Kamuzott Magyar Péter: nem nyert jogerősen pert a Tisza az Index ellen
Úgy tűnik, bírói „segédlettel” előbb félretájékoztatták a közvéleményt, majd pedig elhallgatták a valós információkat.

A Tisza-vezér ráadásul azt hazudta, hogy az ügyben jogerősen pert nyert. Az igazság ezzel szemben az, hogy két jogerős ítélet született az ügyben, és egyik sem Magyar Péternek ad igazat.

Egyre nagyobb hullámokat vet a hétfőn kiszivárgott tiszás energiaterv, amelyet a kiugrott egykori pártaktivista és munkacsoport vezető Csercsa Balázs hozott nyilvánosságra. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy még mindig kitart azon állítása mellett, hogy a Tisza Párt nagyon sok szakpolitikai kérdésben nem mondja el a valós véleményét, nem mondják el azt, ami a program lényege.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a terv létezését is tagadta. De emlékezetes, hogy hasonló mód kommunikált a tavaly szeptemberben kiszivárgott megszorító csomag kapcsán is, melyet az Index hozott nyilvánosságra. Mint ismert, Magyar Péter és a Tisza Párt 2025 végén több sajtó-helyreigazítási pert indított az Index ellen, a párthoz köthető adópolitikai elképzeléseket bemutató cikkeik miatt. Ezek az eljárások jelenleg is tartanak, még ha Magyar Péter kommunikációjábó úgy is tűnhet, hogy lezárultak.

Márciusban lapunk úgy értesült, hogy
Magyar Péter hazudott, mikor azt állította, hogy jogerősen pert nyert az Index.hu ellen.
Ebben az ügyben ráadásul külön említést érdemel, hogy a Fővárosi Törvényszék egyik bírája – mondhatni – rendhagyó módon járt el, amikor azt közölte a sajtóval(!), hogy jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet, amely a felperesnek, azaz Magyar Péteréknek adott igazat.
Csakhogy az Index által időben benyújtott fellebbezés miatt ez nem történhetett meg.
A Mandiner birtokába jutott dokumentumokból egyébként arra lehet következtetni, hogy mindez a félretájékoztatás akár szándékos is lehetett:
mintegy két napig hamisan terjesztette azt nem csak Magyar, de az ellenzéki sajtó nagy része is, hogy nem létezik a Tisza adóemelési terve.
Az Index a történtekre egy szerkesztőségi cikkel reagált, melyben cáfolta az információt. A portál leszögezte: „…a valóság az, hogy az érintett ügyben mindössze elsőfokú döntés született, amely ellen az Index jogorvoslattal élt. A döntés így nem jogerős, a peres eljárás folytatódik.”
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, bírói „segédlettel” előbb félretájékoztatták a közvéleményt, majd pedig elhallgatták a valós információkat.

A Magyar Nemzet március 12-i cikkében számolt be arról, hogy jogerősen sajtópert nyert a Tisza Párttal szemben.
Felidézték, hogy Magyar Péter pártja keresetében olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kérte a szerkesztőséget, amely szerint a cikk állításával ellentétben nem létezik személyijövedelemadó-emelést előirányzó pártdokumentum a Tisza Pártnál. A párt szerint a cikk azt a hamis látszatot keltette, mintha a Tisza progresszív jövedelemadó bevezetését tervezné és szja-emelésre készülne.
A Fővárosi Törvényszék első fokon helyt adott a keresetnek. A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és a Tisza Párt keresetét teljes egészében elutasította.
A másodfokú bíróság indokolása szerint a sajtó-helyreigazítási per kereteit meghaladja az abban való állásfoglalás, hogy egy politikai párt programja ténylegesen tartalmaz-e adóemelésre vagy adócsökkentésre vonatkozó terveket. A választást megelőző időszak (választási kampány) lényege éppen az, hogy a konkurens pártok egymás programját (vagy annak, illetve a választók felé való kommunikálásának hiányát) különböző fórumokon bírálják, az ellenfél politikusai által (akár zárt körben) elmondottakat, a tudomásukra jutott tényeket, birtokukba került okiratokat a hivatalosan közzétett programmal összevetik, értelmezik, kritizálják, azok alapján következtetéseket vonnak le, és ezeket a választók saját javukra való meggyőzése érdekében éles bírálatok és állítások megfogalmazásával közvetítik – írták.
A másodfokú bíróság indokolása szerint a sajtó-helyreigazítási per kereteit meghaladja az abban való állásfoglalás, hogy egy politikai párt programja ténylegesen tartalmaz-e adóemelésre vagy adócsökkentésre vonatkozó terveket. A választást megelőző időszak (választási kampány) lényege éppen az, hogy a konkurens pártok egymás programját (vagy annak, illetve a választók felé való kommunikálásának hiányát) különböző fórumokon bírálják, az ellenfél politikusai által (akár zárt körben) elmondottakat, a tudomásukra jutott tényeket, birtokukba került okiratokat a hivatalosan közzétett programmal összevetik, értelmezik, kritizálják, azok alapján következtetéseket vonnak le, és ezeket a választók saját javukra való meggyőzése érdekében éles bírálatok és állítások megfogalmazásával közvetítik.
A cikkből az is kiderült, hogy a Tisza Párt a perben azt kifogásolta, hogy bármiféle, a párt szakértőitől származó, adóemelésre vonatkozó dokumentum létezne, és ennek alapján azt, hogy szja-emelési tervei vannak.
Az erről való állásfoglalás sajtó-helyreigazítási perben kizárt, ellentétes a sajtó-helyreigazítás rendeltetésével, a per lefolytatásának törvényi keretén túllépne és az alperes bizonyítási kötelezettségének határait is meghaladja.
Továbbá a bíróság szerint a Magyar Nemzet szerkesztősége
alappal hivatkozott arra, hogy Tarr Zoltán nyilatkozata elégséges ténybeli alappal szolgál azon következtetés levonására, hogy a Tisza Párt hivatalos (a cikk megjelenése után közzétett) programjához képest léteznek a pártban szja-emelésre, progresszív adó bevezetésére vonatkozó elképzelések.
Ez a következtetés pedig – helyességétől, helytelenségétől függetlenül – politikai vitában kifejtett véleményként a véleménynyilvánítás szabadságának oltalmát élvezi akkor is, ha a felperes azt magára nézve sérelmesnek, politikai hátrányt okozónak tartja.
Mivel a párt rendezvényén, a párt nevében megszólaló Tarr Zoltán nyilatkozatának eredeti és szöveghű voltával kapcsolatos kétely nem merült fel, az alperestől a kifejtendő gondosságot illetően a felperes megkeresése sem volt elvárható. A közöltek kellő mértékű és hiteles ténybeli alapul szolgáltak az értékítélet kialakításához – írta a lap.
Ráadásul azóta felbukkant egy igazoló tanú is, Csercsa Balázs személyében, aki ugyancsak megerősítette, hogy a szóban forgó dokumentumok léteznek.
Nyitókép: AFP/Isza Ferenc
Ezt is ajánljuk a témában
Csercsa Balázs újra megszólalt, és leszögezte: a Tisza Párt nagyon sok szakpolitikai kérdésben nem mondja el a valós véleményét.

Ezt is ajánljuk a témában
A kiszivárgott energiapolitikai tervben többek közt a rezsicsökkentés, a védett üzemanyagárak megszüntetése, a MOL tulajdonosi szerkezetének átalakítása, és az MVM privatizációja szerepel. A Tisza Pártnak tulajdonított tervezet a szakértők szerint nagyon nagy érvágást jelentene a magyar háztartásoknak.

