Minősített, jó kapcsolat alakult ki a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között, amit ugyan visszafogott kissé az orosz-ukrán háború, ugyanakkor Varsó és Budapest képes volt tisztázni, hogy a fő kérdésekben e téren is egyetért, mondja lapunknak Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Németh Zsolt korábban is szorgalmazta az orosz-ukrán háború kitörése óta kissé zilált lengyel-magyar kapcsolatok felújítását, amiben partnerre lelt a Szejm külügyi bizottságának elnöke, Marek Kuchciński személyében, sőt, közös cikkben is szólaltak fel.
Ezt is ajánljuk a témában
„Európa egység. De egyúttal tisztelet az összes állam és nemzet sokfélesége iránt” – vallják a négy visegrádi állam vezető külpolitikusai közös írásukban, melynek magyar változatát a Mandiner közli. Cikkükben hangsúlyozzák: „Erős Közép-Európát akarunk egy erős Európában, amely kiterjed Ukrajna egész területére, és azon államokéra is, amelyek évek óta törekszenek az EU-tagságra”.
A lengyel választás véghajrájában, amelynek tétje hazánk számára sem csekély Németh Zsolt lapunknak kifejti: 2015-től kezdve igen nehéz időszak volt ez a nyolc esztendő a világtörténelemben, „hiszen véget ért a rendszerváltásokat követő nyugodtabb, békésebb időszak, de jól teljesített a lengyel kormány, a lengyel külpolitika, gazdaságpolitika, társadalompolitika jól vette az akadályokat, és Lengyelországot sikerült a meghatározó nemzetközi és európai erők között megkerülhetetlenné tenni”.
A magyar-lengyel kapcsolatok kapcsán elismeri,
voltak hullámzások, de Varsó részéről határozottan odafordultak ebben a nyolc esztendőben hazánk és egyben Közép-Európa felé”,
az elmúlt év nehézségeit látva pedig
különösen nagy öröm, hogy stratégiai szövetségesként tekinthetünk a lengyel kormányra”.
A politikus hozzáteszi: már 2016 januárjától egy minősített kapcsolat alakult ki a két párt vezetője, a PiS és a Fidesz között, Jarosław Kaczyński illetve Orbán Viktor pártelnökök között, „s onnantól a kormányzataink és a tárcáink is szoros V4-es kapcsolatrendszert tudtak felépíteni”.
„A legnehezebb próba az az orosz-ukrán háború volt, de azt szeretném hangsúlyozni, hogy a tekintetben is a célokat világossá tudtuk tenni. Mégpedig, hogy
nincs különbség közöttünk, hogy egyetértünk: Ukrajna területi integritása és a szuverenitása nem képezheti vita tárgyát,
és abban is egyetértünk, hogy el kell érni azt, hogy Oroszország ne jelenthessen Közép-Európára nézve veszélyt a jövőben”.
Mint hozzáteszi, ez egy nagyon határozott politikai vonalvezetést követel meg mindkét országtól.
Kedves Olvasónk! A cikk kissé lejjebb görgetve folytatódik, addig viszont hadd ajánljuk figyelmébe, hogy vasárnap 19 órától a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján a lengyel választások eredményeit ÉLŐ MŰSORUNKBAN követheti!
Élő bejelentkezésünk során percről percre, több helyszínről is tájékoztatjuk Önöket a legfrissebb hírekről. Mindemellett a Mathias Corvinus Collegium szervezésében kerekasztalbeszélgetéssel készül Tóth Bálint, Szalai Zoltán, Szánthó Miklós és Magyar Levente. Stúdiónkban Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán szolgáltatják a szakértői véleményeket, de elemzi az eseményeket többek között Kiss Rajmund, Demkó Attila és Somkuti Bálint is, akik az MCC-ből csatlakoznak majd be. Továbbá élőben kapcsoljuk Lengyelországot is: a Mandiner munkatársai a helyszínről szolgáltatják a helyiek reakcióit!
Facebook-oldalunk elérhetősége: https://www.facebook.com/mandiner.hu
YouTube-csatornánk elérhetősége: https://www.youtube.com/@MandinerTV
Addig is ajánljuk figyelmükbe hangoló videónkat, ahol minden fontos információt megmutatunk, amit vasárnap este előtt tudni érdemes!
Mindennek szellemében, mint Németh Zsolt rámutat
egy nagyon komoly haderőfejlesztési programot indítottunk el, összehangoltan
– az eszközökben természetesen vannak különbségek, de a helyzetükben is van különbség, a közvetlen érintettségünkben is.
Az ukrán kisebbségpolitika tekintetében a politikus úgy véli, sikerült rányitni Varsó szemét a kárpátaljaiakat érintő gondokra. „Azt hiszem, a lengyelek is belátják, hogy nekünk van egy kárpát-medencei adottságunk, feltételrendszerünk. Hiszen nagyszámú magyar közösség él Ukrajnában, komoly intézményrendszerrel rendelkeznek, amivel a lengyelek immáron nem. Tehát vannak olyan különleges sajátos szempontok, amelyek indokolják azt, hogy eltérő eszközrendszerben küzdünk a hasonló célok érdekében”.
Németh Zsolt optimista: mint mondja, bízik abban, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tudja folytatni a munkáját, „az ő esélyeik erre a mostani előrejelzések alapján egyértelműek”. Ugyanakkor a koalíciós kényszertől sem félti őket, mondván, előfordulhat, hogy egyedül nem lesznek képesek kormányt alkotni, „de ez idáig is így volt. Ne feledjük el, hogy partnert kellett találjanak, és azt gondolom, hogy az elkövetkezendő időszakban ezt a lengyel barátaink meg fogják találni”.
Bár a Visegrádi Együttműködés, röviden a V4-ek kapcsán sokan annak eljelentéktelenedésétől tartottak például a Bukaresti Kilencek javára, különösen a cseh és szlovák kormányváltások miatt, illetve a politikus által cikkünk elején is felidézett lengyel léptékváltás miatt, Németh Zsolt nem gondolja, hogy ilyen probléma lépne fel, s nem csupán a minapi szlovákiai választások eredménye miatt, hanem mert nem egymást kizáró szövetségi rendszerekről van szó.
„Nagyon fontosnak tartom azt, hogy van egy B9, amely a maga biztonságpolitikai hangsúlyával a térség erős képviseletét segíti e téren, de nem váltja ki a V4-et, nem is tudja helyettesíteni azt” – fejti ki.
A V4-ek ugyanis a közép-európai szuverenitás szempontjából látnak el nagyon fontos feladatot például a Brüsszelben való egységes érdekképviselet szempontjából,
emellett a térségi és szaktéri infrastruktúra fejlesztése szempontjából is. „Megjegyzem, harmadikként ott a Trimatrium együttműködés is, ami kifejezetten energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúrának a fejlesztését célul tűző térségi gigaprojekt, s amely számos egyes eredményt tud már felmutatni: Hamarosan Lengyelországból tudunk majd gázt vásárolni az Északi-tengeri mezőkhöz hozzáférő államokból. De komoly eredmény a Via Carpatia, szintén elég komoly eredmény a Rail Baltica koncepció és most már megvalósuló fejlesztés szintén is. Tehát azt hiszem, hogy ezek a regionális együttműködések egymást egyáltalán nem zárják ki. De a török-lengyel vagy román-lengyel együttműködés sem. Ezek sincsenek ellentétben a mi érdekeinkkel, a mi célkitűzéseinkkel” – sorolja.
***
Kövesse vasárnap 19 órától a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján a lengyel választások eredményeit élő műsorunkon keresztül!
Élő bejelentkezésünk során percről percre, több helyszínről is tájékoztatjuk Önöket a legfrissebb hírekről. Mindemellett a Mathias Corvinus Collegium szervezésében kerekasztalbeszélgetéssel készül Tóth Bálint, Szalai Zoltán, Szánthó Miklós és Magyar Levente. Stúdiónkban Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán szolgáltatják a szakértői véleményeket, de elemzi az eseményeket többek között Kiss Rajmund, Demkó Attila és Somkuti Bálint is, akik az MCC-ből csatlakoznak majd be. Továbbá élőben kapcsoljuk Lengyelországot is: a Mandiner munkatársai a helyszínről szolgáltatják a helyiek reakcióit!
Facebook-oldalunk elérhetősége: https://www.facebook.com/mandiner.hu
YouTube-csatornánk elérhetősége: https://www.youtube.com/@MandinerTV
***
Nyitókép forrása: Mátrai Dávid /Mandiner
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Rishi Sunak bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint „veszélyesebbé vált a térségünk”.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
Tusk helyette azt ígérte, „más formában” nyújtanak segítséget.
Három órán át tartott a „vita”, de valójában csak kellemes kérdéseket tettek fel a Tisza Párt alelnökének.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a két személy mögött állók szándékai, a külföldi finanszírozók céljai ugyanazok.
Kapcsolódó cikkek a Lengyel választás aktában.
Donald Tusk közölte, a többi ellenzéki párt vezetői megbízták őt „a kormányalakítás nehéz feladatával”.
A pártvezér rámutatott a lengyel közélet külső erőktől való kitettségére. Németország mellett most Oroszország neve is felmerült.
Az amerikai újságíró állítja, ezzel erősödnek a demokráciapárti nyugati hatalmak.
