Tovább húzódik a német hadsereg válsága

2023 első öt hónapjában összesen 23 400-an jelentkeztek a német hadseregbe, ami 7 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban – írja az Euractiv. Ez az eddigi csökkenés tovább folytatódását jelenti, ami kikezdi a német kormány nagyszabásúnak szánt Zeitenwende (Korszakváltás) programját, ami a Bundeswehr újbóli növekedési pályára állítását célozza.

 – írja egy minisztériumi dokumentum, amit a Spiegel idéz. „A jelentkezők számának további csökkenése előreláthatólag nehezebbé teszi, hogy fenntartsák a személyzeti politika magas minőségét” – folytatják.

Boris Pistorius szocdem védelmi miniszter a napokban Stuttgartban járt a Bundeswehr egyik karriercentrumában, ahol hangsúlyozta a katonai pálya vonzerejének növelését, valamint a kiképzés fontosságát. Németország-szerte hat ilyen Bundeswehr központ várja a seregbe jelentkezőket, illetve hirdeti e karrier erényeit. Pistorius sürgette a verbuválók aktivitását: Aki nem elég gyors, veszít.

A német hadsereg fiatalok közötti népszerűsítése persze nem egyszerű ebben az országban. A radikális Baloldal (Linke) párt a kampányokat a fiatalok „militarizálásának” tartja, egyes német régiók pedig egyenesen megtiltották a Bundeswehrnek, hogy az iskolákban hirdessék a hadsereget.

A hadsereg személyzeti utánpótlásának akadozása ugyanakkor csak egy a Bundeswehr régóta tartó válságának összetevői közül. 

Köztük volt Ursula von der Leyen is, aki Angela Merkel alatt szolgált ezen a poszton – miniszteri kudarca után aztán az Európai Bizottság elnöki posztjával vigasztalódhatott, mint az ismeretes. Őt Annegret Kramp-Karrenbauer követte, akit Merkel egy időben egyenesen az utódjának szánt, de mind CDU-pártelnökként, mind miniszterként elbukott. A német kormányváltás után aztán alig egy évet tudott hivatalban maradni Christine Lambrecht szocdem politikus asszony, akin szintén kifogott a német hadsereg reformfolyamata.

A Bundeswehr legatyásodása odáig jutott az elmúlt években, hogy előfordult, a politikusokat szállító kormányzati repülőgépek sem voltak már bevethető állapotban. 

korábban igazságügyi és családügyi miniszterként szolgált. A kormánytagok összesakkozása során viszont Olaf Scholz végül rá bízta a Bundeswehrért felelős miniszteri tárcát. A régi szép békeidőkben Lambrecht talán kibekkelte volna pár évig egyfajta menedzseri szemléletű illetékes miniszterként, de miután tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, rá szakadt a német védelempolitika, khm, aknákkal borított területe, amit még egy tapasztalt kancellárnak is bonyolult átlátnia, hát még Lambrecht asszonynak.

Minisztersége alatt Berlin azzal szembesült, hogy több fegyver esetében annyira kevés lőszer áll rendelkezésre a német hadseregnek, ami egy háború esetén csupán néhány órára lenne elegendő. Lambrecht ennek kapcsán úgy nyilatkozott, a botrányos hiányosságokért elődei és azok felelőtlen gazdasági döntései a felelősek.

mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk: lebukott azzal, hogy a Luftwaffe egyik szolgálati helikopterén fuvarozta nyaralni fiát a német elit kedvelt üdülőhelyére, Sylt szigetére; majd pedig az idei év elején a szilveszteri üzenetében a háttérben durrogó tűzijátékok és petárdák zajában fejtette ki, hogy  „Európa közepén háború tombol. És ezzel kapcsolatban rengeteg különleges élményt szereztem, és sok-sok érdekes és nagyszerű emberrel találkoztam. Ezért hálás köszönetet mondok”. Nem mondhatni, hogy pozitívan fogadta a német és a nemzetközi nyilvánosság a bárgyúra sikerült üdvözlővideót.

Mindezeket is látván Olaf Scholz kancellár előbb egyre inkább magához vonta a katonai ügyeket, ő tárgyalt és döntött minisztere helyett, majd kiadta Lambrecht útját, és Boris Pistoriusra bízta a területet. Nem mintha Pistorius a téma szakértője lenne, de mint tapasztalt politikus, Osnabrück volt polgármestere és Olaf Scholz régi barátja, a kancellár abban bízott és bízik, hogy összeszedettebb és cselekvőképesebb lesz elődeinél.

A Bundestag katonai ombudsmanja, Eva Högl idén márciusban arra figyelmeztetett, hogy

„Az anyagiakkal kezdem, és egyetlen mondatban össze is tudom foglalni” – mondta. „A hadseregben semmiből sincs elég, és ez még kevesebb is lett tavaly február 24. óta. Ez vonatkozik a kiképzésre, a gyakorlatokra és a szárazföldi haderő felszerelésére is.”

Olaf Scholz kancellár és Pistorius miniszter mindenesetre fogadkoznak, hogy Németország is el fogja érni a GDP 2 százalékának védelmi és hadseregfejlesztési célokra való fordítását, a sereg hiányosságainak leküzdését, és hogy otthon és európai szinten is fellépnek majd kontinensünk biztonságáért. Mivel időközben már Litvánia és Románia is tárt karokkal várja a német katonákat, nem beszélve a háborúban álló Ukrajna naponta megfogalmazott katonai támogatási igényeiről, a német hadiipari fejlesztés és a bővülés határa tán a csillagos ég is lehet.

Pontosabban a csillagos-sávos: a Reuters értesülése szerint a német hadsereg fejlesztésére elkülönített 100 milliárd eurós speciális alap pénzösszegének akár felét amerikai hadiipari cégek nyerhetik el, beelőzve a német vállalatokat.

Nyitóképen: Olaf Scholz kancellár egy német tank előtt (fotó: RONNY HARTMANN / AFP)