„Az egész országot mozgósítani kell” – sokkoló üzenet jött Ukrajnából
A védelmi minisztériumban úgy tűnik, nagyon pesszimisták.
Ugyanakkor a katonai szövetség egyes tagállamai de facto hadviselő feleknek tekinthetők, állítja a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Ukrajnát nem a NATO, hanem annak több tagországa támogatja, egyébként egyik hadviselő fél sem ért el jelentős eredményeket a fronton 2023-ban – mondta az InfoRádióban Demkó Attila. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint a különböző légvédelmi felszereléseket (NASAMS, Patriot rakétarendszer) sem a NATO, hanem mindig az adott ország adta át – ha úgy döntött, segíteni szeretné Ukrajnát a konfliktusban.
Hangsúlyozta: ezekben az esetekben nem NATO-döntés született, hanem egy-egy tagállam a saját hatáskörében határozott így, ettől függetlenül „vannak közös NATO-képességek”, hiszen
létezik közös légvédelmi rendszer is, amely különböző radarképeket is rögzít, és ezeket a NATO vélhetően továbbítja az ukránoknak,
akik így be tudják mérni vagy adott esetben megsemmisítik, hatástalanítják az orosz rakétákat. A NATO AWACS korai előrejelző radarrepülőgépekkel is tudja támogatni Ukrajnát, ezek a berendezések, eszközök és járművek azonban főként a légtér figyelemmel kísérésére és feltérképezésére valók, konkrét fegyverzeti támogatást nem ad a NATO Ukrajnának.
Demkó kiemelte: minden tagállam szuverén módon eldöntheti, miként jár el, nincs semmilyen kötelezettség, ezért határozott úgy a magyar kormány is, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnába. A humanitárius segítségen túl az egyes országok egyéb módon is támogathatják az ukrán haderőt a háborúban, így például kiképzések szervezésében, lebonyolításában.
A kétoldalú segítség nélkül Ukrajna 2022-ben nem tudta volna elhárítani az orosz agressziót.
Az ukrán fegyveres erők eddig az Egyesült Államoktól kapták a legtöbb segítséget, segélycsomagot, Németország a második, az Egyesült Királyság pedig a harmadik helyen van, de a skandináv államoknak is nagyon sokat köszönhet Ukrajna.
A szakértő nem tartja megalapozottnak a NATO-nak azt az állítását, hogy már 300 ezer orosz katona halt meg, de tény, hogy az orosz szárazföldi haderő, valamint a fekete-tengeri flottájuk is jelentősen meggyengült. Szerinte Ukrajna tavaly csak körülbelül 300 négyzetkilométert tudott visszafoglalni, komolyabb katonai sikert csak Bahmut térségében tudott elérni.
Demkó kifejtette: egyes NATO-tagállamok „de facto hadviselő feleknek” tekinthetők,
ugyanakkor a NATO mint szövetség nem avatkozik be a konfliktusba. Kijelentette, addig jó, amíg ez így marad, hiszen egy esetleges NATO és Oroszország közötti konfliktus nagyon nehezen lenne lokalizálható, ebben az esetben akár kitörhetne a harmadik világháború is.
Nyitókép: Ukrán polgári lakosok ötnapos katonai kiképzésük zárónapján egy Kijev környéki lőtéren 2024. január 12-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Nem, Pavel Fedosenko nem Putyin ügynöke, hanem Zelenszkij főtisztje.
Az orosz vezetők valószínűleg már hónapok óta gondolkodnak egy hatalmas nyári offenzíva elindításában.
Philipp Petersen hadtörténész szerint „nem az a kérdés, hogy Oroszország megtámad-e minket, hanem az, hogy mikor és hol”.