Egy civil szervezet szerint a műanyaggyártók évtizedek óta tudják, hogy az újrahasznosítás valójában nem oldja meg a problémákat.
A Center for Climate Integrity (CCI) frissen közzétett jelentése részletesen bemutatja, hogy a műanyagipar miképpen fejlesztette ki azokat a marketingfogásokat, amelyekkel sikerül félrevezetni a közvéleményt és megkerülni szabályozásokat. A CCI jelentése szerint a petrolkémiai vállalatok annak ellenére, hogy tudják, hogy a műanyagok újrahasznosítása sem műszakilag, sem gazdaságilag nem eredményes, továbbra is „csalárd” marketing- és tájékoztató kampányokat folytatnak, hogy meggyőzzék a fogyasztókat ennek az ellenkezőjéről.
A jelentés szerint ezzel a magatartással a vállalatok
megakasztották azokat a reformokat, amelyek már régen megoldást jelenthetnének a műanyaghulladékok által jelentett problémára.
„A petrolkémiai vállalatok a műanyag újrahasznosításának hamis ígéretét felhasználva exponenciálisan növelték az új műanyaggyártást az elmúlt hat évtizedben, létrehozva és állandósítva a globális műanyaghulladék-válságot, és jelentős költségeket róva azokra közösségekre, amelyeknek szembe kell nézni következményekkel” – írta a CCI.
A műanyaghulladék kezelésének és eltakarításának költségeit nagyrészt a települési és állami önkormányzatok – tehát az adófizetők – viselik, és ezek a költségek az előrejelzések szerint exponenciálisan növekedni fognak az elkövetkező évtizedekben, mivel az Egyesült Államokban keletkező műanyaghulladék mennyisége a 2019-es 73 millió tonnáról 2060-ra várhatóan több mint 140 millió tonnára nő.
A jelentés rámutat arra, hogy a műanyagok több mint 99 százalékát fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő. Bár több ezer különböző műanyag létezik, ezek többsége nem újrahasznosítható.
És a fogyasztók meggyőzésére tett erőfeszítések ellenére
a műanyag újrahasznosítási aránya az Egyesült Államokban 2021-ben a becslések szerint mindössze 5-6 százalék volt.
A jelentésben olvasható, hogy a különböző műanyagok 10 éven át tartó vizsgálatát követően az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) arra a következtetésre jutott, hogy mindössze kétféle műanyagtípusból lehet jó minőségű újrahasznosított tárgyakat készíteni: a PET és a HDPE, amelyeket általában műanyag tartályok és palackok gyártására használnak. Ez több mint 30 évvel később is igaz. A gyakorlatban a műanyagok többi formáját elégetik vagy a hulladéklerakókba szállítják.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy számos műanyag termék különböző adalékanyagok felhasználásával, valamint eltérő polimerek keverésével készül, hogy kihasználják azok eltérő tulajdonságait. Ezek a különböző anyagok a gyakorlatban viszont újrahasznosításra alkalmatlanná teszik ezeket a csomagolóanyagokat. A műanyag minősége is romlik az újrahasznosítás során, ami korlátozza a felhasználását.
A műanyagok mérgezősége szintén problémákat okoz az újrahasznosítási folyamat során.
A műanyagokban lévő kémiai adalékanyagok közé tartozó stabilizátorok, lágyítók, bevonatok, katalizátorok és égésgátlók, valamint a műanyagban lévő egyéb anyagok, például tisztító- és oldószerek miatt a műanyagok többsége nem hasznosítható újra élelmiszeripari csomagolásként vagy más, élelmiszerekkel kölcsönhatásba kerülő termékként.
A műanyagok újrahasznosításának költségei is sokkal magasabbak, mint az új műanyag előállításának költségei. „Az újrahasznosítási folyamat – a begyűjtéstől a válogatáson át a feldolgozásig és a szállításig – több időt, munkaerőt és berendezést igényel alacsonyabb minőségű és kevésbé hatékony eredmény eléréséhez, mint a fosszilis tüzelőanyagokból származó új műanyagok előállítása” – magyarázza a jelentés.
A vállalatok emiatt sem érdekeltek ezeknek a termékeknek az előállításában,
amikor az új műanyagokat nagyobb profittal tudják eladni. Míg az újrahasznosítási a folyamatnak a költségeit jelenleg a helyi igazgatás és az állami szervek – végső soron az adófizetők – viselik, és nem pedig a vállalatok.
Ezt is ajánljuk a témában
Komoly irodalma van immár a greenwashingnak, amit szó szerint „zöldre mosásnak” fordíthatunk. Az eredete a whitewashingból, azaz a meszelésből ered, amivel ugye még egy istállót is tisztára mázolhatunk. A lényege, amikor a vállalatok igyekeznek elrejteni a környezetre gyakorolt káros hatásukat, egyszersmind a vásárlókat elkábítják, becsapják. Jó volna megtalálni a szó igazi magyar megfelelőjét.
A CCI szerint a petrolkémiai vállalatok hozták létre és terjesztették el először azt a tévhitet, hogy a műanyagokat fenntartható módon újra lehet hasznosítani.
(...) a műanyagipar több mint 50 éve egy jól ismert forgatókönyvet használ, hogy elkerülje az elszámoltathatóságot.
A petrolkémiai vállalatok – önállóan, valamint az iparági szakmai szövetségeken és fedőszervezeteken keresztül – megtévesztik a fogyasztókat, a politikai döntéshozókat és a szabályozó hatóságokat, hogy elhitessék velük, hamis megoldások sorával kezelni lehet a műanyaghulladék-válságot” – írta a szervezet.
