Elnök- és parlamenti választásokat rendeznek szombaton Tajvanon: a voksolás tétje az, hogy a sziget milyen távolságot kíván a következő években tartani a Kínai Népköztársaságtól.
Január 13-án 19,5 millió, 20. életévét betöltött, választásra jogosult tajvani állampolgár járul majd az urnákhoz: közvetlen szavazással államfőt (és alelnököt), illetve vegyes rendszerben 113 parlamenti képviselőt választanak meg, 73-at egyéni listákon, 34-et pártlistán, míg 6 mandátumot a helyi őslakos népek képviseletére tartanak fenn.
Tajvani történet
A polgárháborút a kommunisták ellenében elvesztő Kuomintang-kormány 1949-ben Tajvan szigetére mentette át hivatalait, kormányzati infrastruktúráját, és egészen 1987-ig érvényben tartották a rendkívüli állapotot, amely automatikusan leszűkítette a polgári és a politikai jogokat, így a választójogot is. Az 1990-es évek elején hozott demokratikus reformok, az alkotmány-kiegészítések tették csak lehetővé a szabad választások tartását: 1991-ben rendezték az első parlamenti, 1994-ben az önkormányzati, 1996-ban pedig az elnökválasztást. Az 1990-es éveket a Kuomintang (KMT), a 2000-es éveket a Demokratikus Haladás Pártja (DPP) dominálta, 2008 és 2016 között Ma Jing-csiu KMT-kormánya, 2016 óta, az elmúlt nyolc évben pedig Caj Jing-ven DPP-kormánya vezette az országot, biztos parlamenti többséggel.
A Kuomintang (KMT), a Kínai Nemzeti Párt a Kínai Köztársaság legrégebbi pártja: 1919-ben alapították, 1928 és 1949 között Kína kormánypártja volt, a Tajvan szigetére történt elmenekülést követően 1987-ig, a rendkívüli állapot fenntartásáig a szigetország egyetlen pártjaként működött. Csak 2000-ben került ki a hatalomból, amikor a KMT elnökjelöltje elvesztette az elnökválasztást,
ezzel 72 év kormányzás után lett ellenzéki átmeneti időre a jobboldali párt.
Aztán 2008-ban a KMT visszatért, megnyerte az elnök- és parlamenti választást, Ma Jing-csiu elnöksége idején a merev szembenállást a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi, kulturális és turisztikai kapcsolatok élénkülése, a két kínai entitás közötti politikai enyhülés váltotta.
A KMT hosszú évtizedekig a kínai nacionalizmus pártja, a kommunista Kína elkötelezett ellenfele, s így a hagyományos kínai értékek, a konfuciánus gyökerű politikai elvek képviselője volt, amely elüldözött kormánypártként is fenntartotta a Kínai Köztársaság történelmi jogát a Kína teljes területe fölötti ellenőrzésre. Az elmúlt évtizedekben azonban
a KMT ezt az álláspontját feladta, a két nagy tajvani párt közül egyre inkább a Kínával való kiegyezés szószólója lett.
A KMT jelenlegi politikája az, hogy ellenzi Tajvan formális függetlenségének kikiáltását, de az „egy ország, két rendszer” elve alapján a Kínával való újraegyesülés tervét is. A párt a jelenlegi status quo fenntartását, vagyis Tajvan de facto önállóságának megőrzését tartja prioritásnak, és hajlik az úgynevezett 1992-es konszenzus megőrzésére, amely értelmezésében azt jelenti, hogy az „egy Kína” elv két független, szuverén kínai állam együttműködése.
A Demokratikus Haladás Pártja (DPP) az egypártrendszer és így a Kuomintang ellenpólusaként alakult 1986-ban, elsősorban az emberi, polgári és politikai jogok kiterjesztésének platformján, baloldali gazdaságpolitikával, de érdekes módon egy identitáspolitikai éllel. Míg a KMT az idősebb, Kínával családi és érzelmi kapcsolatban álló, így kínai identitású korosztályok pártja volt, addig
a DPP a fokozatosan erősödő, önálló tajvani nemzeti identitás képviselője lett, és ezzel tarolt a fiatalabb nemzedékek körében.
Jelenlegi politikájának központi eleme a Kínától való távolodás késztetése, és az amerikai, illetve a japán szövetség megerősítése a kínai fenyegetés ellensúlyozására – ennek érdekében a DPP megerősítette a tajvani hadsereget, és élénk külpolitikát folytatott. A párt elutasítja az 1992-es konszenzust, az „egy Kína” elvet, illetve minden olyan törekvést, amely a Kínai Népköztársasággal való „újraegyesítést” szorgalmazza.
a párt Tajvant egy független, szuverén államnak tartja, amely így is funkcionál államközi kapcsolataiban.
A DPP elnökjelöltje, Laj Csing-tö a december végi mérések szerint 5 százalékkal vezet a KMT jelöltje, Hu Ju-ih előtt
– ha a kormánypárt nyert, akkor a tajvani demokráciatörténetben első ízben fordul elő, hogy egy párt három egymást követő ciklusban tud kormányozni.
