Nem egyszerű Jordánia helyzete, de az Izraellel való háború talán egyelőre még nem szerepel a napirendben.
„Jordánia a palesztinok Gázai övezetből vagy Ciszjordániából való elüldözését, vagy az ezt szolgáló feltételek megteremtését hadüzenetnek fogja tekinteni, jelentette ki Biser Haszavni, a hásimita királyság miniszterelnöke – írta meg a hazai sajtó.
Az elemzőnek inkább az a feladata, hogy a tényeket nézze. Az bizonyosan tény, hogy a jordániai politika hangneme különösen negatív lett Izraellel szemben a Hamász október 7-i támadását követően. Amióta a két ország 1994-ben normalizálta kapcsolatait, most a kétoldalú kapcsolatok mélypontra süllyedtek.Az október 7-i támadásra adott izraeli válaszcsapások után jordániaiak ezrei vonultak utcára az ország városaiban, hogy tiltakozzanak az izraeli bombázások ellen. (Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a jordániai lakosságban a palesztin származásúak arányát egyesek akár 60%-ra is teszik. Én még nem találkoztam olyan jordániaival, aki ne lett volna palesztin).
Az Izraellel való »kemény beszéd« régóta a jordániai politika része.
Már 2020-ban is fenyegettek azzal, hogy felmondják a jordániai-izraeli békeszerződést. Eközben elemzések szerint az együttműködés az iszlám szélsőségesekkel szemben az elmúlt években is intenzív volt a jordániai hírszerzés, a Moszad és a CIA között. Jordánia korrupciótól, gazdasági válságtól, vízhiánytól szenvedő ország, amelynek nagy az energiafüggősége (utóbbit részben Irakból fedezi, ami lényegében iráni olajat jelent, mivel Irak kvázi Irán bábállama).
Eközben szabadulva az iráni csápokból, jó kapcsolatokat akar Amerikával, egy Izraellel való háború sem áll érdekében, és a dühöngő utcát is ki kéne elégíteni, miközben az iszlám szélsőségesek nyilván kihasználnák a helyzetet a destabilizációra.Ennek tükrében kell értelmezni a jordániai nyilatkozatot, miszerint »minden opció« elképzelhető Izraellel szemben. Nem egyszerű Jordánia helyzete sem, de az Izraellel való háború talán egyelőre még nem szerepel a napirendben – persze a Közel-Keleten manapság minden és annak ellenkezője is elképzelhető.„
***
Nyitókép: AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Csercsa Balázs szerint bármit is állít a Tisza Párt, valójában igent mondanának a háborúra, és a kezdetek óta együtt dolgoznak elismert külsős szakértőkkel, mint például Kéri Lászlóval vagy feleségével, Petschnig Mária Zitával.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
Résen kellett lenniük az ukránoknak.
A két elkövető 14 és 12 év szabadságvesztést kapott.
„Minden józan ember Európában készül Oroszország feltartóztatására” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Bemutatják a nyilvánosság számára készített kormányprogramjukat, amelyről az extiszás szakpolitikai vezető is beszélt. De sokkal fontosabb kérdés, hogy mit nem akarnak bemutatni a nyilvánoság előtt.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
Lezárult az a korszak, amikor a háborúkról kizárólag frontvonal-logikában gondolkodtunk.
A támadás áldozatokat követelt, a hivatalos jelentések több tucat sérültről szólnak.
A Die Tageszeitung szerint a magyar miniszterelnök csúnyán beleköpött a liberális mestertervbe.
