoly logisztikai képességekkel rendelkeznek

– komoly partraszállító hajóképességekkel rendelkeznek, hiszen a két ország rengeteg kisebb-nagyobb szigettel, sőt komplett szigetvilágokkal rendelkezik a Balti-tengeren

– Svédország 99 Gripen vadászbombázó géppel rendelkezik

– Finnország pedig 64 darab F-18-assal, amiket most fognak F-35-ösökre cserélni

vagyis: „geostratégiailag, katonastratégiailag és a haditechnikai eszközök mennyiségét és minőségét is figyelembe véve 

Csapdában az oroszok egy pocsolyában

Az oroszoknak ezzel szemben egy tengeralattjárójuk van, egy rombolójuk, hét fregattjuk – ezek mind jóval nagyobbak, mint amikkel a legtöbb skandináv ország a Balti-tengeren rendelkezik, rakétás gyorsnaszádból van huszonegypár darabja, van tucatnyi aknaszedő, aknamentesítő hajó – sorolja Kaiser. De a rombolók, fregattjuk nagyobb, a tengeralattjárójuk is túlméretezett. A négy svéd tengeralattjáró vezérsíkjai is úgy vannak kialakítva, hogy azokat akár a tengerfenékre is le lehessen tenni.

„Különösen azért is, mert az orosz hajókat nem kifejezetten csak a Balti-tengerre tervezik, hiszen Oroszországnak globális érdekei vannak – ezek a hajók megfordulnak az Atlanti-óceánon is, nagyobbak, jobban észlelhetőek, nehezebb a mozgásuk”.

Ebben a helyzetben, 

Vesszőfutás az óceánig

„Az orosz haditengerészetnek a Balti-tengeren NATO-tagállamok között kellene szó szerint vesszőfutnia, sok száz kilométeren át. Igen nehezen tudom elképzelni, hogy akár csak egy hajó is el tudna jutni az Atlanti-óceánig.” Hasonló a helyzet a Fekete-tengeren, és talán meglepő, de a Csendes-óceáni flottánál is. Itt is akad gond, hiszen az orosz Csendes-óceáni flottát, különösen télen Dél-Koreán és a japán szigetvilágon át kell manőverezni, mire kijut az óceánra. „Ez egy konfliktus esetén nagyon nehezen megoldható feladat lenne.” Ott van még a Kaszpi-tengeri-flotta, ami valójában flottilla, a tengerek pedig inkább sós tavak.

„Az egyetlen nagyjából jó mozgásszabadsággal rendelkező eleme az orosz haditengerészetnek az Északi-Tengeri Flotta, ami ugye a Jeges-tengerre rendelkezik jó kijáratokkal” – ez most értékelődött fel a klímaváltozással fel. Oroszország a Jeges-tenger partvidékének 46 százalékát ellenőrzi, a többi viszont mind NATO-partszakasz. A kijáratok: a Bering-szoros és a Dán-szoros. „Itt még komoly fagyok vannak télen, Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb jégtörő hajóállományával, ezek jelentős része nukleáris meghajtású, békeidőben 3 méter vastag jeget tudnak törni óránként 10 kilométeres sebességgel, de háborúban rendkívül könnyű célpontok, és ha eltalálják őket, az egyből nukleáris katasztrófát jelent.”

 – összegzi a szakértő. És ez a helyzet most csak fokozódott.

***

Nyitókép: NickolayV / Getty images