Foreign Policy: A nyugati politikusoknak „hihető elméletet” kell felállítaniuk szavazóik felé, hogy miképp győzhet Ukrajna

Majdnem 700 napja tart az orosz-ukrán háború, s bár vezető nyugati politikusok továbbra is hangosan támogatják Ukrajnát, ám választóik körében már korántsem tapasztalható ez a szenvedélyes kiállás Kijev mellett – írja a Foreign Policy. A legtöbb választópolgárban a lap szerint felmerül a kérdés az eszméletlenül megdrágult megélhetési költségek közepette, hogy mégis mennyi ideig lehet fenntartani Ukrajna finanszírozását – ráadásul ott van az ukrán ellentámadás kérdése is, ami nem hozott átütő sikert. A frontvonal nem mozdult el, és a konfliktus befagyása fenyeget.

Ezek is magyarázzák az Európai Külkapcsolatok Tanácsa által végzett felmérésekben látható attitűdváltozásokat. Ezek a közvélemény-kutatások arra utalnak, hogy az európaiak támogatása Ukrajna harcának további folytatásához elkezdett csökkenni. A változás egyelőre nem volt nagy – de az iránya nem hagy kétséget. Az ECFR korábbi, 2023 januárjában tíz európai országban végzett felmérése szerint átlagosan 38 százalék akarta, hogy Ukrajna visszaszerezze teljes területét. Az ECFR legutóbbi, szeptember–októberi felmérése szerint azonban ez a szám 34 százalékra csökkent.

Azok aránya, akik szerint az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusnak a lehető leghamarabb véget kell vetni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajna területeket veszít Oroszországnak, lényegében 28-29 százalékon állandósult.

Összességében a lap szerint Ukrajna támogatása „ugyan nem ingott meg”, de ez hamarosan bekövetkezhet. Hogy ezt a választások előtt álló különböző nyugati, európai politikusok elkerüljék,

és miért fontos Európa szempontjából az ukrán győzelem. Ha ez nem történik meg, akkor a lap szerint Kijev akár heteken belül elvesztheti a nyugati támogatást. 

Nyitókép: X