Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Néhány európai ország erősen ráfüggött az orosz LNG-re.

Ma indította újra az Energiagazdaságtani és Pénzügyi Elemzőintézet (IEEFA) európai LNG-figyelőjét, s igen erősen kezdtek: leleplezték Vlagyimir Putyin valódi pincsijeit – azokat az országokat, amelyek
nem egyszerűen csak fenntartották energetikai kapcsolataikat Oroszországgal,de kifejezetten több orosz gázt vettek idén januártól szeptemberig, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Európa egésze sem vizsgázott fényesen az orosz LNG-ről való leválásban: a kontinens összesen 14,48 milliárd köbméter orosz LNG-t vett az idei év első kilenc hónapjában, míg tavaly januártól szeptemberig 14,61 milliárd köbmétert.

A 0,9 százalékos csökkenés stratégiai irányváltásnak vagy leválásnak igencsak nehezen tekinthető –
főleg annak tekintetében, hogy a tavalyi enyhe tél miatt kevéssé ürültek ki a gáztárolók, így összességében is kevesebb gázt kell betárolni idén, mint tavaly.
Az orosz cseppfolyósított gázt importáló európai országok közül igazi jófiúként csak az Egyesült Királyság viselkedett: tavaly sem jelentős, 500 millió köbméteres fogyasztásukat idénre nullára csökkentették, teljesen leváltak az orosz gázról. Nagy atlanti fordulatot hajtott még végre Hollandia, amely tavaly 2,1 milliárd köbméter orosz LNG-t importált, idén januártól szeptemberig pedig ennek csak harmadát. Eleve igen csekély, 200 millió köbméteres orosz LNG-fogyasztását sikeresen megfelezte Olaszország, s igen látványosan visszavágta az orosz importot Franciaország is: tavaly januártól szeptemberig 5,5 milliárd köbmétert vettek az oroszoktól, az idei év azonos időszakában pedig szűk 42 százalékkal kevesebbet, 3,2 milliárdot.
Hogy a felsorolt országok dicséretes önmegtartóztatása ellenére mégsem sikerült érdemben csökkenteni az európai országok függését az orosz LNG-től, az
leginkább két „rosszfiúnak” köszönhető: Spanyolországnak és Belgiumnak, amelyek nyakló nélkül vették az orosz gázt az idei évben.
Belgium orosz importját a tavalyi 1,9 milliárd köbméterről 3,1 milliárd köbméterre, azaz 63 százalékkal (!) növelte, Spanyolország pedig az idei 5,3 milliárd köbméteres fogyasztásával Európa legnagyobb orosz LNG-importőrévé nőtte ki magát, míg tavaly csak 3,6 milliárd köbmétert, az ideinél 47,3 százalékkal kevesebbet importált az orosz energiahordozóból. (Spanyolország ezzel több gázt vesz Oroszországból, mint a vezetéken importáló Magyarország.)
Európa legnagyobb LNG-beszállítója idén az Egyesült Államok lett, az amerikai gáz a kontinens LNG-importjának 46 százalékát tette ki – de így is orosz eredetű kontinensünk cseppfolyós gázának 12 százaléka. (Messze felfelé lóg ki az európai átlagból Spanyolország és Belgium – a belgák gázuk 37, a spanyolok 27 százalékát orosz forrásból szerzik be.)
Teszik mindezt annak ellenére, hogy az orosz LNG nem is túl olcsó –
a méregdrága norvég gáz után fajlagosan az orosz LNG került a második legtöbbe a kontinensnek, átlagosan negyedével volt drágább az amerikai cseppfolyósított gáznál.
Oroszország legkedvesebb partnere e téren is Belgium volt: a belgák az idei gázért 1,3 milliárd eurót csengettek ki Vlagyimir Putyinnak – háromszor annyit, mint az amerikaiaknak. A spanyoloknak Oroszország 1,65 milliárd eurót számlázott ki, ami nem sokkal kevesebb, mint amerikai importjuk költsége. Európa összesen 5,51 milliárd eurót költött idén szeptemberig orosz LNG-re.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/Szputynik/Kreml/Pavel Bednyakov