„Tajvan már egy szuverén állam” – fogalmaz Tajvan budapesti képviselete

Tavaly nyáron, legutóbb pedig három hete pattanásig feszült helyzet alakult ki Tajvan körül, a kínai hadgyakorlatok már-már egy háború előkészítésének jeleit mutatták. Egyes elemzők szerint még a 2020-as években Kína katonai eszközökkel dűlőre akarja vinni a szerinte szakadár kínai szigetország ügyét, Hszi Csin-ping Kína szuperhatalmi státuszának kivívását és Kína „újraegyesítését” tűzte ki célul elnöki programjában.

Lapunk az eddigi híreink, elemzéseink és podcastjaink mellett a napokban mind Kína, mind Tajvan magyarországi képviseletét megkereste, hogy megkérdezzük őket a konfliktussal kapcsolatos hivatalos álláspontjaikról.

A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének álláspontját itt olvashatják el.

Tajvan budapesti képviseletének válaszait pedig az alábbiakban olvashatják.

***

Ahogy a kínai követségnek, úgy a Tajpeji Képviseleti Iroda számára is hat kérdést küldtünk írásban. A szintén írásban érkező választ Tajvan budapesti képviselőjének szóvivője, Csang Csin-vang jegyezte.

--

Kína-kutatók szerint elképzelhető, hogy a 2020-as évek végén háború tör ki Kína és Tajvan között. A tajvani kormány és a hadsereg is reálisnak tartja ezt a legrosszabb forgatókönyvet, esetleg készül is erre?

A háború az utolsó dolog, amelyet Tajvan látni szeretne a Tajvani-szorosban. Tajvan elkötelezte magát, hogy fenntartja a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban. Kína az, aki folyamatosan és egyoldalúan feszegeti a térség stabilitását. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Kanada és az EU mind aggódva figyelik a kínai katonai provokációkat és a terjeszkedést. Kína soha nem zárta ki az erőszak alkalmazását Tajvannal szemben,

kihívást intézzen a regionális rend ellen.

Tajvannak legalább három dolgot kell tennie ez ellen. Az első, hogy meg kell erősítenie védelmi képességeit, hogy elrettentő és önvédelmi képességei megfelelőek legyenek. Tajvan nem fog katonai konfrontációt kezdeményezni Kína ellen, de mindent meg fog tenni, hogy megvédje szuverenitását. Egy friss felmérés szerint a tajvaniak 60 százaléka kész az önvédelemben személyesen részt venni.

A második, hogy Tajvan együttműködik szövetségeseivel, hogy elrettentse Kínát Tajvan megtámadásától. A legutóbbi tajvani-amerikai-Fülöp-szigeteki közös hadgyakorlat, illetve az a tény, hogy a Fülöp-szigeteken négy újabb amerikai katonai bázist nyitottak, mutatja, hogy Washington felkészült ázsiai szövetségeivel a legrosszabb forgatókönyvre is.

Végül, a nemzetközi közösség részéről szükséges lenne egy nyomásgyakorlás Kínára, hogy a regionális béke és a stabilitás aláásását abbahagyja. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egy egységes uniós Kína-stratégia kialakítását szorgalmazta, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig szintén annak szükségességét hangsúlyozta, hogy az uniós államok fenntartsák az egy-Kína-politikát (amely a kínai egy-Kína elvvel ellentétben engedi a gyakorlati kapcsolattartást Tajvannal), és támogassák a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását. A Bizottság elnöke ezen kívül világosan elmondta, hogy Európa nem engedi, hogy bárki egyoldalúan felrúgja a status quót a Tajvani-szorosban.

Tajvan alapvető kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal, különösen a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás és a kultúra területén. A Tajvani-szorosban történő bármilyen provokatív és katonai akció a globális kereskedelmi útvonalakat és ellátási láncokat veszélyezteti. Ezt a helyzetet Tajvan, Magyarország és a világ más államai is el akarják kerülni.

Tajvan az Egyesült Államok regionális szövetségese, védelmi szerződésük van. Washington bizonyosan megvédené Tajvant egy ellene irányuló támadás esetén?

Az amerikai Taiwan Relations Act szerint az amerikai kormányzatnak kötelezettsége Tajvan számára segítséget nyújtani demokráciájának védelmében, és adott esetben azt önvédelmi fegyverekkel is segíteni. A tajvani-amerikai kapcsolatok három pillére a demokrácia, a biztonság és a technológia. Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2022-es demokrácia-indexe szerint

A demokratikus intézményrendszer tekintetében Kína ugyanakkor csak a 156. helyen áll a listán.

Tajvan egy alapvető stratégiai szerepet játszik az amerikai indo-csendes-óceáni stratégiában. Japán energiaimportjának 70 százaléka halad át a Közel-Keletről a Tajvani-szoroson, a világ tengeri szállítmányainak a fele halad át itt, ezért Washington, Tokió, Manila és az európai államok nem fogják megengedni, hogy ez a tenger kínai „beltengerré” váljon.

