Pangea Ultima: így fog kinézni a Föld a távoli jövőben

A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban megjelent új kutatásban a tudósok egy szuperszámítógép segítségével szimulálták bolygónk következő szuperkontinensének, a Pangea Ultimának kialakulását.

– számolt be róla a Mashable.

Így alakulhat bolygónk a jövőben

A kutatók a leendő szuperkontinens éghajlatát vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a kontinens havi átlaghőmérséklete 40 és 50 Celsius-fok közé emelkedhet, a legmelegebb nyári hónapokban pedig a hőmérséklet elérhetné a szó szerint halálos 70 Celsius-fokot is.

Alexander Farnsworth, a tanulmány vezető szerzője azon a véleményen van, hogy csak azok az emlősök maradhatnának életben, amelyek a szuperkontinens külső peremvidékein, vagyis azokon a pontokon élnének, ahol a hőmérséklet viszonylag mérsékelt marad. Szerinte azonban ennek a jövőbeli kontinensnek a nagy része, azaz nagyjából 84-92 százaléka lakhatatlan lenne.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) nemrégiben tette közzé a hőmérséklet-változásra vonatkozó statisztikáját, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 22 európai országban 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben nőtt az átlaghőmérséklet a klímaváltozás hatására 2023-ig. A klímakutatás eredményei azonban nem fedik le teljes mértékben a geológusok munkáját, hiszen néhány évtizedes tendencia alapján közel sem lehet úgy megjósolni a jövőt, mint a geológusok rendelkezésére álló adatokkal.

Hogy jön majd létre a Pangea Ultima?

Bolygónk felszínének kőzetlemezei folyamatosan mozognak. Ezen mozgás szabályszerűségeit foglalja össze a lemeztektonika elmélete. A geológiai adatok, valamint a jelenlegi mozgások megfigyelésével a geológusok rekonstruálni tudják a kontinensek elhelyezkedését és mozgását a különböző földtörténeti korokban. A múlt ismeretével azonban egy jövőkép is körvonalazható.

A tudósok szerint Afrika valószínűleg folytatja az észak felé tartó mozgást, aminek következtében nekiütközik Európának, ezt követően pedig a Földközi-tenger bezáródik és Himalája nagyságú hegylánc emelkedik ki Dél-Európában. Előreláthatóan Ausztrália is folytatja az észak felé tartó mozgását. Valamikor a távoli jövőben pedig majd összeolvad Délkelet-Ázsiával.

Ezt követően az amerikai kontinensek összeütköznek a már korábban összeolvadt afro-eurázsiai kontinenssel, aminek eredményeképpen itt is kialakul az ütközési zónában egy hatalmas hegységlánc. Mindezek után, (ha hihetünk az előrejelzésnek) 250 millió év múlva kialakul a fent említett szuperkontinens.

Mi okozza majd a klímaváltozást a Földön?

A geológusok arra számítanak, hogy amikor majd a kontinensek összeütköznek, akkor rendkívüli mértékben felerősödik a vulkáni tevékenység, ezzel pedig rengeteg szén-dioxid kerül ki a levegőbe. A drasztikus felmelegedés a szuperkontinens elhelyezkedésének is köszönhető lesz majd.

A Nap várhatóan körülbelül 2,5 százalékkal több sugárzást bocsát majd ki, ami 250 millió év múlva tovább növeli a Pangea Ultima felmelegedését.

Egy egyszerű földrajzi tényező is közrejátszik. A példa kedvéért a cikk Kalifornia esetét említi. Los Angelesben például hűvös tengeri szellő fúj, ami azonban egyáltalán nincs hatással Kalifornia Csendes-óceántól távol eső, belső sivatagjaira. Azt követően, hogy a Földön mind a hét kontinens összeolvadt, a Pangea Ultima nagy része már nem lesz kitéve az óceáni hatásoknak.

A cikk szerint egyáltalán nem biztos, hogy a meleg trópusokon fog létrejönni ez az új szuperkontinens, az ugyanis akár az Északi-sark környékén is kialakulhat, ami jóval hűvösebb körülményekhez vezet. Amennyiben ez a lehetőség valósulna meg, akkor az élet is könnyebben megmaradhatna a Földön. Kérdés, hogy igaza van-e a tudósoknak. És ha igen, melyik elméletük lesz a helyes.

Nyitókép: ANNE MONTFORT / PHOTONONSTOP / PHOTONONSTOP VIA AFP