A Tolna vármegyei Gyulajon civil és állami szféra kivételes összefogása nyújt reményt a reménytelenségben.
Fagyos az idő, de még a nagy havazás előtt vagyunk, a dunántúli dombok szelíden ölelik körbe az állandónak tetsző csendet. Óvatosan haladunk a kisbusszal – nemcsak mert egyre kanyargósabbak az utak, hanem mert az őzek, a nyulak és főként a szarvasok errefelé a táj természetes tartozékai, jó, ha meghagyjuk nekik az elsőbbséget. Idilli dél-dunántúli vidék, dús erdeivel, jó termőföldjeivel paradicsomi életre termett, mégis sokszor a legnehezebb sorsok otthona. Különösen igaz ez a Siófok és Dombóvár között félúton szerénykedő Gyulajra. A nagyjából ezerfős, többségében cigányok lakta zsákfaluban nem közhely, hogy mintha megállt volna az idő. Posta egy ideje nincs, a kisboltot rég megkopott tábla hirdeti a főutca egyik házának falán, a kocsma ajtaján pedig lakat, és egyáltalán nem biztos, hogy ideiglenesen.
Jó hír, hogy iskola viszont van, és gyerek is akad hozzá, több mint nyolcvan mindenféle korosztályból. Ők a remény mindenkori letéteményesei, de segítő kezek híján csupán újrajátszani tudják a szüleik filmjét. Kitörni még támogatással sem könnyű itt, a láthatatlan nyomor hazájában, ahol ugyan még nem az odaszegezett fóliát tépi a szél az ablakokon, de volt hova, kinek kiosztani több tucat mobil vécét.
Ezt egy, a falu közepén lévő takaros házban meséli Vörös Erzsébet, a gyulaji Jelenlét Pont vezetője. Az unió társfinanszírozásában az országos lefedettségű Jelenlét programban működő hálózat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat berkein belül jött létre jó évtizede azzal a céllal, hogy a társadalom perifériáján, a nyomortanyákon, cigány telepeken élők mindennapjain könnyítsenek. És ami talán még ennél is fontosabb, a napról napra élés súlyait nyögő, nyomorgó családok,
kívül-belül beszűkült közösségek tagjainak a gyakorlatban is megtanítsák a létező holnap fogalmát.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A lényegesen kedvezőbb anyagi lehetőségek miatt jobban előtérbe kerülhet a szakmaiság az iskolában – mondta el a Mandinernek adott interjúban Csizmazia Tibor, a kémesi Munkácsy Albert Általános Iskola igazgatója.
A Magyar Diáksport Szövetség a sporttevékenységek és a sportágak népszerűsítése és a tanulók egészséges életmódra nevelése céljából idén ősszel 39. alkalommal hirdette meg a Diákolimpiát az ország valamennyi általános és középiskolájában.
A gimnáziumban a legfontosabb szereplő az osztályfőnök, ezért különleges felelősségünk, hogy kit kérünk fel – mondja Csapodi Zoltán. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója a közösség erejéről, a műveltség átadásáról és az iskolai testnevelés fontosságáról is beszélt.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A humorista szerint nagy baj, ha a közvéleményt még a kampány utolsó napjaiban is a kőolajvezeték sorsa fogja izgatni, nem pedig a fontos kérdések...
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 41. rész.
