A Semmelweis Egyetem igen érdekes témában végzett kutatást. Az alvás alatti viselkedést vizsgálták, melynek során többek között kiderült az is: kiket érint az alvajárás jelensége elsősorban, és az is, mik annak legfőbb kockázatai.
Az alvás rendkívül érzékeny rendszerében több hiba is keletkezhet, amelyek következtében különös ébredési zavarok jelentkeznek. Paraszomniáknak (para, azaz mellett, valamint somnus, azaz alvás) nevezzük az alvás közben kialakuló rendellenes, tehát az alváshoz nem illő magatartási, mozgási, vegetatív jelenségeket.
Mivel a mély alvásból való részleges ébredés közben alakulnak ki, ezért ébredési zavaroknak is hívják őket.
A leggyakoribb ilyen zavar az alvajárás és néhány, vele gyakran együtt előforduló rendellenesség, például az alvás közbeni beszéd vagy különféle hangok kiadása.
A Semmelweis Egyetem legújabb kutatása rávilágított, hogy a paraszomnia egyik típusa, melybe az alvajárás is tartozik, elsősorban a gyermekeket érinti. Mint a kutatásból kiderült: a legtöbben néhány év alatt kinövik a jelenséget, időskorban ezért ritka, ugyanakkor az érintettek akár veszélybe is sodorhatják magukat, vagy a környzetükben élőket.
A kutatók 2022 január és július között számos, a témához kapcsolódó videót kerestek az egyik legnépszerűbb videómegosztó portálon „alvajárás”, „szomnambulizmus”, „alva evés”, „alvásszex”, „alvás alatti viselkedés” és „alvás közbeni agresszió” kifejezésekkel – angol, francia, német, magyar, portugál és orosz nyelven.
A kezdeti 758 találat után 224 videót (102 nő, 68 gyermek, 16 felnőtt és 40 idősebb ember) választottak ki, melyeken paraszomniás epizódok láthatók. Három korcsoportba – gyermekek vagy serdülők, felnőttek és idősek – sorolták a személyeket.
A megfigyeléseik szerint az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest.
„Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) paraszomniák az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek, jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület éber. Előfordulhat, hogy éles tárgyakat vesz kézbe, kisétál a házból vagy éppen autóba ül és elhajt. Nem kizárt, hogy a félig alvó személy eszik vagy szexuális tevékenységet végez” – mondta Vivian Correa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója.
A szakirodalom rrámutat: a NREM paraszomniák a gyermekek 10-15 százalékát érintik. Felnőttkorra ez az arány 3-4 százalékra csökken, időskorban pedig még ritkább.
A kutatás eredményei szerint a felnőttek sokkal gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, mely akár sérüléshez is vezethet.
Azt is kimutatták, hogy az ilyen komplex viselkedés a nőknél több mint kétszer annyi alkalommal fordult elő, mint a férfiaknál.
A paraszomniák ezen másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom szakaszában jelentkezik. Ennek során előfordul, hogy az érintettek menekülnek vagy éppen támadnak az álom tartalmának megfelelően, ezzel pedig könnyen sérüléseket okozhatnak másoknak, vagy saját maguknak.
A vizsgálatban, az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál,
és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz-, vagy karmozgásokat az ágyban.
Noha a jelenség magyarázata további kutatásokat igényel, a szakértők abban már most egyetértenek, hogy az első lépés a jelenség elkerülése kapcsán a helyes alváshigiéné betartása lehet. Fontos, hogy azonos időben ébredjünk fel és térjünk nyugovóraa, illetve mindig próbáljunk meg eleget aludni.
Az értintetteknél ugyanis az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja is a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével viszont az alvás minősége is javulhat.
Nyitókép: JENS KALAENE / ZB / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
A betegellátásra, az oktatásra és a kutatásra is nagy hatással lesz.
A pörgős napok és a hosszú távú egészségmegőrzés miatt is elengedhetetlen a kielégítő éjszakai pihenés. Hat tipp a jobb alvásminőségért.
Megdöbbentő magyar kutatás látott napvilágot: harmadával megnőtt az emlődaganat előfordulása a 30-39 éves korosztályban.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
Egy, a lány holtteste mellett megtalált tárgynak döntő jelentősége lehet.
Egymás hegyén-hátán a csapatok.
Az ukrán parlament 2028-ra EU-csatlakozást jósol.
