Kiderült, hogy sokkal ártalmasabb ez a termék, mint ahogy azt korábban képzelték.
A palackozott víz a benne lévő mikro- és nanoműanyag részecskék számát tekintve akár százszor rosszabb lehet, mint korábban gondolták – derült ki egy új tanulmányból, amely hétfőn jelent meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.
Egy új technológiának köszönhetően a kutatók
egy népszerű literes palackozott vízben átlagosan 240 ezer műanyag részecskét számoltak meg, ami a korábbi becslések 10-100-szorosát jelenti,
és olyan lehetséges egészségügyi aggályokat vet fel, aminek alaposan utána kell járni a tudósok szerint.
Beizhan Yan, a Columbia Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője azt ajánlotta azoknak, akik aggódnak a palackozott vízben lévő nanoműanyagok miatt, hogy vegyenek fontolóra alternatívákat, mint például a csapvíz fogyasztását. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kiszáradás nagyobb veszélyt jelent a szervezetre, mint a műanyag részecskék, ezért a palackozott víz fogyasztása is fontos lehet.
A mikroműanyagok már a sarki jégsapkáktól a hegycsúcsokig minden ökoszisztémában kimutathatók, bekerülnek az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is.
A mikroműanyagok az 5 milliméternél kisebb műanyag részecskéket jelentik, míg a nanoműanyagok az egy mikrométernél – a méter egymilliomod részénél – kisebb részecskéket.
A nanoműanyagok olyan aprók, hogy átjutnak az emésztőrendszeren, a tüdőn, és bekerülnek a véráramba, ahonnan a szervekbe, az agyba és a szívbe is eljutnak.
A nanoműanyagok a placentán át a még meg nem született magzatok testébe is bekerülnek.
Korlátozott számú kutatás áll rendelkezésre a nanoműanyagok ökoszisztémára és emberi egészségre gyakorolt hatásairól, bár néhány korai laboratóriumi tanulmány olyan toxikus hatásokkal hozta kapcsolatba őket, mint a reprodukciós rendellenességek és gyomorproblémák.
A kutatók a palackozott vízben lévő nanorészecskék számának felméréséhez a stimulált Raman-spektroszkópia (Stimulated Raman Scattering) kémiai elemzési technikát használták, amelyet a közelmúltban talált fel a tanulmány egyik társszerzője. A mintákat két lézerrel szondázták, amelyek úgy voltak beállítva, hogy bizonyos molekulák rezonáljanak, és egy számítógépes algoritmus így meg tudta állapítani, hogy milyen részecskékről van szó.
A kutatók három vezető palackozott vízmárkát teszteltek, de megnevezni nem akarták őket, mert szerintük minden palackozott víz tartalmaz nanoműanyagokat, ezért kiemelésük nem lett volna igazságos.
A tanulmány szerint a palackozott vizekben literenként 110 ezer-370 ezer részecskét mutattak ki, és ezeknek a részecskéknek 90 százaléka volt nanoműanyag, a maradék pedig mikroműanyag.
A részecskék leginkább nylonból (poliamid műanyagból) álltak, és feltehetően a víz tisztítására való műanyag szűrőkből származtak. A második leggyakoribb részecske a PET (polietilén-tereftalát) volt, amelyből maguk a palackok készülnek, és a palack összenyomásával kerültek a vízbe. Más műanyagok akkor kerülhettek a vízbe, amikor a palack kupakját le- vagy visszacsavarták.
A kutatócsoport következő vizsgálatát a csapvíznek szenteli, amelyben szintén vannak mikroműanyagok, de korántsem olyan mennyiségben, mint a palackozott vizekben.
(MTI)
Nyitókép: Pixabay
A technológiai óriáscégek világa egy ember alkotta szörnyeteg, amellyel szemben a nyugati kormányok vesztésre állnak. Miben jár előrébb Kína? A helyes stratégia Amerika és Európa számára is a kooptálás lenne, állítja a Cambridge-i Egyetem politikatudósa.
Róna Dániel a Partizánban próbálta relativizálni a dombóvári időközi súlyát, de végül kibökte, mi a helyzet.
„A 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk eldőlni, a tűzzel játszunk” – hangsúlyozták a szakértők.
Pénteken és a hétvégén ónos eső, havazás és köd nehezíti a közlekedést, miközben a hőmérséklet fagypont körül alakul.
Az ágazatért felelős államtitkár szerint paradigmaváltás várható a vízügyben.
Ezekben a városokban nem érdemes kimenni az utcára.
Nincs vége a Majka-sagának.
Daniel Freund erős kritikát kapott.
