Dráma a lengyel jobboldalon: szakad a Jog és Igazságosság

Több mint 30 képviselő távozik a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosságból (PiS), Lengyelország fő ellenzéki pártjából, miután nem voltak hajlandóak aláírni a hűségesküt – jelentette be Jarosław Kaczyński, a párt vezetője a Notes From Poland portál híre szerint.

A vita középpontjában a Jog és Igazságosság egy mérsékeltebb frakciója áll, amely Mateusz Morawiecki volt miniszterelnökhöz és a PiS alelnökéhez kötődik: ő az egyike azoknak, akiket most kizárhatnak a pártból. 

„Körülbelül harmincan... a frakcióink képviselői közül lemondtak” – fogalmazott Jaroslaw Kaczyński egy pénteki sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy távozásukat a párt politikai bizottságának jövő hét keddre tervezett ülésén hivatalossá teszik. Kaczyński bejelentése azután történt, hogy csütörtök éjfélkor lejárt a határidő, amelyen a 186 képviselőnek alá kellett írnia a párt iránti hűségesküt, amely magában foglalta azt a kötelezettségvállalást, hogy nem lesznek tagjai semmilyen külső politikai szervezetnek.

Ez az intézkedés különösen a Morawiecki által áprilisban alapított Fejlesztés Plusz (Rozwój Plus) nevű egyesületet célozta – írja a Notes From Poland. Morawiecki ugyanakkor mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy szervezete a Jog és Igazságosság kiegészítőjeként, nem pedig annak riválisaként szolgál. 

 és a szövetséget ugródeszkaként használja fel saját pártja megalapításához a 2027-es őszi parlamenti választások előtt.

Miután a PiS a múlt szerdán kiadott egy határozatot, amelyben előírta parlamenti képviselőinek, hogy vállalják kilépésüket az ilyen platformokból, 186 képviselőjük többsége gyorsan eleget tett a kérésnek. A Fejlesztés Pluszhoz tartozó 30-40 fős csoport azonban ezt megtagadta. „Mindenki tudta, mit kell aláírnia, és tudta, milyen következményekkel járhat, ha nem írja alá” – mondta Kaczyński pénteken.

Ugyanakkor hozzátette: bár most ők elhagyják a PiS-t, „ellenségeskedés nélkül akarunk elválni”.

Maga Morawiecki eddig nem kommentálta Kaczyński bejelentését. Egyik szövetségese, Piotr Müller tisztázta, hogy a Fejlesztés Pluszban senki sem mondott le a PiS-tagságáról. Egyszerűen nem írták alá a PiS által kért nyilatkozatot.

Kaczyński bejelentése előtt 

Reményét fejezte ki, hogy „az emberek észhez térnek”. Morawiecki elárulta, hogy Kaczyńskivel folytatott csütörtöki találkozóján „javaslatot tett a csoport működésének olyan kereteire, amely nemcsak hogy nem mondana ellent a párt tevékenységének, hanem ténylegesen támogatná is annak intézkedéseit”. Eközben Kaczyński azt mondta, hogy saját kompromisszumot javasolt, amely szerint a csoport a tevékenységét a jövő évi választásokig felfüggesztené. De egyik fél sem volt hajlandó elfogadni a másik követeléseit.

Ha Morawiecki támogatóinak kizárása megerősítést nyer, az jelentős átrendeződést jelentene Lengyelország politikai tájképében a Notes From Poland szerint. A PiS az elmúlt két évtizedben a lengyel jobboldal domináns ereje volt, beleértve a 2005-2007-es és a 2015-2023-as kormányzási időszakokat is. Azonban a 2023-as választásokon való hatalomvesztése óta, amikor a párt a szavazatok 35%-át szerezte meg, a PiS átlagos támogatottsága a közvélemény-kutatásokban 23-24% körülire esett vissza, ami az elmúlt 14 év legalacsonyabb szintje.

Eközben kihívást jelent a lengyel radikális jobboldal felemelkedése, 

Erre válaszul Kaczyński márciusban egy keményvonalas politikust, Przemyszław Czarneket nevezte meg a PiS miniszterelnök-jelöltjeként a jövő évi választásokon. Czarneket olyan személynek látják, aki vonzó lehet a radikális jobboldali szavazók számára, és potenciálisan együttműködhet a radikálisabb erőkkel, ha a választások után koalícióra lenne szükség.

Azonban Czarnek megnevezése óta nem nőtt a PiS támogatottsága, ami egyre növekvő aggodalmat váltott ki a párton belüli mérsékeltebb csoportból, élükön Morawieckivel. 

A Notes From Poland emlékeztet: Mateusz Morawiecki nemzetközi bankár volt, mielőtt csatlakozott a PiS-hez, ahol pénzügyminiszter, majd miniszterelnök lett. Morawiecki azt szeretné, ha a párt a kultúrharcok helyett inkább a technokrata kérdésekre, például a gazdasági fejlődésre összpontosítana. Ez gyakori nyilvános vitákhoz vezetett támogatói és a párt többi tagja között.

Fotón: Kaczynski és Morawiecki (Wojtek RADWANSKI / AFP)