Minden egy helyen az uniós pénzeinkről: itt tart most a szappanopera

Újabb felvonás elé nézünk a Magyarország uniós pénzeivel kapcsolatos folytatásos teleregényben. A különböző eljárási határidők és az év utolsó EU-csúcstalálkozójának közeledtével az Európai Bizottság, mint rendesen, kiszivárogtatja a gazdasági sajtónak a Magyarországgal való kiegyezésről szóló terveit, melyre a forint jól, ellenben az Európai Parlament és a brüsszeli publicistavilág felháborodottan reagál, s a végén az elvileg jogállamisági feltételekhez madzagolt pénzekkel valamiféle külpolitikai engedményt zsarol ki Magyarországtól az Európai Bizottság.

Ez történik ismét. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési (CONT) bizottságának mai (keddi) ülése kapcsán számba vesszük, hol tart az ügy.

Vajon mit tervez a Bizottság?

Az Európai Bizottság meg nem nevezett tisztségviselői október 3-án szivárogtatták ki a Financial Timesnak, hogy

A két csinos összeg a következőket takarja: az 500 millió euró Ukrajnának szánt katonai segély lenne, a 13 milliárd euró pedig a Magyarországnak járó 27,8 milliárd eurónyi uniós támogatás azon része, amelyet nem érint a jogállamisági mechanizmus keretében bevezetett zárolás. A jogállamisági eljárás keretében zárolt összegek, illetve a helyreállítási alap kapcsán nincs hír előrelépésről.

Ezt a 13 milliárd eurót – amely egyébként a tanári béremelés uniós finanszírozású részét is magában foglalja – az Európai Bizottság saját hatáskörben, tehát a többi uniós tagállamot tömörítő Európai Tanács döntése nélkül tartja vissza, s feloldásának feltételéül az igazságügyi reformot szabta, melynek központi eleme az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács hatásköreinek átrendezése a bírói önigazgatást megtestesítő utóbbi intézmény javára. Ezt az egyébként egy az egyben brüsszeli igényeknek megfelelően szövegezett reformot az Országgyűlés májusban elfogadta. A kormány a reformokat a Bizottság felé július 18-án jelentette készre, s ezzel egyidőben kiküldött Brüsszelbe 202 millió eurónyi (kb. 76 milliárd forintnyi) számlát. A Bizottságnak a számlákat átvizsgálni, majd fizetni 90 napja van. A pénzt tehát október 18-a előtt meg kellett volna kapnunk.

Ez nem történt meg, mert a Bizottság szeptember 26-án levélben intézett további kérdéseket a kormányhoz, melyek a reform kapcsán eszébe jutottak.

Az erre adandó válaszokon a kormány most dolgozik, így ismét áll az óra. 

Lesz alku a Tanácsban?

A második levélről tudomást szerző EUrológus sejtelmesen úgy fogalmaz a fejlemény kapcsán: „Nem lehet megkerülni azt az összefüggést sem, hogy az események kezdenek kísértetiesen összecsúszni: december közepén kell ugyanis dönteniük a tagállamoknak arról, hogy támogatják-e Ukrajna további uniós finanszírozását. Ezt Magyarország ellenzi, a döntéshez azonban egyhangúságra van szükség.”

Magyarul: az Európai Unió kormányfői december 14-15-én ülnek össze Brüsszelben az év utolsó csúcstalálkozójára, ahol asztalra kerül két olyan téma (a fent említett 500 milliós ukrán katonai segély, illetve feltehetőleg az Európai Unió költségvetésének felülvizsgálata és a tagállamoktól kért többletbefizetés), melyek kapcsán Magyarország vétópozícióban van. A Financial Timesnek szivárogtatott információk szerint ezekből a pozíciókból kívánja a Bizottság a 13 milliárd euró felszabadításával Magyarországot kibillenteni. Éppen úgy, ahogyan az tavaly év végén az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós költségvetési finanszírozás és a globális minimumadó ügyében is történt.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (aki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel együtt október közepén Brüsszelben tárgyalt a forrásokról a költségvetésért és igazságügyért felelős biztosokkal) Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár The Bold Truth about Hungary című műsorában leszögezte:

Azt, hogy itt nem a kormány zsarolja a Bizottságot, hanem a helyzet épp ennek fordítottja, világosan bizonyítja, hogy a Bizottság húzza az időt – a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által „szőrszálhasogatásnak” minősített kérdéseivel mindent megtesz annak érdekében, hogy a júliusban kiküldött számlák kifizetésének határideje minél közelebb kerüljön a decemberi EU-csúcshoz, esetleg az utánra essen. Mivel az igazságügyi reformhoz kötött pénzeknek – ellentétben a helyreállítási alappal és a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus által zárolt pénzekkel – semmi közük az Európai Tanácshoz, a Bizottságnak

Mit lép az Európai Parlament?

Az Európai Parlament – amelynek sem a tisztán bizottsági hatáskörbe tartozó 13 milliárd euró, sem a bizottsági és tanácsi döntést igénylő döntés kapcsán nem osztottak jogi értelemben semmiféle lapot – a legkisebb Magyarországra nézve pozitív hír kapcsán azonnal csattogtatni kezdi szárnyait, s ez most is így történt. Az EP költségvetési ellenőrzési (CONT) Bizottsága október közepén levélben kérdezte meg Johannes Hahn költségvetésért felelős biztostól, hogy tényleg terveznek-e Magyarországnak fizetni. Kedden pedig a Fidesz európai néppárti ellehetetlenítésében is kulcsszerepet játszó Petri Sarvamaa finn képviselő és Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő vezetésével „nézetcsere” történt a CONT tagjai és Hahn biztos, valamint Nicolas Schmit munkaügyi és szociális biztos között a kondicionalitási eljárásról, illetve a Magyarországtól visszatartott pénzekről.

A POLITICO információi szerint az ülés célja az, hogy „nyomást gyakoroljanak az EU-ra, hogy ne puhuljon fel Magyarország kapcsán”, s „ne engedjen Magyarország zsarolásának, és blokkolja tovább a pénzeket”. Erre azért van szükség, mert a költségvetési tárgyalásokra rálátó bürokratákra hivatkozva a brüsszeli lap is úgy tudja: az EU 

A Magyarországra ráállított EP-jelentéstevő, a francia zöld Gwendoline Delbos-Corfield eközben azt ajánlja, hogy a pénzeinket ugyan ne fizesse ki Magyarországnak az Európai Bizottság, de „állítsa vissza az egyetemi kutatási és Erasmus-pénzeket”. Delbos-Corfield szerint ezzel az EU „a támogatás jelét adhatja a hétköznapi magyaroknak”, indirekt módon beismerve, hogy a semmilyen uniós pénzügyi érdeket nem védő Erasmus-zsarolás nem járt sikerrel.

Akcióban a negyedik hatalmi ág

Bár a fentiekben levezettük: teljesen egyértelmű, hogy az ukrán pénzt és a költségvetési felülvizsgálatot nem Orbán Viktor, hanem az Európai Bizottság köti össze a jogállamisági feltételekkel, az akcióba lendült – főleg német nyelvű – sajtó folyamatosan arról győzködi a Bizottságot, hogy ne engedjenek a magyar kormány zsarolásának.

A Spiegel nemrég arról számolt be, hogy „az EU központjában hetek óta kétes üzletre készülnek a budapesti Putyin-megértővel”, bár erre árnyékot vethet Orbán és Putyin nemrégiben Pekingben tartott találkozója – amelynek egyébként, tagállami hatáskör lévén a külpolitika, megintcsak semmi köze sem a jogállamisági eljáráshoz, sem az igazságügyi reformhoz. 

Az Euractiv német nyelvű kiadásában közben arról írnak, hogy „Orbán Viktor magyar miniszterelnök uniós külpolitikai vétóval fenyeget annak érdekében, hogy belpolitikai előnyöket szerezzen magának”, s ennek engedni számos okból hiba lenne. A lap szerint „volna annak egy bizonyos tragikuma,

s „az Uniónak, tagállamainak és polgárainak hosszú távon nagyon drága lenne”, ha „a külpolitikai cselekvőképességet a jogállamiság kárára állítanák helyre”.

Legutóbb pedig a Handelsblatt háborodott fel azon, hogy Orbán karácsonyi ajándékot várhat Brüsszelből a 13 milliárd, Ukrajna támogatásának fejében kifizetett euró képében. Ők arra is figyelmeztetnek,

Ugyanis „Ursula von der Leyen (CDU), az Európai Bizottság elnöke dilemma előtt áll: szívesen segítene párttársának, Donald Tusknak, de kerülnie kell annak gyanúját, hogy kettős mércével mérne. Mielőtt Lengyelországba pénzt utalhatna, ki kell szolgálnia Magyarországot, hiszen az ország legalábbis papíron felmutathat néhány reformot” – írja a német gazdasági lap, ismételten összekötve a magyar pénzek ügyével egy azzal semmilyen jogi kapcsolatban nem álló politikai fejleményt.

Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko