Össztüzet indított Németország és az USA, megpróbálják elkergetni Magyarországról a befektetőket

„Amikor amerikai vállalkozókkal beszélek, az ő szókincsük eltér a politikai szókincstől” – mondta néhány napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az esztergomi MCC Feszten, utalva a szankciók és David Pressman nagykövet szándékos provokációi jellemezte hűvös politikai kapcsolatoknál jóval szívélyesebb magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokra.

Nagyon úgy tűnik azonban, hogy az Egyesült Államok – Németországgal összefogva, vagy épp utasítva a németeket – mihamarabb szeretne ezen változtatni. Nem különösebben bonyolult, hogy miért: Magyarország GDP-növekedését, amely az EU-s források érkezésében 2021 óta tapasztalt fennakadások ellenére is erős maradt, jelentős részben a külföldi befektetések biztosították. Ha sem EU-s pénz, sem külföldi befektetés nincs, Magyarország súlyos nehézségekkel néz szembe.

Befektetni nem kell félnetek jó lesz

Múlt hét közepén hozta ki az USA külügyminisztériuma az amerikai vállalatok befektetési döntéseit orientáló befektetésiklíma-állásfoglalásait (Investment Climate Statements), melyeket az amerikai külügy az egyes országokban működő amerikai nagykövetségek információira alapozva állít össze.

bár a tartalmi elemzés alig tér el az eddigi évek alapvetően pozitív képétől, a vezetői összefoglaló – amelynek a legtöbb esélye van amerikai cégvezetők szemgolyóit megragadni – hemzseg a válogatott szidalmaktól.

Az Egyesült Államok a 2023-as befektetésiklíma-állásfoglalásaiban még az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatok 2020-as eredményeivel büszkélkedik, amikor is Németország és Ausztria után a harmadik legnagyobb befektető volt Magyarországon, és mindenki másnál több munkahelyet hozott létre. Jó okkal nem hoznak ennél frissebb adatokat, hiszen az ezt követő két évben a magyarországi befektetések egyre inkább Dél-Koreából és Kínából érkeztek már.

A hajdanvolt boldogság felemlegetését követően ugyanakkor már a szidalmak következnek: „az elemzőket továbbra is aggasztja, hogy

a bank-, média-, energia-, kereskedelmi, közszolgáltatási és telekommunikációs, valamint a biztosítási szektorban”, emellett felhívják a figyelmet az egyszereplős közbeszerzésekre, valamint arra, hogy a Transparency International tények helyett civilek és üzletemberek benyomásain alapuló korrupció-percepciós indexében az EU legkorruptabb tagállamának hozta ki hazánkat. 

Tájékoztatják a befektetőket arról is, hogy a magyar kormány 2020 óta veszélyhelyzeti rendeleti kormányzást folytat – ez egyébként az összes német kritikában is megjelenik, így a háborús veszélyhelyzet megszüntetésével a kormány könnyen kihúzhatná a kampány egyik méregfogát –, illetve arról, hogy „Magyarország szinte összes közfejlesztési projektjét az EU finanszírozza”, ezért „az EU-s források visszatartása jelentős gazdasági kockázat marad Magyarország számára”.

A gyöngyszem a vezetői összefoglaló azon része, amelyben az USA azt panaszolja: „Magyarország lassuló gazdasági növekedéssel és magas energiaárakkal néz szembe, melyeket Ukrajna Oroszország általi lerohanása, a bizonyos alapvető élelmiszerekre bevezetett állami árplafon, valamint a forintgyengülés keveréke okoz”. Tehát: az orosz-ukrán háború és a Nyugat-Oroszország gazdasági háború eredményeképpen megnőtt – azóta pedig jelentősen mérséklődött – energiaárakat

Az összefoglaló végén utalnak arra, hogy az USA – máig tisztázatlan okokból – felmondta a kettős adóztatási egyezményt, amely jövő január elsejétól így hatályát veszti, s mindenféle gazdasági vonatkozás nélkül még odabiggyesztik, hogy „bár a magyar kormány azt tervezi, hogy 2030-ig 20-ról 27 százalékra növelje az ország erdőtakaróját, az energiaválság miatt a fakitermelési szabályokat a védett területeken is lazította.”

