Marx, Engels, Lenin, Hitler (2. rész)

„Nos, akkor tegyük fel újra a kérdést: olvasott-e Hitler Marxot? Ugyanis Marxék antiszemitizmusa és féktelen zsidógyűlölete nála köszön vissza vegytisztán, és csap át tömeggyilkosságokba. És azért is fontos ez a kérdés, mivel napjainkban reneszánszát éli a marxizmus (s mint látjuk, a leninizmus!), s a marxisták büszkén hirdetik, hogy ők marxisták. Amikor pedig szembesítik őket ezekkel az idézetekkel, akkor legfeljebb annyit tudnak válaszolni, hogy Marxék »csak« osztályalapon gyűlölték a zsidókat mint »burzsoákat«, és az egészen más.

Érdekes. Azért érdekes, mert a hitlerájban pontosan ugyanez a harácsoló, a népet kifosztó, burzsoá zsidó nagytőkés és boltos volt az archetípus, aki minden alkalommal megjelent a Völkischer Beobachter címlapjain. Hát akkor? Na ugye.

Munkához jutottak, keresetük lett, el tudták tartani a családjukat, elmúlt a fejük felől a gazdasági világválság és a szövetségesek által rájuk kényszerített elviselhetetlen jóvátétel iszonyata, a weimari köztársaság borzalmas nihilizmusa és üressége, és soha többé nem köphette le őket senki csak azért, mert németnek születtek.

És jött a kristályéjszaka, a koncentrációs táborok, a hullahegyek valósága és felfoghatatlan rémsége, majd az újabb háború és negyvenmillió halott.

Hitler pedig tejen és kenyéren élt, örömtelenül evett, csak azért, hogy legyen ereje dolgozni. S még arra is volt energiája, hogy már kancellárként kitiltsa a német kiállítótermekből a »degenerált«, »zsidó-néger« hatást tükröző műveket. Csak azt tudnám, ezt a párosítást hol, kinél olvashatta…

S persze volt numerus clausus, vagyis kizárták a zsidókat az egyetemekről, hogy legyen hely a német fiataloknak, az »árjáknak«. Lehetett belőlük mérnök, orvos, katonatiszt, gyárigazgató vagy akár kormánytag. Erre azelőtt semmi esélyük sem volt.

Nos, kedves »kispolgárok«, remélem, kezditek kapizsgálni, miről is van itt szó valójában.

miközben a szép, új, igazságos jövőről áradoztak, és lelkesen lobogtatták a szabadság, egyenlőség, testvériség zászlaját.

Csak az egyikfélénél bizonyos társadalmi osztályoknak nem járt mindezekből semmi, a másikfélénél meg bizonyos emberfajtáknak. Viszont az egyik sokat tanult a másiktól.

Most viszont azt akarják éppen elhitetni veletek, hogy a marxisták–leninisták jóságos törpapák voltak, akiket illik ismerni, a nácik viszont tömeggyilkos, népirtó szörnyetegek, akiket nem szabad ismerni. És azt is el akarják hitetni veletek, hogy majd ti, ti lesztek az új marxisták–leninisták, akik majd…

Mert »Leninnek nem sikerült igazságot tennie. De a te nemzedékedben már valószínűleg ott vannak azok, akik újra meg fogják próbálni.«

Ma még talán fel sem fogjátok, micsoda alávaló gazemberek írogatnak nektek ilyesmiket. De egyszer majd rá fogtok döbbenni.

Csak nehogy akkor már túl késő legyen.”

***

Nyitókép: HARLINGUE / ROGER-VIOLLET / ROGER-VIOLLET VIA AFP