Economist: Netanjahu a rossz ember a rossz helyen

Pár nappal Izrael gázai szárazföldi inváziója után páncélos és gyalogos zászlóaljai egyre inkább elmélyítik jelenlétüket az övezet északi és középső szektorában, miközben elkezdték elszenvedni a vereségeket. „A civil halálesetek száma továbbra is szörnyű méreteket ölt: a Gáza várostól északra fekvő Dzsabalíában több tucat palesztin halt meg a bombázások következtében. Izrael azt állítja, hogy 50 fegyverest ölt meg ugyanott, köztük Ibrahim Biarit, a Hamász október 7-i támadásának egyik parancsnokát. Palesztin forrásokból származó felvételek megerősíteni látszanak, hogy sok járókelő is meghalt” – olvasható az Economist elemzésében. 

A lap arra is kitér ugyanakkor, hogy

Ennek középpontjában Benjamin Netanjahu áll, aki több mint két évtizede az izraeli politika meghatározó alakja, és aki most lehet, hogy „rossz ember, rossz helyen, rossz időben”. 

Hozzáteszik, a kormányfő széles körben úgy látják, hogy elvesztette az izraeli közvélemény bizalmát, és nehezen tudja hatékonyan vezetni a háborús kabinetet. „Emellett arra is alkalmatlan, hogy megvalósítsa a kétállami megoldást, amelyet Amerika hallgatólagosan követel az offenzíva támogatásáért cserébe”.

Az elemzés szerint Netanjahut a közvélemény nagy része felelősnek tartja a Hamász támadásához vezető kudarcokért. A hadsereg és a hírszerzés vezetői vétkességük  ellenére továbbra is sokkal népszerűbbek nála. Egy nemrégiben készült felmérés szerint az izraeliek fele bízik az Izraeli Védelmi Erők (IDF) parancsnokaiban, hogy háborúban vezessék az országot, míg csak az ötödük bízik a miniszterelnökben. „Ez persze kellőképpen feldühítette a miniszterelnököt, és csak súlyosbítja az ellentéteket a fegyveres erők és Netanjahu között. 

Ez pedig kihat a döntéshozatalra. Itt rejlik a magyarázata annak, hogy a mozgósított egységek két hétig dekkoltak Gáza határán, mire megkapták az ukázt – írja az Economist.

De Netanjahu leginkább azért sebezhető, mert a jelképe lett a palesztin állam elutasításának. Márpedig így nem lehet számítani további amerikai támogatásra, illetve nem maradnak érvényben a térség arab államaival kötött rendezési megállapodások sem. De hogy a Knesszetben ezek után lázadás törne ki a miniszterelnök ellen, arra a jelen állapotok közepette nem lehet számítani. – olvasható az elemzésben.

***

***

Nyitókép: ABIR SULTAN / POOL / AFP