Minden eddiginél szorosabb együttműködést ígérnek a V4-ek
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.

A magyar államfő az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen vett részt.

Hetven éve, 1956 júniusában Poznanból egy jelzés indult, hogy a munkások készen állnak szabadságuk védelmére, ez a jel hamarosan a Dunához ért – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap este Poznanban, az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A megemlékezésen jelen volt Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök, valamint Bajram Begaj albán és Edgars Rinkevics lett államfő is. Az ünnepség során a négy elnök aláírt egy, az évfordulóhoz fűződő közös nyilatkozatot.
A közép- és kelet-európai nemzeteknek nem kell tanítani, mi volt az 1945 utáni szovjet imperializmus, és „mit jelent az Oroszországi Föderáció posztszovjet imperializmusa”, mert a térség nemzetei ezt „tökéletesen ismerik” – hangsúlyozta a beszédében Nawrocki.
Ezt is ajánljuk a témában
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.

Úgy fogalmazott: Poznanból „világos jel indult”, hogy „a büszke lengyel nemzet a lelkében viseli a méltósághoz, a szabadsághoz, a szuverenitáshoz való ragaszkodást” és a poznani munkások készen állnak ezen értékek védelmére.
Az elnök felidézte: a poznani tüntetéseken mintegy 100 ezren vettek részt, a kommunista hatalom 10 ezer katonát, 359 tankot, több mint 30 páncélozott járművet küldött a tüntetők ellen. A megtorlás következtében legalább 73 ember vesztette életét, negyedük 18 alatti fiatal volt.
A legfiatalabb áldozat a 13 éves Romek Strzalkowski, aki a hittanoktatás védelméről szóló jelszavakat skandálta a tüntetésen – emelte ki az államfő.
A „poznani szikra” 1956 októberében „a Dunához ért, ahol a magyarok szintén a méltóságukért, a szuverenitásukért, a szabadságukért harcoltak” – jelentette ki Nawrocki. Felidézte: a poznani felkeléshez hasonlóan, a kommunista hatalom vérbe fojtotta az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot is, a megtorlás során szintén „a kiskorúakat gyilkoltak” – utalt Nawrocki Mansfeld Péter sorsára.
A térségbeli államfők részvételével megtartott poznani találkozó azt az elszántságot is tükrözi, hogy a közép- és kelet-európai országok – szemben a kommunizmus idején létesített „vasfüggönnyel” – felépítsék „az európai civilizációért való felelősség falát” és a térségbeli infrastruktúrát is, mivel rájuk hárul a legnagyobb felelősség a régió „ellenállóképességének és erejének kiépítéséért” – jelentette ki Nawrocki.
Bejelentette azt is: benyújt a varsói parlamentnek egy tervezetet, amelynek alapján június 28-át a kommunistaellenes harcosok emléknapjává nyilvánítanák Lengyelországban.
A kétnapos poznani felkelés a lengyel munkások 1945 utáni első nagy, a kommunista rendszerrel szemben fellépő megmozdulása volt.
A felkelés évfordulója volt az egyik témája annak az informális államfői találkozónak is, amelyet Nawrocki szombat este Gdynia kikötővárosban szervezett Nicusor Dan román, Alar Karis észt, Gitanas Nauseda litván és Edgars Rinkevics lett elnök részvételével. A varsói elnöki hivatal közleménye szerint a találkozón napirendjén a regionális biztonsági együttműködés és a transzatlanti kapcsolatok is szerepeltek.
Ezt is ajánljuk a témában
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.

(MTI)
Fotó: Sulyok Tamás Facebook-oldala