Már az EP-ben is elismerték: Erasmus-ügyben túl messzire mentek

Ma szavaz az Európai Parlament az Erasmus+ program 2021-2027-es megvalósításáról szóló jelentésről, melynek előkészítése során komoly meglepetés történt:

A módosítóban a képviselők szorgalmazzák „fair, törvényes és transzparens eljárások elfogadását a Bizottsággal, biztosítandó, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók teljes mértékben élvezhessék az Erasmus+ programot, és hozzájárulhassanak az európai oktatási és kutatási együttműködés tágabb céljaihoz”.

A módosító indítványhoz csatlakoztak a két Magyarországgal szimpatizáló frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek, illetve az Identitás és Demokrácia képviselői mellett európai néppárti képviselők is a Szlovén Demokrata Pártból, illetve az Osztrák Néppártból.

Emlékezetes: miután 2022 decemberében az Európai Bizottság indítványára az Európai Tanács döntést hozott arról, hogy az alapítványi egyetemek a továbbiakban nem kaphatnak semmiféle uniós pénzt, 2023 januárjában a Népszava brüsszeli tudósítója, Halmai Katalin nyilvánosságra hozta: ez a döntés érinti a diákmobilitást célzó Erasmus+, illetve a kutatási együttműködéseket biztosító Horizon programokat is. Ez a szankció oly mértékben durvára sikerült, hogy azóta a Magyarországgal szemben rendre kritikus jogállamisági jelentéstevő, a francia zöld Gwendoline Delbos-Corfield is az Erasmus- és Horizon-pénzek felszabadítása mellett foglalt állást.

Az Európai Parlament jelentései ahogy semmilyen témában, úgy ezügyben sem bírnak jogi kötőerővel, így ha a módosítót esetleg megszavazzák, abból nem következik automatikusan az Erasmus-ügy megoldódása. Megváltozik ugyanakkor az Európai Bizottságra nehezedő nyomás iránya, amely a mihamarabbi megoldás irányába hathat.

Az indítvánnyal kapcsolatban kerestük a Fidesz európai parlamenti delegációját, amint reagálnak, frissítjük cikkünket.

Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek