Az amerikaiak felköthetik a gatyájukat, Kína nyerésre áll egy nagyon fontos területen

Az elmúlt években a világpolitika meghatározó szereplői sorra megalkották a kritikus nyersanyagokat meghatározó stratégiájukat, hiszen számos fejlett technológiához és a zöld átálláshoz is nélkülözhetetlen a kitermelésük, feldolgozásuk – áll a Makronóm blog elemzésében. Ám már 2010-ben is Kínából származott a globális ritkaföldfém-oxid 95 százaléka, napjainkra pedig szinte teljesen uralja a piacot az ázsiai ország.

így a mobiltelefonoknál, a szélerőművek mágneseinél, de felhasználják őket az üvegnél és a digitális fényképezőgépek lencséinek mintegy felét teszik ki. Nevük ellenére ezek az elemek bőségesen előfordulnak a bolygónkon, de a gazdaságilag hasznosítható lelőhelyek ritkák. Kitermelésük és tisztításuk kulcsfontosságú szerepet játszik a szén-dioxid-mentes átmenet elérésében, támogatva az akkumulátortechnológiát, a szélerőművek hatékonyságát és a napelemgyártást. 

Kína REE-monopóliumának köszönhetően világszerte felismerték stratégiai jelentőségüket, és mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok kritikus nyersanyagnak nyilvánította azokat. Miután a ritkaföldfémek, a kritikus nyersanyagok jelentősége a világhatalmi szereplők számára felértékelődött és igyekeznek olyan, jellemzően a fejlődő világhoz tartozó államokkal partnerségi kapcsolatokat kiépíteni, 

Míg a vállalkozások a monopóliumokat a nagyobb gazdasági előnyök elérése érdekében használhatják, addig a nemzetek gyakran politikai célok érdekében ápolják azokat. A monopóliumok létrehozásán túl, hogy stratégiai fojtópontokat hozzanak létre, létezik egy alternatív és agresszívebb stratégia is: az ellenfél fojtópontjának megcélzása, hogy szándékosan megzavarják létfontosságú ellátását. 

Az Egyesült Államok és Kína közötti versenyben mindkét nemzet alkalmaz fojtópont-stratégiát. Kezdetben az USA kihasználta a félvezető-ellátási láncokban betöltött domináns pozícióját, hogy széles körű technológiai és geopolitikai befolyást gyakoroljon. Ez a manőver hatékonyan fékezi Kína fejlődését a fejlett chipgyártásban. Az ázsiai nagyhatalom válaszul ellenintézkedéseket vezetett be, beleértve a kritikus fémek exportjának ellenőrzését. Ezek a kölcsönös intézkedések túlléptek a gazdasági szankciókon, és a két hatalom közötti gazdasági háború szélesebb formáját jelzik előre. Viszont 

A környezetvédelmi mozgalmak és a szabályozási nyomás az Egyesült Államokban kihívásokat jelentett a ritkaföldfémbányák számára, ami arra késztette a vállalatokat, hogy alternatívákat keressenek vagy áttelepítsék az iparágukat Kínába. Ezzel szemben az ázsiai ország kezdeti lassabb fejlődése a ritkaföldfémek terén az 1970-es évek közepén felgyorsult, ami egybeesett néhány amerikai bánya bezárásával, valamint azzal, hogy Kína alacsony árú REE-kkel árasztotta el a piacot. Ezzel az USA stratégiája kudarcot vallott, mivel az ázsiai nagyhatalom alacsony költségei – a támogatások és a laza szabványok miatt – megelőzték az Egyesült Államok ritkaföldfémiparát, így az 1980-as években kezdődött a két szuperhatalom közötti verseny a REE-ágazatban.

Az 1990-es években Kína meghatározó erővé vált a ritkaföldfémek előállításában. A globális kínálat 85-95 százalékát tette ki, amit bőséges erőforrásaival kihasználva stratégiai szempontból hasznosított a technológiai innovációban olyan ágazatokban, mint az űrkutatás, a védelem és az energia. 

Ez az amerikai vezetésű unipoláris világrend időszakában történt, amikor Kínát még nem tekintették fenyegetésnek. Ezzel egy időben Japán bezárt néhány ritkaföldfém-létesítményt, és a technológiát Kínába helyezte át, ekkor még ők sem tartottak az ázsiai nagyhatalomtól, ami tovább növelte a kínai dominanciát a piacon. 

2010-ben a világ ritkaföldfém-oxidjainak a 95 százaléka már Kínából származott. 2011-ben és 2012-ben a spekulációk hatására az árak 500 százalékkal is megugrottak, ami Nyugaton a kínai dominanciával kapcsolatos fokozott tudatosságot eredményezett, és ennek hatására világszerte több mint 200 új projekt indult az ellátási lánc diverzifikálása érdekében. Az USA Mountain Pass bányája így 2012-ben újraindította a kitermelést, és ma már 15 százalékkal járul hozzá a világ ritkaföldfém-termeléséhez, jelezve a Kínától való függőség csökkentésére irányuló stratégiai törekvést.

Az EU, Japán és az Egyesült Államok 2012-ben panaszt nyújtott be a WTO-hoz a ritkaföldfémekre vonatkozó kínai exportkorlátozások ellen, és a döntés eredményeként a kínai gyakorlatot a WTO kötelezettségvállalásaival összeegyeztethetetlennek ítélték. A döntés arra kényszerítette az ázsiai országot, hogy 2015-ben eltörölje a ritkaföldfémekre kivetett exportvámokat, és erőforrásadót vezessen be. 

amelyben a ritkaföldfémipar a növekvő kölcsönös bizalmatlanságot jelezte. 

A Trump-adminisztráció hivatalba lépésével a republikánus kormányzat elkötelezte magát amellett, hogy a ritkaföldfémek tekintetében ne függjenek a kínai piacoktól. Azt is fontolgatták, hogy vámokat vetnek ki a kínai REE-kre, de a lehetséges gazdasági és diplomáciai következmények miatt ezt az ötletét végül elvetette. 

A Biden-adminisztráció folytatta ezeket az erőfeszítéseket, befektetett a ritkaföldfémek szétválasztási folyamataiba, és 16 milliárd dollárt különített el az infrastrukturális tervre. Ez a kétpárti elkötelezettség azt a közös célt tükrözi, hogy megerősítsék az amerikai ritkaföldfém-ipart, elismerve a stabil hazai ellátási lánc biztosításának stratégiai jelentőségét.

Nyitókép: 123RF