Adidas és a New Balance
A környezetvédők az úgynevezett greenwashing-gal (zöldmosással) vádolják a cégeket: a környezet védelméről, az anyagok újrahasznosításáról és a műanyaghulladék elleni küzdelmet célzó kezdeményezéseikről szóló nyilatkozataikkal megtévesztették a fogyasztókat. Szerintük ezek az ígéretek távol állnak a valóságtól. Az európai szabályozó hatóságok korábban már figyelmeztették a befektetési vállalkozásokat, hogy a zöld pénzügyi termékeik értékesítése során tett valótlan ígéretekért akár felelősségre is vonhatóak.
A Zero Waste France azzal vádolja az Adidast és a New Balance-t, hogy félrevezető információkat és szlogeneket tesz közzé, mint például „100%-ban újrahasznosított anyag”, „természetvédelmi privilégium”, „műanyaghulladék-megoldás”, „újrahasznosításra készült” és „a műanyaghulladék megszüntetése”. Az Adidasnál például a francia környezetvédők azt állítják, hogy a FutureCraft Footprint edzőcipő-családot a „mentsük meg a bolygót” szlogennel árulják. A Zero Waste azt nehezményezi, hogy eközben a vállalat „egy szót sem szól az újrahasznosított poliészter által okozott környezeti károkról, és hogy az anyagok végtelen újrahasznosítása technikailag lehetetlen”.
A New Balance esetében a környezetvédők rámutatnak, hogy a Green Leaf (Zöld Levél) szabvány 351 termékleírásban szerepel. A vállalat azt állítja, hogy a szabvány szerinti ruházat és lábbeli gyártásához felhasznált anyagok legalább 50 százaléka „fenntartható forrásból származik”. A Zero Waste France szerint azonban ez nem mindig igaz – például az 574 Core edzőcipő talpa csak 5 százalékban készült újrahasznosított anyagokból, és a vállalat nem adja meg a gyártás során felhasznált újrahasznosított termékek „életciklusát”.
A francia környezetvédők azt szeretnék, ha a bíróság megvizsgálná az Adidas és a New Balance által leírt gyakorlatot, és ha szükséges, fellépne ellenük a fogyasztók megtévesztése miatt. A francia jog által tiltott megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok részét képezik a fenti vétségek, ami kétéves börtönbüntetéssel és 300 000 eurós pénzbírsággal sújtható. Ezt megemelhetik a gyakorlatban, ha a környezetvédelmet is érinti.