Friss fejlemény az exit poll után: elárulta a PiS szóvivője, mennyi mandátumot várnak
Rafał Bochenek szerint a végeredmény jobb lesz majd a párt számára, mint amit az exit poll tartalmaz.
A szakértő szerint a lengyel parlament sorsa a közepes városokban dőlhetett el.
A vasárnap éjszakai exit poll eredmények alapján hiába szerezte meg a szavazatok többségét a 2015 óta kormányzó PiS, szinte biztos, hogy nem fognak tudni kormányt alakítani.
Hogy mit tudunk eddig, azt összefoglalónkból megtudhatja!
Bár a hivatalos eredmények legkorábban hétfő délután, vagy kedd délelőtt fognak releváns információkkal szolgálni, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hétfő hajnalig még nem összeszámolt külföldi szavazatok szintén nem a kormánypártnak fognak kedvezni. Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő értékelte a választási eredményeket.
Ezt is ajánljuk a témában
Rafał Bochenek szerint a végeredmény jobb lesz majd a párt számára, mint amit az exit poll tartalmaz.
A lengyelországi parlament két kamrából áll össze: az alsó- és a felsőházból. A felsőházba 100, az alsóházba, vagyis a Szejmbe 460 képviselőt választanak, és ahhoz, hogy valaki kormányt alakítson abszolút többségre, vagyis 231 képviselői pozícióra van szükség.
„Ezt a 231-es számot az elmúlt kampányidőszak során soha egyik pártnak sem sikerült önállóan elérnie, és bár a közvélemény-kutatások mindig a PiSt hozták ki győztesen, azt előre lehetett tudni, hogy a kormányzáshoz koalícióra lesz szükség” – mondta a szakértő, aki szerint a PiSnek a jelenlegi 200 mandátumával szinte lehetetlen, hogy a többi pártból megszerezze a maradék szükséges 31 lépviselőt. Hozzátette, tovább ront a párt helyzetén, hogy a kicsivel több mint 600 ezer külföldi szavazat – amelyeket 24 órán belül meg kell számolni – várhatóan szintén nem a PiSnek fog kedvezni az előző választásokból kiindulva.
„2019-ben a PiS 24 százalékot ért el a külföldi szavazók körében, míg a hazai támogatottsága 44 százalék volt. Az akkor az országon belül 27 százalékos támogatottságot szerző PO pedig külföldön 39 százalékot kapott” – idézte fel az előző választási statisztikát magyarázatképpen.
A megszerzett mandátumszámtól függően a PiS választási kalkulusában az is benne lehetett, hogy kiélezett helyzetben például a Konföderáció képviselőit „veszi meg”. Ez viszont a jelenlegi helyzet alapján nem tűnik járható útnak, mert a Konföderáció támogatottsága nagyon alacsony. A választási matematikát nézve elméleti lehetőség, hogy a harmadik legtöbb mandátumot szerzett Harmadik Utat keresik meg – a Lengyelország 2050 és a Lengyel Néppárt (PSL) szövetsége azonban biztos résztvevője egy baloldali kormánykoalíciónak, így nem áll érdekükben a PiS-szel egyezkedni.
„Különösen igaz ez a PSL esetében, amely az elmúlt években azzal vesztett sokat a támogatottságából és hitelességéből, hogy gyakorlatilag bárkivel összeállt a hatalom megszerzése érdekében” – állítja a szakértő.
A két legesélyesebb párt, a Jog és Igazságosság párt (PiS), valamint a Polgári Platform (PO) két ellentétes stratégiát használt a szavazók megszólítására. Míg a PiS arra apellált, hogy biztos pártválasztóit az urnákhoz csábítsa, a PO esetében ennél összetettebb volt a helyzet.
A 2019-es választási eredmények rámutattak, hogy 2015-höz képest szavazói 31 százalékát elveszítette a Donald Tusk vezette PO.
A párt 2023-ban időben felismerte, hogy egyedül nem tud kormányt alakítani, ezért volt, hogy gyakorlatilag saját maga ellen kellett kampányolnia – magyarázza a szakértő a furcsa helyzetet.
Azokat például, akik átpártoltak volna a Harmadik Úttól hozzájuk, arra kellett kérni, hogy ne szavazzanak a PO-ra, hiszen félő volt, hogy a lehetséges szövetséges így nem éri el a pártszövetségekre vonatkozó 8 százalékos küszöböt, és nem jut be a parlamentbe.
Emellett mindkét nagy párt komoly lejáratókampányt folytatott a másikkal szemben. Míg a kisebb pártok politikai programmal készültek, a PiS Tusk, a PO pedig Kaczyński személye ellen kampányolt.
A részvételi arányok és a helyi statisztikák azt mutatják, hogy a mérleg nyelve a közepes méretű városokban billenhetett el. Míg az ország keleti, délkeleti részén, a kisebb településeken, falvakban a PiS, a nyugati területeken és a nagyvárosokban az ellenzék a népszerűbb. A választási eredmények azt mutatják, hogy idén jobban mozgósították a városi, nyugaton és délen élő szavazókat.
Ami még szintén érdekes, hogy míg a Konföderáció a fiatal férfiakon kívül azokra épít, akik a szociális kiadások csökkentését támogatják, a Baloldal a nőket szólította meg – úgy látszik, nagyobb sikerrel.
A jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik tehát, hogy a három baloldali párt, vagyis a PO, a Harmadik Út és a Lewica (Baloldal) alakíthat közösen kormányt. Csakhogy ez is olyan helyzetet hozhat, amely középhosszú távon (két éven belül) egy előrehozott választást idézhet elő.
A PO választási kampánya leginkább a PiS leváltásáról szólt, konkrét programmal nem igazán készültek. Ráadásul a három párt több kérdésben is komoly ellentétben áll egymással, ami igencsak megnehezítheti a kormányzást.
Maga a kormányalakítás sem fog gyorsan megoldódni. Andrzej Duda elnök először feltehetően a legtöbb mandátumot megszerző pártot, a PiSt fogja felkérni kormányalakításra, akinek két hete lesz a többség megszerzésére. A baloldali koalíció csak ezután a két hét után kap lehetőséget.
A szakértő szerint több fontos minisztérium is van, amelyeknek az irányítása nem mindegy, ki alá fog kerülni az új kormányban. A PO választási ígéreteinek gyors teljesítése szempontjából a legfontosabb az igazságügyi miniszter személye lesz.
„Bár a hivatalos végeredményre még akár napokat is várni kell, a jelenlegi eredmények egyértelműen Donald Tusk személyes győzelmét mutatják, aki jó esélyekkel számít a miniszterelnöki pozícióra” – összegezte Zeöld Zsombor.
A választás napján készült élő eredményváró műsorunkat itt nézheti vissza:
Ezt is ajánljuk a témában
Mindenkinek nehéz lenne.
Nyitókép: JANEK SKARZYNSKI, Wojtek RADWANSKI / AFP
Kapcsolódó cikkek a Lengyel választás aktában.
Donald Tusk közölte, a többi ellenzéki párt vezetői megbízták őt „a kormányalakítás nehéz feladatával”.
A pártvezér rámutatott a lengyel közélet külső erőktől való kitettségére. Németország mellett most Oroszország neve is felmerült.
Az amerikai újságíró állítja, ezzel erősödnek a demokráciapárti nyugati hatalmak.