Mindenkinek nehéz lenne.
21 órakor került nyilvánosságra az Ipsos exit pollja, s azóta az tematizálja a lengyel és az európai politikát. Az európai politikában most azt találgatják, mi következik az exit poll eredményeiből, amennyiben azok megfelelnek majd a végeredménynek – mi is ezt latolgatjuk.
Az Ipsos exit pollja 200 mandátumot jósol a kormányzó PiS-nek, 163-at a Donald Tusk vezette KO-nak, 55-öt a konzervatív-liberális Harmadik Útnak, 30-at az Új Baloldalnak és 12-t a Konföderációnak. Ez az exit poll számít Lengyelországban autoritásnak, 2019-ben is szinte teljesen pontosan eltalálták a végeredményt.
Emellett ugyanakkor valamivel később megjelent egy másik exit poll is az Összlengyel Kutatócsoport (OGB) jóvoltából. Eszerint mindkét nagy párt kevesebb mandátumra számíthat, a kicsik viszont többre: 178 mandátumot jósolnak a PiS-nek, 155-öt a KO-nak, 63-at a Harmadik Útnak, 38-at az Új Baloldalnak, és 25-öt a Konföderációnak.
Azaz mindkét exit poll azt mutatja: egyértelműen a PiS nyerte a választásokat, de nincs meg a kormányalakításhoz szükséges 231 mandátumos többsége.
A PiS-nek természetes koalíciós partnere nincs; azok a kisebb pártok, amelyek ebben a ciklusban vele együtt kormányoztak, a jobboldal egységének jegyében – és a szavazatok elaprózását elkerülendő – vele közös listán indultak. Az elmúlt hetekben az merült fel lehetőségként, hogy a jobboldali Konföderáció – amely a legtöbb kultúrpolitikai ügyben egyetért a PiS-szel, vagy attól még jobbra is áll – esetleg koalíciós partnerként szóba jöhetne, bár a párt kifejezetten azzal kampányolt, hogy senkivel nem fog koalícióra lépni. A PiS-nek egy esetleges koalíció esetén a szociálisan érzékeny gazdaságpolitikáját kellene valamelyest liberálisabbá szabnia, ez pedig nem tűnik kivitelezhetetlen feladatnak.
Az exit pollok alapján ugyanakkor a PiS a Konföderációval együtt sem alakíthatna kormányt: az Ipsos adatai szerint 212, az OGB adatai szerint 203 mandátuma lenne egy ilyen formációnak, ez pedig nem elég.
Ha az exit pollok valamelyikének adatai megfelelnek a valóságnak, akkor a PiS számára csak két nehéz és egy kellemetlen út marad: vagy meggyőzik az ellenzéket arról, hogy szavazzanak meg egy PiS vezette kisebbségi kormányt, vagy megpróbálnak átcsábítani magukhoz egy bő tucat olyan képviselőt, akik pár héttel korábban még a jogállam megrontóiként és Európa elárulóiként hivatkoztak rájuk. Ha egyik sem sikerül, jön az ellenzékiség.
A helyzet ugyanakkor az ellenzéki KO szemszögéből sem sokkal egyszerűbb: nekik természetes szövetségesük ugyan a szintén teljes korszakváltást ígérő Harmadik Út, de velük szövetségre lépve sem jutnak el a 231 mandátumig. Egy ilyen koalíciónak mind az Ipsos, mind az OGB 218 mandátumot jelez. Az ellenzéknek ugyanakkor az Új Baloldal képében van még egyfajta „tartaléka”, velük kiegészülve mind az Ipsos, mind az OGB adatai szerint kényelmesen meglenne a kormánytöbbség 248, illetve 256 mandátummal. Csakhogy az Új Baloldal és a Harmadik Út álláspontjainak összeegyeztetése minden kultúrpolitikai kérdésben, köztük például az abortusz ügyében is igen nehéz:
a Harmadik Út „egyik fele”, a Szymon Hołownia vezette Lengyelország 2050 egy kulturálisan konzervatív, nem abortuszpárti erő, míg az Új Baloldal a létező legliberálisabb abortuszszabályozást szeretné bevezetni.
Így tehát az ellenzék lehetséges útjai sem egyszerűek. Vagy összehoznak egy politikailag nehezen összeférhető, instabil koalíciót a KO, a Harmadik Út és a Baloldal részvételével, vagy a két kisebb formáció egyikét kihagyják, s külső támogatóként veszik maguk mellé egy kisebbségi kormányzáshoz. Ha ezek közül egyik sem sikerül, maradnak ellenzékben.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek
Amikor rákbetegségét kezelték és nyílt sebbel hazaért, lakását már felforgatták Tusk rendőrei; azonban Zbigniew Ziobro, akit azóta ismét börtönnel fenyeget a hatalom, hétfőn este Budapesten még bizakodóan beszélt lapunknak.
A magyar miniszter szerint Lengyelországban megcsúfolják a demokráciát.
A lengyel miniszterelnök nem tud leállni, már megint Magyarországot támadta.
Van kérdés?
Zbigniew Ziobro keményen bírálta Tusk és Żurek lépéseit, szerinte a kormány Európa eszköze a belső politikai tisztogatásban.
A volt igazságügyi miniszter ellen vádemelést készít elő a Tusk-kormány, a hatalom ismét a törvényre hivatkozva számol le ellenfeleivel.
„Mondjuk, fogalmam sincs, milyen ügyben, mert a »személyiségzavaros teológina« aligha ütközik a BTK-ba” – fogalmazott a publicista.
A tiszás nyugdíjszakértő egyértelműen fogalmazott.
Kapcsolódó cikkek a Lengyel választás aktában.
Donald Tusk közölte, a többi ellenzéki párt vezetői megbízták őt „a kormányalakítás nehéz feladatával”.
A pártvezér rámutatott a lengyel közélet külső erőktől való kitettségére. Németország mellett most Oroszország neve is felmerült.
Az amerikai újságíró állítja, ezzel erősödnek a demokráciapárti nyugati hatalmak.
