Orosz hadihajók úsztak fel a NATO „beltengerének” számító Adrián, az olasz oldalon egészen Ancona, a horvát oldalon Split magasságáig az elmúlt hetekben, a NATO-erők élénk figyelme közepette.
A magyar sajtóban nem kapott különösebb visszhangot, de tény:
elsősorban azért, hogy megzavarják a Harry Truman elnök nevét viselő amerikai anyahajó kijutását a szűk tenger vizeiről, vagy legalábbis megmutassák: itt vannak.
Magán a Földközi-tengeren egyébként nem ritka vendégek az oroszok, már csak azért sem, mert jelentős támaszpontot hoztak létre Szíriában még a hidegháború alatt, amelyen a katonai jelenlétet a szíriai háború alatt csak növelték.
Azonban Vlagyimir Putyin elnök nemrégiben bejelentett új haditengerészeti doktrínája – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazza – immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozza, és az egész Földközi-tengert műveleti területnek tekinti. Olyan már volt, hogy az akár Calabria térségében, vagyis a csizma orránál felvonuló, esetleg hadgyakorlatot tartó NATO-erőket szemmel tartották, de olyan ritkán, hogy benyomultak volna az Adriai-tengerre, sőt, blokkolni próbálták volna a NATO helyben fő erejét jelentő „Harry Truman” anyahajót, mint az július 22-én történt, amikor kellemetlenül közel is kerültek egymáshoz.
A helyzettől a horvátok sem boldogok, bár a védelmi minisztérium közleménye szerint eddig horvát vizeket nem sértettek meg az oroszok. A horvát Jutarnji Listnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők megosztottak: Gordan Akrap szerint nem kell komolyabban venni ezt a dolgot, mint a Balti-tengeren, avagy a légierők tekintetében ott
amivel elsősorban azért kóstolgatják a NATO-erőket, hogy teszteljék azok reakciójának gyorsaságát, hatékonyságát.
Egyébként is három nagy olasz – a NATO által is használt – haditengerészeti támaszpont van az Adriai-tengernél, így a tenger jól védettnek tekinthető; ugyanakkor kollégája, Ivica Mandić értelmetlen provokációnak nevezte az orosz műveletet, éppen a jól védett jellege miatt, mint mondta,
„ha csak egy rakétát kilőnek, abban a percben elsüllyesztik őket”.
Nem mellesleg az Adriai-tengerhez kapcsolódó országok mindegyike (Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Montenegro, Albánia, Görögország) NATO-tag, egyszóval bekúszni az oroszlán barlangjába, és megcibálni a bajuszát mindenképpen igen merész lépésnek tűnik.
Az olasz La Repubblicanak nyilatkozó vezérkari főnök, Cavo Dragone admirális interjúja alapján az elsősorban Olaszországra és a Földközi-tengeri katonai mozgásokra specializálódott Itamilradar.com térképre is vitte a szembenálló nagyobb hadihajókat: eszerint a Harry Truman és csapásmérő csoportjával szemben
a Split magasságáig felhajózott orosz Admiral Tributs nevű romboló, a Vasiliy Nikitich Tatishchev nevű megfigyelőhajó, a Varyag nevű cirkáló, valamint már a Jón-tenger vizein, de a bejáratnál az Admiral Grigorovich nevű fregatt.
Velük az említett anyahajón túl három olasz fregatt – a Bergamini, a Marceglia és a Libeccio – és a Longobardo tengeralattjáró néz farkasszemet, ugyanakkor értelemszerűen az oroszok sem érkeztek tengeralattjárók nélkül, ezek számáról azonban egyelőre nincsen információ. Ellenben az olasz légierő ATR P-72A-ei és az amerikaiak Boeing P-8A-sai Sigonellából ugyancsak figyelemmel követik az orosz egységeket.
Az Itamilradar szerint napokkal ezelőtt az oroszok elhagyták az Adriai-tengert, és a szomszédos Jón-tengerre húzódtak vissza, szakértők pedig azóta is találgatják, mi lehetett a célja a műveletnek: az ukrán frontról való figyelemelterelés a provokációval, erődemonstráció, a saját és a NATO képességeinek tesztelése, esetleg ezek valamilyen egyvelege.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Oroszország minden olyan értelmezést elutasít, amely Moszkvát teszi felelőssé a konstancai incidensért.
Ukrajna szerint a szankciók alatt álló teherhajó éveken át része volt egy vitatott exporthálózatnak.
Egyre több befolyásos moszkvai szereplő vonja kétségbe a konfliktus eredeti céljait.
Az orosz elnök szerint „lázálom” és „tudatos provokáció”, hogy országa a NATO megtámadására készülne.
Babis szerint az Európai Unió nevében Merz német kancellárnak kellene tárgyalnia.
Lannert Judit első miniszteri interjújában elárulta azt is, hogy részt vett-e korábban a diáktüntetéseken.
A csereként három védést bemutató Yaakobishviliről is beszélt.