Az 1950-es évektől kezdve a petrolkémiai vállalatok felismerték, ha a termékeik eldobhatók, akkor az biztosítja a folyamatos, növekvő keresletet irántuk. Erre tökéletes példa az eredetileg többször használatosnak tervezett műanyag zacskóktól megfulladó gyermekek esetei – 1959-ben 80 ilyen tragédia történt, amely óriási közfelháborodáshoz vezetett –, amik arra vezették a műanyagipart, hogy azt állítsák, a zacskókat eldobhatónak szánták, ezzel pedig rögtön
a vállalatokról a szülőkre hárították a felelősséget.
Ezzel sikerült is elcsendesíteni az első műanyagellenes kampányokat. Ennek következtében 1960 és 1970 között a műanyag csomagolóanyagok gyártása 10 százalékról 25 százalékra ugrott – olvasható a jelentésben.
Valójában a vállalatok nem is érdekeltek abban, hogy támogassák az újrahasznosított műanyagok piacának létrehozását. Tom Rattray, egy nyugdíjas iparági szakértő szerint a petrolkémiai vállalatok az újrahasznosítást belső versenynek tekintik. „Nem akarják, hogy sikeres legyen.”
Ezt is ajánljuk a témában
A francia Zero Waste France környezetvédelmi civil szervezet bejelentette, hogy pert indít a párizsi és a strasbourgi bíróságon az Adidas és a New Balance sportszergyártók ellen. Május végén pedig holland környezetvédelmi civil szervezetek vádolták azzal a helyi KLM légitársaságot, hogy hamis információkat közölt tevékenységük „környezeti fenntarthatóságáról”. A környezetvédők úgynevezett “zöldmosással” vádolják a cégeket.
A CCI elemzése szerint az 1970-es évek elején a műanyagok a hulladékokkal kapcsolatos válság egyik kulcskérdésévé váltak. Ezzel kapcsolatban a műanyaggyártók két megoldással álltak elő: a hulladéklerakással és az égetéssel. Az 1980-as évek közepére viszont világossá vált, hogy egyik erőfeszítés sem hiteles megoldás a problémára.
„Ekkor fordult a műanyagipar a jelenleg is tartó újrahasznosítási kampányához, amely az 1990-es évek elejére sikeresen megtévesztette a közvéleményt a műanyag újrahasznosítás fenntarthatóságával kapcsolatban” – áll a jelentésben.
Lewis Freeman, aki 1978 és 2001 között volt az amerikai Műanyagipari Szövetség (SPI) alelnöke, úgy véli,
az iparág csupán kommunikációs problémának tekinti a kérdést.
Nem fordítanak elég energiát a valódi problémára, mint amennyit a kommunikációra. „A mintegy 30 év alatt némi javulás történt a műanyagok újrahasznosításának arányában, de minden erőfeszítés és elköltött pénz ellenére alig-alig változtattak valamit. Ha ugyanazt a siker és kudarc mércét alkalmaznák, mint a többi üzletág működtetése során, akkor már régen tönkrementek volna” – tette hozzá Freeman.
A CCI szerint 2015 körül a mikroműanyagok iránti figyelem, valamint az óceáni műanyagok és azok élővilágra gyakorolt hatása újfent egyre nagyobb közfelháborodásához vezetett. Erre válaszul a műanyaggyártó cégek megpróbálták a műanyag újrahasznosítási kampányukat „újként” átmárkázni a korábban használt technológiákat.
„Az olyan vállalatok, mint az ExxonMobil, a Shell, a Chevron Phillips és a Dow – önállóan és iparági szövetségeiken keresztül – fél évszázadon keresztül összejátszottak a közvélemény megtévesztésében, annak ellenére, hogy széles körű bizonyíték van arra, hogy az újrahasznosítás nem jelent életképes megoldást a műanyaghulladék problémájára” – írta a CCI.
A szervezet szerint
a petrolkémiai anyagokkal foglalkozó vállalatokat most felelősségre kell vonni
a szándékos megtévesztő kampányukért és az ebből eredő károkért.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek korábbi adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a Volkswagen és az IKEA greenwashing botrányairól beszélgettek.
A CCI jelentésére közleményben védekezett az Amerikai Vegyészeti Tanács műanyagipari részlege és tagvállalatai. A közleményük szerint az CCI jelentése hibás, „elavult technológiákkal” foglalkozik, „rosszul jellemzi” az iparágat.
Ross Eisenberg, az America's Plastic Makers (Amerikai Műanyaggyártók) elnöke szerint a CCI „aláássa a műanyagok előnyeit”, valamint azt a munkát, amelyet annak érdekében végeznek, hogy „kielégítsék a társadalom elvárásait”.
Ezt is ajánljuk a témában
A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgetett, hogyan lehetne megelőzni a greenwashingot, és tisztítani, transzparenssé tenni a zöld kötvények piacát.
***
Nyitókép: Getty Images / ROBERT BROOK/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
Alapvető emberi jog, hogy aki akarja, annak lehessen gyereke; és bűn, hogy a káros vegyi anyagok elveszik tőlünk ezt a jogot. A Műanyagdetox című mozi bőven kínál gondolkodnivalót e téren.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Alaposon borsot tört a sógorok orra alá Szijjártó Péter.
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Hegyi Zsolt vezérigazgató szerint a tragédia tanulságként szolgálhat, és életeket menthet a vasúti átjárókban való fokozott figyelem.
Bognár György ismét elveszítheti a remek fizikumú támadót. Ádám Martint a szülővárosába csábítják.
