A Reuters pedig arról számolt be, hogy Izrael és a Hamász elvben megállapodott az egy hónapos tűzszünetben, „amelynek során az elraboltakat szabadon engednék, és az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyokat elengednék”.
Úgy tűnik, hogy a Hamász „csomagalkut” akar, amely magában foglalná a háborút lezáró megállapodást. De még ha Izrael bele is egyezne ebbe, nem valószínű, hogy betartaná a szavát.
„Azt sem hiszem, hogy a Hamász vezetője, Jahja Szinvar tényleg abban a hitben van, hogy bármilyen túszalku véget vetne az Izrael–Hamász-konfliktusnak. A palesztinok vagy nem akarnak igazán megállapodni, vagy az egész csak egyfajta pózolás” – nyilatkozta Shelah a CNN-nek.
A Hamász-vezetők száműzetése, úgy tűnik, ugyancsak nem jöhet egyelőre szóba. Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnök állítólag azt mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy „ez soha nem működne”. A Hamász vezetői ugyanis inkább maradnának Gázában harcolni, mert tudják, hogy akárhol is élnének a világon, a Moszad bárhol lecsapna rájuk. Ez ügyben ráadásul Izrael sem tűnik túlságosan lelkesnek.
És miközben a politikusok beszélgetnek, az IDF és a Hamász pedig egymás ellen harcol, egyre nagyobb a nyomás az izraeli kormányon, hogy hozza haza a túszokat. A hétvégén tüntetők tábort vertek Benjamin Netanjahu miniszterelnök otthona előtt, és azt követelték,