Kimagasló mértékben ellenezték az ukrán csatlakozást az ECFR felmérésén.
Hat országban – Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban és Romániában – hajtott végre közvélemény-kutatást a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. A kutatást az ECFR a következőképpen értékeli:
Ukrajna EU-csatlakozására ma mindenütt többen nyitottak, mint ahányan ellenzik – kivéve Ausztriában.”
A kutatásból megtudhatjuk: a kutatásban résztvevő országok állampolgárai Törökország belépését élesen ellenzik, a nyugat-balkáni (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia), georgiai és moldovai bővítést pedig Ukrajna csatlakozásánál jóval kevésbé támogatják. (Ezalól két fontos kivétel van: Romániában kiugró – 55% – Moldova csatlakozásának támogatása, Ausztriábn pedig relatív többség, 38 százalék szeretné Bosznia-Hercegovina csatlakozását, s csak 37 százalék ellenezné azt.)
Az ECFR összességében megállapítja, hogy a régebbi tagállamokban sokkal nagyobb a bővítés elutasítottsága, míg az újabb tagállamok nyitottabbak az új csatlakozókra: Dániában, Ausztriában, Németországban és Franciaországban 30 százalék alatti az EU-bővítés támogatottsága általában, míg Lengyelországban és Romániában 48, illetve 51 százalék.
Majd a tárgyra térnek: az ECFR úgy látja, hogy „az európaiak nyitottak Ukrajna EU-csatlakozására”, hiszen Dániában 50, Lengyelországban 47 százalékos az ukrán belépés támogatottsága, mindenhol máshol pedig nagyon hasonló az ukrán csatlakozást kifejezetten támogatók és az azt kifejezetten ellenzők aránya (Románia 32-29, Németország 37-39, Franciaország 29-35).
Ausztria viszont fityiszt mutatott az ECFR-nek: az osztrákok 52 százalékos, masszív többsége ellenzi Ukrajna csatlakozását a blokkhoz, és 29 százalékuk szeretné csak.
Gazdasági tekintetben már nem ilyen rózsás a kép – csak a lengyelek és a románok relatív többsége gondolja azt, hogy a romokban lévő Ukrajna csatlakozása gazdaságilag előnyös lehet az EU számára, mindenhol máshol 40 százalék körüli vagy annál is nagyobb azok relatív többsége, akik szerint Ukrajna csatlakozása gazdasági tekintetben csak ártana Európának. Ilyen szempontból Dánia a legszkeptikusabb – ott a válaszadók 54 százaléka érzi úgy, hogy vagy kicsit, vagy nagyon negatívan érintené Ukrajna csatlakozása az EU gazdaságát.
Az ECFR-t 2007-ben alapította meg a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által fenntartott Project Syndicate szerzője, Mark Leonard.
A berlini székhelyű szervezet, amely további hat európai fővárosban (London, Madrid, Párizs, Róma, Szófia, Varsó) rendelkezik irodákkal, a kezdetektől a Nyílt Társadalom Alapítvány társfinanszírozza.
Az ECFR Tanácsának kilenc magyar tagja van: a magyar tagok közé számít George és Alexander Soros, de ott ül Bajnai Gordon volt miniszterelnök, a Bajnaihoz köthető DatAdat tulajdonosi körében helyet foglaló Dessewffy Tibor szociológus, Dobrev Klára DK-s EP-képviselő, Kalotai Péter, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóhelyettese, Korányi Dávid, az Action for Democracy elnöke és Karácsony Gergely volt városdiplomáciai főtanácsadója, Meszerics Tamás CEU-s oktató, az LMP volt EP-képviselője, valamint Orbán Anita, a Vodafone Magyarország külkapcsolati vezetője.
Nyitókép: GEORG HOCHMUTH / APA / AFP
Egyre súlyosabb kérdéseket vet fel Magyar Péterék adatszivárgási botránya. Az ukrán webfejlesztő cég vezetője egyébként Zelenszkij nyílt támogatója.
A dán miniszterelnök mindenben segítené Zelenszkijt.
Nem akármilyen csomag indul Ukrajnába.
Miközben mindkettő bőszen használja a TikTokot.
A Fidesz frakcióvezetője mindezt abból az oktatóvideóból szűrte le, melyben Radnai Márk magyarázta a Tisza Világ applikáció használatát.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint több jel mutat arra, hogy egy olyan cég fejlesztette az applikációt, amely kapcsolatban állhat ukrán nemzetbiztonsági szervekkel.
Orbán Anitának erős szocialista múltja van.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
