A jelenség idején az Egyesült Államok déli részén hűvösebb és nedvesebb az idő, míg a nyugati részén és Kanada egyes részein melegebb és szárazabb. A hurrikánok keletkezése akadozik, mivel a szélváltozások miatt a viharok nem alakulnak ki az Atlanti-óceánon. A csendes-óceáni trópusi ciklonok azonban lendületet kapnak, és a viharok gyakran a sebezhető szigetek felé fordulnak.
Közép- és Dél-Amerika egyes részein heves esőzések várhatók, bár az amazóniai esőerdők általában szárazabbak. Ausztráliának pedig rendkívüli hőséggel, szárazsággal és bozóttüzekkel kell szembenéznie. Az El Nino azonban megkímélheti Északkelet-Afrikát, amelyet Afrika szarvának hívnak.
A veszélyeztetett országok kormányai tudomásul vették a helyzetet. Peru több mint egymilliárd dollárt különített el az El Nino hatásainak és az éghajlatváltozásnak a kezelésére, míg a ciklonok által veszélyeztetett Fülöp-szigetek külön kormánycsoportot hozott létre a várható következmények minél hatékonyabb megoldására – sorolta a lap.
A vírusos betegségek fokozottabb terjedésétől tart a WHO
A WHO arra készül, hogy a közeljövőben fokozottabban fognak terjedni egyes vírusos betegségek, mint például a dengue-láz, a Zika-láz és a chikungunya-láz, mert 2023-ban és 2024-ben nagy valószínűséggel jelentkezik az El Nino éghajlati jelenség – hívta fel a figyelmet Tedrosz Adhanom, a WHO főigazgatója.
Gebrejeszusz arra is figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás fokozza a szúnyogok szaporodását, és a szúnyogok által terjesztett dengue-vírus előfordulása például máris drámaian emelkedett az utóbbi évtizedekben, különösen Amerikában.
Peruban idén már vészhelyzetet hirdettek az ország legtöbb régiójában, és az egészségügyi miniszter múlt héten lemondott a dengue-lázas esetek számának emelkedése miatt – derült ki a nyilatkozatból.