Tovább mennek az alkudozások, mint a bazárban, hány túszért hány nap tűzszünet, a CNN elemzése szerint viszont célba is érhetnek.
Miközben lassan ötödik hónapja tart a gázai háború több mint huszonötezer palesztin – közte rengeteg civil – áldozattal, Izrael még a közelében sem jár a kitűzött céljának, ami a Hamász teljes megsemmisítése, írja a CNN.
Eddig senki sem állt elő olyan, mindkét fél számára elfogadható javaslattal, amely legalább a konfliktus időleges szüneteltetéséhez vezetne.
Akad azonban néhány ötlet, amely tárgyalási alap lehetne. Katar mint fő közvetítő például állítja, hogy „komoly megbeszéléseket” folytat Izraellel és a Hamásszal egyaránt, és mindkét oldaltól folyamatosan kapnak is válaszokat. Ezek ugyan, ahogyan a Fehér Ház is jelzi, még nem hivatalos tárgyalások, úgy tűnik, a felek mégis lassan közelednek ahhoz, amit Ofer Shelah, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető kutatója „Zopa”-nak, azaz a lehetséges megállapodás zónájának nevez.
Hétfőn az Axios arról számolt be, hogy Izrael két hónapos tűzszünetet javasolt cserébe a még mindig Gázában fogva tartott több mint száz túsz szabadon bocsátásáért. Még aznap a CNN megtudta, hogy David Barnea Moszad-vezető azt javasolta, hogy ennek kiszélesítéseként a Hamász vezetői száműzetésbe vonulhassanak. Kedden a The Wall Street Journal azt írta,
„a Hamász már nyitott arra, hogy a harcok szüneteltetéséért cserébe szabadon engedjen néhány túszt”.
A Reuters pedig arról számolt be, hogy Izrael és a Hamász elvben megállapodott az egy hónapos tűzszünetben, „amelynek során az elraboltakat szabadon engednék, és az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyokat elengednék”.
Úgy tűnik, hogy a Hamász „csomagalkut” akar, amely magában foglalná a háborút lezáró megállapodást. De még ha Izrael bele is egyezne ebbe, nem valószínű, hogy betartaná a szavát.
„Azt sem hiszem, hogy a Hamász vezetője, Jahja Szinvar tényleg abban a hitben van, hogy bármilyen túszalku véget vetne az Izrael–Hamász-konfliktusnak. A palesztinok vagy nem akarnak igazán megállapodni, vagy az egész csak egyfajta pózolás” – nyilatkozta Shelah a CNN-nek.
A Hamász-vezetők száműzetése, úgy tűnik, ugyancsak nem jöhet egyelőre szóba. Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnök állítólag azt mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy „ez soha nem működne”. A Hamász vezetői ugyanis inkább maradnának Gázában harcolni, mert tudják, hogy akárhol is élnének a világon, a Moszad bárhol lecsapna rájuk. Ez ügyben ráadásul Izrael sem tűnik túlságosan lelkesnek.
És miközben a politikusok beszélgetnek, az IDF és a Hamász pedig egymás ellen harcol, egyre nagyobb a nyomás az izraeli kormányon, hogy hozza haza a túszokat. A hétvégén tüntetők tábort vertek Benjamin Netanjahu miniszterelnök otthona előtt, és azt követelték,
hogy minél előbb írja alá az erről szóló megállapodást.
Szerdán akciónapot tartottak, útlezárásokkal, csütörtökön megakadályozták a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítmányok haladását. Az is kiderült, hogy Netanjahu Katart hibáztatta a túszok kiszabadításának lassú menete miatt – ez az emírség külügyminisztériumának rosszallását váltotta ki.
A másik lehetőség az all-for-all (mindenki mindenkiért) megegyezés lenne, aminek lényege, hogy Izrael az összes palesztin foglyot elengedi – azokat is, akiknek Izrael szerint vér tapad a kezükhöz –, cserébe minden túszért. Ezt a hipotetikus forgatókönyvet az Izraeli Demokrácia Intézet szerdán közzétett felmérése szerint az izraeliek több mint fele ellenezné.
„Kétségtelen, hogy nincs egyetlen izraeli sem, aki ne szeretné, ha a túszok hazatérnének. Ugyanakkor nem kockáztathatjuk Izrael jövőjét azzal, hogy a Hamász kezében hagyjuk a Gázai övezetet. Mindkettőhöz a legnagyobb katonai nyomást kell gyakorolnunk, hogy a tárgyalásokon maximális pozíciót érjünk el” – mondta Israel Ziv volt IDF-tábornok, a CNN-nek.
Ziv úgy véli, hogy az IDF-nek akár egy hónapig is eltarthat, amíg a Hamász brigádjait szétzúzza a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Júniszban, ahol heves harcok folynak; „bármilyen megállapodás, amelyet Izrael meg akar kötni, nagyobb valószínűséggel lépne életbe, ha az ottani hadművelet már befejeződött volna”.
Természetesen a gázai végjáték a politikától is függ. A legutóbbi felmérések szerint az izraeliek több mint fele úgy véli, hogy Netanjahu háborús politikája önérdekből született. Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, aki most a háborús kabinetben ül, és a fiát nemrég ölték meg Gázában, ezt nem tartja valósnak, de a Hamász elpusztítását irreális célnak tartja. Vagyis messze vagyunk még a befejezéstől, és ahogy Shelah fogalmaz:
„Izraelnek szinte bármilyen alkuba bele kell egyeznie, amely hazahozza a túszokat. Mert a háborúnak egyelőre úgysem lesz vége.”
Nyitókép: Palesztinok imádkoznak a Khan Yunis és Rafah legutóbbi bombázásában megölt rokonok holtteste előtt a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah határvárosban, a csoportos temetést megelőzően, 2024. január 25-én (AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Hogy miért?
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
Miközben a fronton nincs tűzszünet, a diplomácia a háttérben új szintre lépett: Miamiban tárgyal Putyin különmegbízottja Trump csapatával.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
A támadás áldozatokat követelt, a hivatalos jelentések több tucat sérültről szólnak.
A Die Tageszeitung szerint a magyar miniszterelnök csúnyán beleköpött a liberális mestertervbe.
A palesztin agressziót mértékkel kezeli a zsidó állam.
