Jogi ügyekkel temetnék el Trumpot, de vajon megállíthatják-e az amerikai bíróságok a volt elnököt?

Nem sokkal azután, hogy Colorado visszahelyezte Donald Trump nevét a 2024-es előválasztási szavazólapra, Maine állam egyik vezető tisztségviselője bejelentette, hogy a volt elnök nevét leveszik az állam előválasztási szavazólapjáról – számolt be a Daily Wire. Shenna Bellows demokrata tisztviselő ugyanis „érvénytelennek” találta Trump előválasztási kérelmét. A döntés szerint a volt elnök megsértette az alkotmány 14. kiegészítésének „lázadási záradékát”. Ugyanerre hivatkozott korábban a coloradói legfelsőbb bíróság is, amely szintén Trump január 6-ai capitoliumi ostromban játszott szerepével indokolta a döntést. 

Maine-ben az egykori elnök jogászainak lehetősége lesz fellebbezni. 

Mi az a lázadási záradék?

A legtöbb jogi szakértő egyetért abban, hogy jogilag gyenge lábakon áll a 14. kiegészítés: a „lázadási záradék” alkalmazása Trumpra. Ben Shapiro konzervatív kommentátor, Harvardon végzett jogász egy elemzésben kifejtette, mi a probléma a záradékkal. A tizennegyedik kiegészítés releváns szakasza a polgárháború után íródott és arra lett kitalálva, hogy azok az emberek, akik a Konföderációban szolgáltak, ne viselhessenek állami tisztséget. 

Ben Shapiro megjegyezte: az sem egyértelmű, hogy elnökjelöltekre vonatkoztatható-e a törvény, és hogy egyáltalán kinek van joga megállapítani: ki a „lázadó”. Trumpot nem ítélte el a bíróság lázadás miatt, s jogilag eleve kérdéses, mennyire értelmezhetőek a január 6-ai események lázadásnak. 

Ted Cruz republikánus szenátor és alkotmányjogász korábban „szemétnek” nevezte a coloradói döntést, amelynek nincs valódi jogi alapja, és amit szerinte a bírók csupán politikai motivációból hoztak meg. 

Jogi támadás

Más államokban is perek indultak, hogy levegyék Donald Trump nevét a szavazólapokról. A Newsweek összegyűjtötte a legkomolyabb ügyeket. Arizona államban például nem a demokraták, hanem egy republikánus kihívó próbálta kizáratni a volt elnököt az előválasztásokról. 

A coloradói testület sok demokratát megihletett, hogy hasonlóval próbálkozzanak. Kalifornia államban például Eleni Kounalakis alkormányzó írt levelet az állam közigazgatását vezető tisztviselőnek, ami arra szólította fel, hogy „vizsgáljon meg minden jogi lehetőséget” Trump nevének levételével kapcsolatban. „Kaliforniának a történelem jó oldalán kell állnia” – írta Kounalakis. 

Michigan állam fellebbviteli bírósága például nem akart döntetni a szavazólapokkal kapcsolatban, és kijelentette: a helyi republikánusokra tartozik, hogy eldöntsék: ki indulhat a voksoláson. 

Megoldás

A Newsweek leírása szerint jelenleg a következő államokban nyújtottak be kérelmet vagy indítottak pert, hogy a volt elnök ne indulhasson az előválasztásokon: Alaszka, Nevada, New Jersey, Új-Mexikó, New York, Oregon, Dél-Karolina, Texas, Nyugat-Virginia, Wisconsin, Wyoming, Vermont és Virginia.

Coloradóban csak azért kerülhetett vissza Trump neve a szavazólapra, mert a helyi republikánusok úgy döntöttek: a Legfelsőbb Bíróság elé viszik az ügyet. Az NBC News cikke szerint 

A republikánusokat Jay Sekulow és fia, Jordan, az American Center for Law and Justice ügyvédjei képviselik, akik szerint Trump nevének levétele „beavatkozás a választásba”.  Így a Legfelsőbb Bíróság kezébe kerülhet a döntés, hogy jogilag diszkvalifikálhatják-e Trumpot, vagy nem. Kérdés, hajlandóak lesznek-e felvenni az ügyet, és határozott véleményt megfogalmazni. 

Kihívások

A demokraták által kinevezett bírók és állami tisztviselők egyértelművé tették, hogy készek mindent megtenni, hogy a volt elnököt távol tartsák a hatalomtól. Trump előtt még négy per áll, és ezekhez most hozzácsapódnak a szavazólapokkal kapcsolatos jogi viták is. A kampány egyébként jelentős pénzeket emészt fel, 

Ha sikerül is kivédekezni a szavazólapos ügyeket, a másik négy tárgyalás komoly kihívást jelenthet egy elnöki kampány közepette. Ráadásul az is előfordulhat, hogy ha megválasztják Donald Trumpot, az ügyek átcsúszhatnak az elnöki ciklusba is.

Nyitókép: GABRIEL BOUYS / AFP