A választási trendek érdekes képet mutatnak: míg az utolsó két elnök- és parlamenti választást (2016 és 2020) a DPP magabiztosan nyerte, addig az utolsó két önkormányzati választást (2018 és 2022) elvesztette. Ennek magyarázata az lehet, hogy az országos voksolásokon a tajvaniak a szigetország jövőbeli politikai irányáról, külpolitikai stratégiájáról döntenek elsősorban (márpedig a felmérések szerint a tajvaniak 80 százaléka az egyesítés ellen van és 66 százaléka nem kínaiak, hanem tajvaninak mondja magát); míg a helyhatósági választásokon a helyi életkörülményeik, a mindennapi élet dolgairól mondanak véleményt. Ezen a téren a kormányzó DPP csak részben tudta hozni ígéreteit: az infláció magas, a megélhetés költségei, a fogyasztói árak és a lakbérek jelentősen megnőttek, emiatt támogatottsága csökkent.
Tajvan a kínai terjeszkedő politika elsődleges célpontja, Kína pedig nemcsak regionális szuperhatalom, de az új, multipoláris világrend egyik, ha nem a legerősebb világhatalma is. A tajvani konfliktus ezért jelenleg az ukrajnai és a gázai háború mellett a világ harmadik válsággóca,
a gyengülő hegemón Egyesült Államok és az emelkedő nagyhatalom Kína közötti geopolitikai kötélhúzás legérzékenyebb terepe.
Ezt is ajánljuk a témában
Mind Kína, mind Tajvan magyarországi képviseletét megkerestük, hogy megkérdezzük őket, s olvasóinkkal megoszthassuk a Tajvan körüli konfliktussal kapcsolatos álláspontjaikról. A kínai nagykövetség reagálását cikkünkben olvashatják.
A Kínai Köztársaság Ázsia egyik szabad állama, működő demokráciája, egy működő állammodell,
a két kínai állammodell egyike, ráadásul sok jel szerint a népköztársaságbeli berendezkedésnél vonzóbb alternatíva.
Peking ilyen szempontból is tolerálhatatlan riválist lát, és Hongkong példája mutatja, a két rendszer kínai recept szerinti együttélésében melyik kerekedik felül, és melyik hal el.
Tajvan gazdasági szerepe szerteágazó, de egy területen kiemelkedő szerepe van:
a sziget a világ első számú félvezető- és chipgyártója,
egy nyílt konfliktus, blokád vagy háború esetén a tajvani gyártás, majd a szállítási láncok megakadása súlyos utánpótlási zavarokat okozna a technológiai szektorokban, amely akár egy globális gazdasági válsághoz is vezethetne. Másrészt, nemcsak Pekingnek van szüksége a tajvani kereskedelmi kapcsolatokra, hanem ugyanúgy, vagy még inkább Tajpejnek is a hatalmas kínai piacra.
Ezt is ajánljuk a témában
Tajvan budapesti képviseletét kérdeztük, mi az álláspontjuk a sziget körüli jelenlegi politikai feszültségekről.
Kína az elmúlt évtizedben rohamtempóban fejlesztette hadseregét, a 2022 augusztusi Nancy Pelosi-vizit után a Tajvan partjai közelében zajlott kínai hadgyakorlatokon éles lőszert használtak, a kínai haderő rendszeresen megsérti Tajvan légterét, felségvizeit, szintén rendszeresen a tajvani célpontok elleni kibertámadások.
Szakértők nyugtatgatnak: Kínának nem érdeke egy katonai konfliktus Tajvannal és a vele védelmi szövetségben álló Egyesült Államokkal, mégis, amerikai kormányzati tisztségviselők egyre többször hangoztatják: még ebben az évtizedben katonai konfrontációra számítanak Kína részéről. Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében „történelmi szükségszerűségnek” nevezte a két kínai entitás egyesülését –
békés újraegyesítésről beszélnek, de katonai eszközökkel kóstolgatják Tajvant.
Tajvannak tehát dönteni kell, hogy a Nagy Testvér szorításában melyik stratégiát látja saját biztonsága szempontjából célravezetőbbnek: a közeledés és barátság gesztusát, vagy a távolodás és az erő felmutatását? Január 13-án részben erről szól majd a választás. Utána pedig a döntés következményeinek felmérése következik majd.
Nyitókép: A DPP egyik támogatója egy tajpeji kampányrendezvényen 2024. január 11-én (forrás: Sam Yeh / AFP)
Azt sem rejtették véka alá, hogyan működne.
„Most egy olyan helyzet van, amikor össze kell fognia minden magyarnak” – az ukrán olajblokád után minden a választáson dőlhet el.
A Barátság kőolajvezetéket veti be Orbán Viktor ellen.
Egy olyan időszakban kell döntenünk, amikor a választás és az erkölcsi döntés – a béke melletti kiállás – egybeesik. Szalai Zoltán írása.
A történelem sajnálatos módon számos európai példát ismer arra, amikor a meglévő alkotmányos rend lerombolásával, válságtörvények vagy puccs révén alakítottak ki új, „jogállami–joguralmi” kereteket. A tiszás értelmiség hevességét látva a választás 2026-ban több szempontból is sorsfordító lehet. Mutatjuk!
A grafikonokat lehet manipulálni, a valóságot nem.
Eddig az amúgy lejárt mandátumú elnök azzal hitegetett mindenkit, hogy Ukrajnában egy tűzszünet esetén az urnákhoz járulhatnak az ukránok, most újabb feltételt talált ki, hogy ezt elodázza.
Egyre mélyebbre kerülnek.
Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának azonnali leállítását, illetve az ország pénzügyi támogatásának megszüntetését követeli közleményében az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára.
