Tajvan egy alapvető stratégiai szerepet játszik az amerikai indo-csendes-óceáni stratégiában. Japán energiaimportjának 70 százaléka halad át a Közel-Keletről a Tajvani-szoroson, a világ tengeri szállítmányainak a fele halad át itt, ezért Washington, Tokió, Manila és az európai államok nem fogják megengedni, hogy ez a tenger kínai „beltengerré” váljon.
Végül, Tajvan a globális csipgyártás 90 százalékát bonyolítja le, így ha Kína lerohanná Tajvant, az a félvezetők ellátási láncában, és ezzel a világgazdaságban is súlyos károkat okozna. Ezek a tények adnak magyarázatot arra, miért van ilyen nagy támogatottsága Tajvannak Amerikában.
Joe Biden elnök ötször mondta el nyilvános beszédben, hogy Amerika Tajvan segítségére siet, ha Kína megtámadná.
Caj Jing-ven tajvani elnök tavaly nyáron Nancy Pelosi akkori, most áprilisban pedig Kevin McCarthy jelenlegi amerikai képviselőházi elnökkel találkozott. Mi volt a céljuk ezeknek a találkozóknak, amikor Tajvan pontosan tudja, hogy ezt Kína provokációnak tartja, és kínai hadgyakorlatokat vált ki?
Az elmúlt három évtizedben Tajvan elnökei többször átutaztak amerikai földön, hogy Tajvan diplomáciai szövetségeseihez utazzanak Közép- és Dél-Amerikába. Az amerikai kormányzatok ezt az átutazást kiemelt figyelemmel biztosították valamennyi tajvani elnök számára, Caj Ing-ven utazása sem volt kivétel. És természetesen ilyenkor a tajvani politikusok szívesen találkoznak amerikai politikusokkal is átutazóban. Senki sem mondhatja egy demokratikusan megválasztott amerikai politikusnak, hogy ne találkozzon egy demokratikus úton megválasztott tajvani elnökkel amerikai földön. A kínai nyilatkozatok és hadgyakorlatok szükségtelen túlreagálások voltak, és ezt a kínai provokatív magatartást több állam is elítélte.
Sok elemző szerint a hadgyakorlatokkal, gazdasági intézkedésekkel Kína lassan körbeveszi, bekebelezi Tajvant. Ez történik?
Kína évtizedek óta egy jól felépített pszichológiai, információs, jogi, gazdasági és katonai hadviselést folytat Tajvan ellen. Peking célja, hogy megfélemlítse, izolálja, megossza és végül „megvegye” Tajvant. Ez egy kontraproduktív játszma.
A tajvani emberek 80 százaléka tajvaninak tartja magát, nem kínaiak.