Megkérdeztük Kína képviseletét a tajvani konfliktusról, így válaszoltak

Hosszú hetek óta tart a feszült helyzet Kelet-Ázsiában Tajvan szigete körül. Sokan egy lehetséges új háborúról beszélnek, miközben egyre nagyobb szabású hadgyakorlatokat tart Kína a sziget közelében, s az Egyesült Államok is fokozza aktivitását Tajvan ügyében.

Lapunk az eddigi híreink, elemzéseink és podcastjaink mellett a napokban mind Kína, mind Tajvan magyarországi képviseletét megkereste, hogy megkérdezzük őket a konfliktusokkal kapcsolatos hivatalos álláspontjaikról.

A budapesti kínai nagykövetség válaszát az alábbiakban olvashatják.

***

Az április elején végrehajtott kínai tengeri és légi hadgyakorlat egy újabb éles figyelmeztetés volt Tajvan és az Egyesült Államok számára.

amellyel szerinte az Egyesült Államok súlyosan megsértette a vele diplomáciai viszonyban álló Kína szuverenitását és területi integritását. Mint ismert: az Egyesült Államok a két kínai entitás közül 1979 óta a Kínai Népköztársasággal tart fenn diplomáciai kapcsolatot, vagyis ismeri el a kínai nép hivatalos képviselőjének, ugyanakkor védelmi szerződésekkel, katonai és politikai támogatással segíti a Kínai Köztársaság (Tajvan) önálló entitásként való fennmaradását.

Az április elején kiadott kínai közlemények megismételték a tavaly augusztusban a Pelosi-vizit esetében már használt kifejezést:

A diplomáciai és katonai feszültség okán lapunk a hivatalos kínai álláspont megosztására kérte a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségét. Válaszlevelében a képviselet sajtóosztálya jelezte, hogy a követséget jelenleg vezető ügyvivő (chargé d'affaires), Jang Csao nem kíván interjú formában számunkra nyilatkozni, azonban írásban reagáltak a témára.

Mint írják:

„Csak egy Kína létezik a világon, Tajvan Kína államterületének elidegeníthetetlen része, Kína egyedüli törvényes képviselője pedig a Kínai Népköztársaság kormánya. Ezt világosan elismerte az ENSZ Közgyűlésének 2758-as határozata 1971-ben”. A közlemény emlékeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság 1949-ben történt megalapítása óta 181 állam létesített diplomáciai kapcsolatot Kínával az egy-Kína elv alapján.

egyúttal a magyar kormány hivatalos álláspontja is” – teszik hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy lapunk az ügyben a tajvani álláspontra is kíváncsi, a kínai követségi levél megjegyzi: a Tajpeji Képviseleti Iroda szerintük  nem egy szuverén állam diplomáciai képviselete, hanem egy nem hivatalos szervezet, amely csupán a nem kormányzati, nem hivatalos magyar és tajvani entitások közötti gazdasági, kulturális együttműködéseket népszerűsítheti, „így annak vezetője nem nyilatkozhat a Kínát hivatalosan képviselő Kínai Népköztársaság nagykövetével, illetve annak hiányában annak ügyvivője mellett.”

Hozzátették: „A nagykövetség szeretné nyomatékosítani, hogy a kínai kormány és a kínai nép álláspontja a Tajvan-kérdésben következetes, nem változott. Több, mint 1,4 milliárd kínai ember szilárd elhatározása az, hogy eltökélten védelmezze az állam szuverenitását és területi integritását.

A nép akaratával nem lehet szembeszállni, és a korszak trendjeit nem lehet megváltoztatni. Kína mindig és minden eréllyel meg fog hozni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy határozottan megvédje szuverenitását és területi integritását” – fogalmaz a lapunk számára elküldött kínai közlemény. 

***

Kérelmünkben egyébként a következő kérdéseket küldtük el Kína budapesti nagykövetsége számára:

– Caj Jing-ven tajvani elnök tavaly nyáron Nancy Pelosi akkori, most áprilisban pedig Kevin McCarthy jelenlegi képviselőházi elnökkel találkozott. Önök szerint miért történtek ezek a találkozók, amikor Tajvan pontosan tudja, hogy ezt Kína provokációnak tartja, és kínai hadgyakorlatokat vált ki?

– Tajvan nem fogadja el az úgynevezett „1992-es konszenzust” – Kína pedig azt állítja, hogy az egy-Kína elv elfogadásáról volt közöttük egy egyezség. A újraegyesítés békés, konszenzusos megvalósításának van esélye?

– Milyen status quót képzel el a csendes-óceáni térségben, illetve milyen kapcsolatokat akar fenntartani Tajvannal Kína? (Esetleg van olyan ambíciója is Pekingnek, hogy a status quót megváltoztassa?)

– Kína-kutatók szerint elképzelhető, hogy a 2020-as évek végén háború tör ki Kína és Tajvan között. A kínai kormány és a hadsereg is reálisnak tartja ezt a legrosszabb forgatókönyvet, esetleg fel is készül erre?

– Sok elemző szerint a hadgyakorlatokkal, gazdasági intézkedésekkel Kína lassan körbeveszi, bekebelezi Tajvant. Ez történik?

– Tajvan az Egyesült Államok regionális szövetségese, Kína és az Egyesült Államok a csendes-óceáni térség feletti dominanciáért küzdenek (sőt, a globális dominanciáért is). Önök is látják annak veszélyét, hogy a katonai feszültség eszkalációja egy regionális háborúba is torkollhat, amelybe belevonódhat Kína és Amerika mellett Japán és Dél-Korea is?

--

Nyitókép: Kínai turista pózol 2023. április 6-án Pingtan szigetén egy térképinstalláció előtt, amely a szárazföldi Kína és Tajvan távolságát szemlélteti  (forrás: GREG BAKER / AFP)