Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Tovább mennek az alkudozások, mint a bazárban, hány túszért hány nap tűzszünet, a CNN elemzése szerint viszont célba is érhetnek.
Miközben lassan ötödik hónapja tart a gázai háború több mint huszonötezer palesztin – közte rengeteg civil – áldozattal, Izrael még a közelében sem jár a kitűzött céljának, ami a Hamász teljes megsemmisítése, írja a CNN.
Eddig senki sem állt elő olyan, mindkét fél számára elfogadható javaslattal, amely legalább a konfliktus időleges szüneteltetéséhez vezetne.
Akad azonban néhány ötlet, amely tárgyalási alap lehetne. Katar mint fő közvetítő például állítja, hogy „komoly megbeszéléseket” folytat Izraellel és a Hamásszal egyaránt, és mindkét oldaltól folyamatosan kapnak is válaszokat. Ezek ugyan, ahogyan a Fehér Ház is jelzi, még nem hivatalos tárgyalások, úgy tűnik, a felek mégis lassan közelednek ahhoz, amit Ofer Shelah, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető kutatója „Zopa”-nak, azaz a lehetséges megállapodás zónájának nevez.
Hétfőn az Axios arról számolt be, hogy Izrael két hónapos tűzszünetet javasolt cserébe a még mindig Gázában fogva tartott több mint száz túsz szabadon bocsátásáért. Még aznap a CNN megtudta, hogy David Barnea Moszad-vezető azt javasolta, hogy ennek kiszélesítéseként a Hamász vezetői száműzetésbe vonulhassanak. Kedden a The Wall Street Journal azt írta,
„a Hamász már nyitott arra, hogy a harcok szüneteltetéséért cserébe szabadon engedjen néhány túszt”.
A Reuters pedig arról számolt be, hogy Izrael és a Hamász elvben megállapodott az egy hónapos tűzszünetben, „amelynek során az elraboltakat szabadon engednék, és az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyokat elengednék”.
Úgy tűnik, hogy a Hamász „csomagalkut” akar, amely magában foglalná a háborút lezáró megállapodást. De még ha Izrael bele is egyezne ebbe, nem valószínű, hogy betartaná a szavát.
„Azt sem hiszem, hogy a Hamász vezetője, Jahja Szinvar tényleg abban a hitben van, hogy bármilyen túszalku véget vetne az Izrael–Hamász-konfliktusnak. A palesztinok vagy nem akarnak igazán megállapodni, vagy az egész csak egyfajta pózolás” – nyilatkozta Shelah a CNN-nek.
A Hamász-vezetők száműzetése, úgy tűnik, ugyancsak nem jöhet egyelőre szóba. Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnök állítólag azt mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy „ez soha nem működne”. A Hamász vezetői ugyanis inkább maradnának Gázában harcolni, mert tudják, hogy akárhol is élnének a világon, a Moszad bárhol lecsapna rájuk. Ez ügyben ráadásul Izrael sem tűnik túlságosan lelkesnek.
És miközben a politikusok beszélgetnek, az IDF és a Hamász pedig egymás ellen harcol, egyre nagyobb a nyomás az izraeli kormányon, hogy hozza haza a túszokat. A hétvégén tüntetők tábort vertek Benjamin Netanjahu miniszterelnök otthona előtt, és azt követelték,
hogy minél előbb írja alá az erről szóló megállapodást.
Szerdán akciónapot tartottak, útlezárásokkal, csütörtökön megakadályozták a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítmányok haladását. Az is kiderült, hogy Netanjahu Katart hibáztatta a túszok kiszabadításának lassú menete miatt – ez az emírség külügyminisztériumának rosszallását váltotta ki.
A másik lehetőség az all-for-all (mindenki mindenkiért) megegyezés lenne, aminek lényege, hogy Izrael az összes palesztin foglyot elengedi – azokat is, akiknek Izrael szerint vér tapad a kezükhöz –, cserébe minden túszért. Ezt a hipotetikus forgatókönyvet az Izraeli Demokrácia Intézet szerdán közzétett felmérése szerint az izraeliek több mint fele ellenezné.
„Kétségtelen, hogy nincs egyetlen izraeli sem, aki ne szeretné, ha a túszok hazatérnének. Ugyanakkor nem kockáztathatjuk Izrael jövőjét azzal, hogy a Hamász kezében hagyjuk a Gázai övezetet. Mindkettőhöz a legnagyobb katonai nyomást kell gyakorolnunk, hogy a tárgyalásokon maximális pozíciót érjünk el” – mondta Israel Ziv volt IDF-tábornok, a CNN-nek.
Ziv úgy véli, hogy az IDF-nek akár egy hónapig is eltarthat, amíg a Hamász brigádjait szétzúzza a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Júniszban, ahol heves harcok folynak; „bármilyen megállapodás, amelyet Izrael meg akar kötni, nagyobb valószínűséggel lépne életbe, ha az ottani hadművelet már befejeződött volna”.
Természetesen a gázai végjáték a politikától is függ. A legutóbbi felmérések szerint az izraeliek több mint fele úgy véli, hogy Netanjahu háborús politikája önérdekből született. Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, aki most a háborús kabinetben ül, és a fiát nemrég ölték meg Gázában, ezt nem tartja valósnak, de a Hamász elpusztítását irreális célnak tartja. Vagyis messze vagyunk még a befejezéstől, és ahogy Shelah fogalmaz:
„Izraelnek szinte bármilyen alkuba bele kell egyeznie, amely hazahozza a túszokat. Mert a háborúnak egyelőre úgysem lesz vége.”
Nyitókép: Palesztinok imádkoznak a Khan Yunis és Rafah legutóbbi bombázásában megölt rokonok holtteste előtt a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah határvárosban, a csoportos temetést megelőzően, 2024. január 25-én (AFP)
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait” – tette hozzá a kormányfő hivatala.
Az arab vezetők megtárgyalják, hogy mit várhatnak a januárban érkező Trump adminisztrációtól.
Propaganda óvodásoknak, fegyveres gyakorlatok a kicsit nagyobbaknak, büszke pózolás terrorszervezetek jelképeivel – egymillió kis terorristát „gyártanak” Gázában egy újabb támadásra. Mutatjuk, hogyan!