Zöldpolitikai nagyüzem van Magyarországon
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
A francia Zero Waste France környezetvédelmi civil szervezet bejelentette, hogy pert indít a párizsi és a strasbourgi bíróságon az Adidas és a New Balance sportszergyártók ellen. Május végén pedig holland környezetvédelmi civil szervezetek vádolták azzal a helyi KLM légitársaságot, hogy hamis információkat közölt tevékenységük „környezeti fenntarthatóságáról”. A környezetvédők úgynevezett “zöldmosással” vádolják a cégeket.
A környezetvédők az úgynevezett greenwashing-gal (zöldmosással) vádolják a cégeket: a környezet védelméről, az anyagok újrahasznosításáról és a műanyaghulladék elleni küzdelmet célzó kezdeményezéseikről szóló nyilatkozataikkal megtévesztették a fogyasztókat. Szerintük ezek az ígéretek távol állnak a valóságtól. Az európai szabályozó hatóságok korábban már figyelmeztették a befektetési vállalkozásokat, hogy a zöld pénzügyi termékeik értékesítése során tett valótlan ígéretekért akár felelősségre is vonhatóak.
A Zero Waste France azzal vádolja az Adidast és a New Balance-t, hogy félrevezető információkat és szlogeneket tesz közzé, mint például „100%-ban újrahasznosított anyag”, „természetvédelmi privilégium”, „műanyaghulladék-megoldás”, „újrahasznosításra készült” és „a műanyaghulladék megszüntetése”. Az Adidasnál például a francia környezetvédők azt állítják, hogy a FutureCraft Footprint edzőcipő-családot a „mentsük meg a bolygót” szlogennel árulják. A Zero Waste azt nehezményezi, hogy eközben a vállalat „egy szót sem szól az újrahasznosított poliészter által okozott környezeti károkról, és hogy az anyagok végtelen újrahasznosítása technikailag lehetetlen”.
A New Balance esetében a környezetvédők rámutatnak, hogy a Green Leaf (Zöld Levél) szabvány 351 termékleírásban szerepel. A vállalat azt állítja, hogy a szabvány szerinti ruházat és lábbeli gyártásához felhasznált anyagok legalább 50 százaléka „fenntartható forrásból származik”. A Zero Waste France szerint azonban ez nem mindig igaz – például az 574 Core edzőcipő talpa csak 5 százalékban készült újrahasznosított anyagokból, és a vállalat nem adja meg a gyártás során felhasznált újrahasznosított termékek „életciklusát”.
A francia környezetvédők azt szeretnék, ha a bíróság megvizsgálná az Adidas és a New Balance által leírt gyakorlatot, és ha szükséges, fellépne ellenük a fogyasztók megtévesztése miatt. A francia jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok részét képezik a fenti vétségek, ami kétéves börtönbüntetéssel és 300 000 eurós pénzbírsággal sújtható. Ezt megemelhetik a gyakorlatban, ha a környezetvédelmet is érinti.
Május végén a holland Fossielvrij NL, a Reclame Fossielvrij és a ClientEarth környezetvédelmi civil szervezetek azzal vádolták a KLM holland légitársaságot, hogy félrevezető információkat szolgáltat működésének „környezeti fenntarthatóságáról”. A környezetvédők azt állították, hogy a KLM Fly Responsibly elnevezésű kezdeményezése, amely a légitársaságnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő teljes megszüntetésére irányuló törekvésére utal, csupán üres szavak.
Ez az első alkalom, hogy a légiközlekedési ágazatot kihívás elé állítják az úgynevezett „zöldmosás” miatt.
Ennek a kezdeményezésnek része a CO2ZERO program, amelynek keretében a vállalat felkéri ügyfeleit, hogy önkéntes hozzájárulást – befektetést – tegyenek a KLM jövőbeni bioüzemanyag vásárlásaihoz. A KLM állítása szerint az utasok ily módon hozzájárulnak a légtér szén-dioxid-mentesítéséhez.
„A repülésből származó kibocsátásokat nem lehet „kompenzálni” azzal, hogy az utasok egyszerűen többet fizetnek azért, hogy több fát ültessenek, vagy azért, hogy a légitársaságok több pénzt keressenek. A KLM ezen állításai csak porszemek" – mondta Hiske Arts, a Fossielvrij NL szóvivője.
Az EU és az USA hatóságai nemrégiben szigorítottak a zöldmosás elleni küzdelemben. Május végén az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottsága javaslatot tett a környezetvédelemmel kapcsolatos befektetési termékeket kínáló vállalatok és alapok információnyújtására vonatkozó szabályok szigorítására. Május közepén az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága terjesztett elő tervet a zöld kötvények piacának alaposabb szabályozására.
Az ESMA, az európai pénzügyi szabályozó hatóság azt nyilatkozta, hogy jelenleg az egyik fő célkitűzése, hogy „megvédje a befektetőket a digitális eszközpiacok és a fenntarthatósági termékek megnövekedett kockázataitól – hogy a befektetők ne váljanak csalárd rendszerek és a zöldmosás áldozatává”. Ennek érdekében erős felügyeletet kívánnak biztosítani ezen a területen, és egy jelentős tőkepiac kialakítására szeretnének összpontosítani.
Az európai pénzügyi szabályozó hatóságok fokozott figyelmét részben a német hatóságok által a Deutsche Bank és annak vagyonkezelési egysége, a DWS Group ellen nemrégiben indított vizsgálat váltotta ki. Május 31-én a frankfurti ügyészség és a szövetségi pénzpiaci felügyelet mintegy 50 munkatársa razziát tartott e cégek irodáiban, mert a gyanú szerint a zöld pénzügyi termékek értékesítésével megtévesztették a befektetőket.