Nocsak-nocsak: „megjavult” az atomenergia az EU-ban, pedig Von der Leyen nagyon nem akarta

Megegyezett a tagállamok vezetőit tömörítő, tagállami érdekeket szem előtt tartó Európai Unió Tanácsa és az erősen balos, ideologikus Európai Parlament február 6-án, kedden, hogy a nukleáris energiát, mely a zöldek célkeresztjében van, mégis stratégiai eszköznek tekintik az EU dekarbonizációjában, azaz a szénenergiától való megszabadulásban – írja az EurActiv.

Miközben a német zöld-baloldali kormány bezárta a Németország maradék atomerőműveit is, Franciaország (ahol amúgy is hatvan atomerőmű működik) nagyszabású atomenergia-programba kezdett nemrég. 

A 2023 márciusában kezdeményezett Net-Zero Industry Act kezdeményezés az EU zöld átállását és kibocsátásmentességét segítené elő a zöld ipari terven (Green Deal Industrial Plan) belül, melynek célja az úgynevezett klímasemlegesség. Ekkoriban Ursula von der Leyen bizottsági elnök még azt nyilatkozta, hogy az atomenergiát csak szigorú megkötésekkel, specifikus esetekben fogadják el stratégiai jelentőségűnek az EU dekarbonizációs erőfeszítéseiben.

Nem úgy van az!

Ezzel szemben a parlament, a tanács és az Európai Bizottság tárgyalói kedden háromoldalú egyeztetésen erősítették meg a nukleáris energiával kapcsolatos projektek „stratégiai” jellegét. A megállapodás magában foglalja a kipróbált és tesztelt nukleáris, valamint a jövőbeni harmadik és negyedik generációs technológiákat, azaz a kis moduláris reaktorokat (SMR) és a fejlett atomreaktorokat (AMR). 

„Az üzenet egyértelmű: 

– mondta Christophe Grudler francia EP-képviselő, a Renew Europe képviselőcsoport tagja az Euractivnak. 

Ez azt jelenti, hogy az ezekhez a technológiákhoz alkatrészeket gyártó gyárak élvezik az egyszerűsített engedélyezési eljárások előnyeit; a határidők nagyobb projektek esetében 18-12, a kisebbek esetében pedig 12-9 hónap. Az atomenergia európai bővítéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését ezen projektek közbeszerzési prioritási kritériumai is elősegítik. Minden uniós ország szuverén lesz a területén stratégiainak tekintett projektek meghatározásában, és élvezi a gyorsabb engedélyezési és az egyszerűsített adminisztratív eljárásokat. 

– nyilatkozta Grudler.

Nem volt ez mindig így

Eredetileg az Európai Bizottság márciusi javaslatában két listát terjesztett elő a „zöld” technológiákról – egy „stratégiai” és egy „nettó nulla” listát. A nukleáris technológiák csak a kevesebb támogatást és előnyt élvező „nettó nulla” listán jelentek meg, megtagadva tőlük a „stratégiai” státuszt. Ráadásul csak a harmadik és negyedik generációs atomreaktorok kerültek bele, a meglévők nem.

Ráadásul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, mint említettük, nyilatkozatban is ragaszkodott ahhoz, hogy az atomenergia nem stratégiai jelentőségű. 

Még kevésbé volt oda az atomenergiától az Európai Parlament, ami egy listát készített 17 technológiáról (a szöveg előadója, Christian Ehler volt az Európai Néppártból). A Tanács a maga részéről kitartott a kétlistás megközelítés mellett, a maghasadást és az üzemanyagciklust a „stratégiai” listára, míg a többi nukleáris technológiákat a „nettó nulla” listára helyezte.Franciaország üdvözölte ezt a megközelítést, ellentétben Németországgal, Ausztriával és Luxemburggal. A végső intézményközi tárgyalások (háromoldalú egyeztetések) után végül megmaradt az egységes lista logikája.

A német Deutsche Umwelthilfe nem kormányzati szervezet a megállapodást „kétes kompromisszumnak” nevezte a „drága, magas kockázatú technológiák javára”. Szerinte a nukleáris energia további használat a nap- és szélenergia felhasználását veszélyezteti.

Nyitókép: MARKUS SCHREIBER / POOL AP / dpa Picture-Alliance via AFP