Magán a Földközi-tengeren egyébként nem ritka vendégek az oroszok, már csak azért sem, mert jelentős támaszpontot hoztak létre Szíriában még a hidegháború alatt, amelyen a katonai jelenlétet a szíriai háború alatt csak növelték.
Azonban Vlagyimir Putyin elnök nemrégiben bejelentett új haditengerészeti doktrínája – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazza – immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozza, és az egész Földközi-tengert műveleti területnek tekinti. Olyan már volt, hogy az akár Calabria térségében, vagyis a csizma orránál felvonuló, esetleg hadgyakorlatot tartó NATO-erőket szemmel tartották, de olyan ritkán, hogy benyomultak volna az Adriai-tengerre, sőt, blokkolni próbálták volna a NATO helyben fő erejét jelentő „Harry Truman” anyahajót, mint az július 22-én történt, amikor kellemetlenül közel is kerültek egymáshoz.
A helyzettől a horvátok sem boldogok, bár a védelmi minisztérium közleménye szerint eddig horvát vizeket nem sértettek meg az oroszok. A horvát Jutarnji Listnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők megosztottak: Gordan Akrap szerint nem kell komolyabban venni ezt a dolgot, mint a Balti-tengeren, avagy a légierők tekintetében ott
megszokott orosz-nyugati macska-egér játékot,
amivel elsősorban azért kóstolgatják a NATO-erőket, hogy teszteljék azok reakciójának gyorsaságát, hatékonyságát.