Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja a Klímacsúcson kijelentette, a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül.
Legalább 118 ország tett ígéretet szombaton Dubajban az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) arra, hogy
2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások termelését annak érdekében, hogy visszaszorítsák a fosszilis üzemanyagok használatát.
A tervek szerint a megújuló energiák megháromszorozása nyomán legkésőbb 2050-re akár teljesen meg lehet szabadítani a globális energiarendszert a fosszilis tüzelőanyagoktól.
A vállalás emellett a még mindig gyakorta használt szénenergia visszaszorítására, valamint a széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetésére szólít fel.
A javaslatot támogatta a többi között Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada, Chile és Barbados is.
Jóllehet olyan, jelentős szén-dioxid-kibocsátású országok, mint Kína és India korábban már jelezték támogatásukat a megújuló energiaforrások megháromszorozása felé, és a 2030-as határidővel is egyetértettek, közülük egyik ország sem állt a szombaton elfogadott vállalás mögé. Nem csatlakozott hozzá továbbá a többi között Kuvait, Irán, Venezuela, Szaúd-Arábia, Oroszország és Katar sem.
A szénenergiát még mindig nagy mértékben felhasználó Koszovó és a Dominikai Köztársaság ígéretet tett olyan tervek kidolgozására, melyek a szénenergia a gazdaságaikból történő kivezetését szolgálják.
Szultán Ahmed el-Dzsaber, a COP28 klíma-csúcsértekezlet elnöke elmondta, a most megfogalmazott célkitűzések segítenek visszaszorítani a szénenergia felhasználását. Egyúttal arra kérte a többi részt vevő országot, csatlakozzon a szombaton elfogadott vállaláshoz
A csúcstalálkozón mind az Európai Unió, mind az Egyesült Arab Emírségek arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ígéret bekerüljön majd a végső klímanyilatkozatba, ám ehhez egyetértésre lenne szükség a jelen lévő csaknem 200 ország között.
Ugyancsak szombaton az Egyesült Államok vezetésével
több mint húsz ország közös nyilatkozatban az atomenergia-termelés kiterjesztésére szólított fel.
Az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja, John Kerry ezzel kapcsolatban leszögezte: a 2050-re kitűzött klímasemlegesség nem érhető el atomenergia, így újabb atomerőművek üzembe helyezése nélkül.
A közös nyilatkozat aláírói között van a házigazda Egyesült Arab Emírségek mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország és Ukrajna is. A nagyszámú atomerőművel rendelkező Oroszország és Kína azonban nem.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Dubajban adott interjújában úgy vélekedett, a klímacsúcson megfogalmazott célok erős üzenetet közvetítenek a befektetők és a pénzpiacok felé is.
Mint mondta,
rendkívül meggyőző érvek szólnak a megújuló energiák mellett,
kiemelve, hogy kevésbé költségesek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, valamint energiafüggetlenséget is biztosítanak.
Novák Katalin köztársasági elnök több ország vezetőjével is kétoldalú megbeszélést folytatott az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
A magyar államfő Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az Európai Uniós források kérdéséről, Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnökkel a gazdasági kapcsolatok és a turisztikai együttműködés megerősítéséről tárgyalt. Novák Katalint egyúttal állami látogatásra invitálták Vietnámba.
Novák Katalin Uhnágín Hürelszüh mongol elnökkel a gazdasági kapcsolatokról, a családok támogatásáról és a családi értékek védelméről beszélgetett, valamint meghívta a Családbarát Elnökök Hálózatába, amelyet a mongol elnök örömmel elfogadott.
A köztársasági elnök Hamad bin Isza ál-Halifa bahreini királlyal energetikai kérdésekről és a közel-keleti helyzetről tárgyalt, Andrzej Duda lengyel elnökkel a két ország kapcsolatát elemezték, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel informális találkozón egyeztettek. A köztársasági elnök III. Károly brit uralkodóval arról beszélgetett a megnyitó előtt, hogy milyen várakozásokkal érkeztek a klímacsúcsra.
A konferencián tartott pénteki beszédében Novák Katalin a család, a gyermekvállalása fontosságára hívta fel a figyelmet. Azt hangsúlyozta, hogy
a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség,
a bolygóért való felelősségérzetnek pedig előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is.
A Klímacsúcson a világ számos vezetője is felszólalt.
Olaf Scholz német kancellár a létrehozott klímakatasztrófa-alap fontosságát hangsúlyozta. Szerinte
ez a kezdeményezés a legsebezhetőbb országok javát szolgálja,
ezért fontos, hogy minél többen támogassák ezt az alapot. „Azok az országok, amelyek jóléte az elmúlt évtizedekben óriási mértékben nőtt és amelyek így nagymértékben hozzájárultak a mai globális kibocsátásokhoz, felelősséggel tartoznak” – mutatott rá.
Ferenc pápa végül az egészségügyi állapota miatt nem tudott személyesen részt venni az eseményen, de Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár felolvasta a beszédét. Ebben úgy fogalmazott, hogy
veletek vagyok, mert a környezet pusztítása Isten elleni vétek.
A katolikus egyház feje levelében hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy áttörés történjen. „Nem részleges irányváltásra van szükség, hanem egy új útra, hogy együtt haladjunk előre” – húzta alá.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP) idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont, a csúcstalálkozón több mint 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt, akiket António Guterres, az ENSZ főtitkára és Mohamed bin Zayid, az Egyesült Arab Emírségek elnöke fogadott.
(MTI)
***
Nyitókép: GIUSEPPE CACACE / AFP
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint tisztázni kell, honnan jött a dezinformációs „csomag”, ki rakta össze, és milyen szándékkal.
„Tizennyolc évesek fognak meghalni, de a Biden-kormányzatot ez nem érdekli.”
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A brüsszeli lap már tudja, mit fog lépni a magyar miniszterelnök.
Valószínűleg a sűrű köd okozta a balesetet.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