Végül, Tajvan a globális csipgyártás 90 százalékát bonyolítja le, így ha Kína lerohanná Tajvant, az a félvezetők ellátási láncában, és ezzel a világgazdaságban is súlyos  károkat okozna. Ezek a tények adnak magyarázatot arra, miért van ilyen nagy támogatottsága Tajvannak Amerikában.

Caj Jing-ven tajvani elnök tavaly nyáron Nancy Pelosi akkori, most áprilisban pedig Kevin McCarthy jelenlegi amerikai képviselőházi elnökkel találkozott. Mi volt a céljuk ezeknek a találkozóknak, amikor Tajvan pontosan tudja, hogy ezt Kína provokációnak tartja, és kínai hadgyakorlatokat vált ki?

Az elmúlt három évtizedben Tajvan elnökei többször átutaztak amerikai földön, hogy Tajvan diplomáciai szövetségeseihez utazzanak Közép- és Dél-Amerikába. Az amerikai kormányzatok ezt az átutazást kiemelt figyelemmel biztosították valamennyi tajvani elnök számára, Caj Ing-ven utazása sem volt kivétel. És természetesen ilyenkor a tajvani politikusok szívesen találkoznak amerikai politikusokkal is átutazóban. Senki sem mondhatja egy demokratikusan megválasztott amerikai politikusnak, hogy ne találkozzon egy demokratikus úton megválasztott tajvani elnökkel amerikai földön. A kínai nyilatkozatok és hadgyakorlatok szükségtelen túlreagálások voltak, és ezt a kínai provokatív magatartást több állam is elítélte.

Sok elemző szerint a hadgyakorlatokkal, gazdasági intézkedésekkel Kína lassan körbeveszi, bekebelezi Tajvant. Ez történik?

Kína évtizedek óta egy jól felépített pszichológiai, információs, jogi, gazdasági és katonai hadviselést folytat Tajvan ellen. Peking célja, hogy megfélemlítse, izolálja, megossza és végül „megvegye” Tajvant. Ez egy kontraproduktív játszma.

A tajvani közvélemény túlnyomó része a Kínai Köztársaságot (Tajvant) egy szuverén és független államnak tartja, és csak egy halvány kisebbség támogatná az egyesülést Kínával. A tajvani emberek 90 százaléka nem ért egyet az egy-Kína elvvel, a hongkongi típusú „egy ország - két rendszer” paradigmával. Minél jobban erőlteti Peking Tajvan gazdasági behálózását, katonai fenyegetését, annál inkább eltávolítja magától Tajvant.

Tajvan nem fogadja el az úgynevezett „1992-es konszenzust” – Kína pedig azt állítja, hogy az egy-Kína elv elfogadásáról volt közöttük egy egyezség. Az újraegyesítés békés, konszenzusos megvalósításának van esélye?

Az 1992-es konszenzus több mint 30 évvel ezelőtt egy „kényelmes fogalom” volt a Kínai Kommunista Párt és a tajvani Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) számára, hogy megoldást találjanak az egy-Kína elv okozta egyet nem értésre. Ennek azonban nem volt jogi kötőereje, és nem is köttetett kölcsönös megállapodás erről. Peking sohasem ismerte el, hogy a Kuomintang saját definícióval beszélt az egy-Kína elvről, pedig a két értelmezés között nagy különbség volt, és sohasem ismerte el a Kínai Köztársaságot sem független, szuverén államként.

Ahogy Tajvan halad a demokratizálódás útján, és ahogy

Ennek ellenére a Caj-kormány időről időre felszólítja a kínai kormányt, hogy térjen vissza a hivatalos párbeszédhez Tajvannal – ez fontos lenne, és ez a nemzetközi közösség érdeke is.

Milyen status quót képzel el a csendes-óceáni térségben, illetve milyen kapcsolatokat akar fenntartani Kínával Tajvan? Esetleg van olyan ambíciója is Tajpejnek, hogy a függetlenség kikiáltása felé mozduljon el?

Caj elnök asszony 2021-ben egy négypillérű politikát jelentett be ezzel kapcsolatban: az első, hogy Tajvan ragaszkodik szabad és demokratikus alkotmányos rendszeréhez; a második, hogy ragaszkodik ahhoz a tényhez, hogy a Kínai Köztársaság és a Kínai Népköztársaság nem tartozik össze; a harmadik, hogy ragaszkodik Tajvan állami szuverenitásához; a negyedik pedig, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a Kínai Köztársaság (Tajvan) jövőjéről csak a tajvani emberek dönthetnek.

Tajvan mindent megtesz, hogy együttműködjön a nemzetközi közösséggel a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében, hogy együtt megelőzzék, hogy bármely állam a regionális status quót erőszakkal megváltoztassa. A jelenlegi status quo az, amelyet Tajvan fenn kíván tartani.

Nyitókép: A tajvani védelmi minisztérium 2023. április 9-én készült felvétele tajvani katonákról, amint egy légvédelmi üteget kezelnek Tajpej külvárosában (forrás: Handout / Taiwan's Ministry of National Defense / AFP