SPIEGEL után itt a Rundschau

A Mandiner olvasói emlékezhetnek, hogy idén áprilisban a SPIEGEL dörgedelmes cikkével már elkezdődött egy kampány Németországban a magyar-német gazdasági kapcsolatok rombolásának céljával, júliusban pedig az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke, Katarina Barley szólította fel a BMW-t arra, hogy Magyarország helyett vigye a Debrecenben építendő gyárát Romániába.

A Frankfurter Rundschau hasábjain az április kampány most megismétlődött. Az FR tegnapi cikkében arról ír, „az EU kellős közepén hihetetlen dolgok történnek”, ugyanis „egyre több külföldi vállalat számol be egy olyan politikai rendszerről, amely a kisemmizésüket célozza”. Azt írják, „magas különadókról van szó, amelyek diszkriminatív módon csak külföldi cégeket érintenek; tiltásokról, amelyek korlátozzák a növekedést; dekrétumokról, amelyek rögzítik az árakat; és olyan ügyészekről, akik szándékosan külföldi cégek dolgozóinál rendelnek el házkutatásokat”.

Az FR megjelöli ugyan, hogy az építőanyag-gyártás, energia, telekommunikáció, élelmiszer-kereskedelem és közlekedés területén dolgozó cégekkel beszéltek a cikk elkészítéséhez,

A nagyképet az FR úgy rajzolja meg: bár már „Orbán felemelkedésével” is elindul „a médiumok oligarchák általi felvásárlása és ál-államosítása (sic!), az igazságszolgáltatás kiüresítése, Orbán barátainak és családjának fontos pozíciókba emelése”, de ettől még az ország a befektetők számára „alapvetően vonzó maradt” egészen a 2021-es „törésig”, amelyet a pandémiás veszélyhelyzet bevezetése fémjelez. A lap azt írja, „a kormány a veszélyhelyzetet a parlament hozzájárulása nélkül meghosszabbíthatja” (ez egyébként nem igaz, de a mára javarészt funkcióját vesztett veszélyhelyzetet e népszerű narratív keret megtörése érdekében is érdemes lenne megszüntetni), s szerintük „innentől kezdve szorul a hurok a cégek körül”.

Ezután egészen pontosan kettő konkrétum következik: egyrészt a Heidelberg Materials nevű cementgyár esete, amely a kilencven százalékos bányajáradék miatt van felháborodva, és már az áprilisi SPIEGEL-lejáratókampányban is központi szerepet vitt; másrészt pedig idézik az E.ON Hungaria ügyvezetője, Guntram Würzberg Portfoliónak adot interjúját májusból, melyben Würzberg ugyan pozitívan nyilatkozott a magyarországi befektetési környezetről, de kifogásolta, hogy az azóta rendeződő helyzetű Dunaferrt állami rendelet alapján „alapvetően ingyen” kellett árammal ellátniuk. Ezt a két esetet – melyből egyik sem tűnik sem saját oknyomozásnak, sem új információnak – próbálja tehát a Frankfurter Rundschau most újabb lejáratókampánnyá habosítani.

A német cégek neve: hallgass

A Magyarországon működő német vállalatokat tömörítő, a kormány és a vállalatok tárgyalásain rendszerint közvetítő szerepet játszó Magyarországi Német Gazdasági Klub (Deutscher Wirtschaftsklub Ungarn) elnöke, Arne Gobert ügyvéd

Lapunknak nyilatkozva Gobert áprilisban elmondta, megpróbált a SPIEGEL által vázolt helyzetet vizsgáló európai parlamenti bizottság, a CONT ülésén felszólalni, „mert az összefoglalójukat a német-magyar gazdasági kapcsolatokról nagyon egyoldalúnak találom, és számos kérdésben nem értek egyet vele”. Egyet nem értése nem elvi, hanem tárgyi volt: a CONT vádjai között például szerepelt, hogy „egy bizonyos cég nem kapott építési engedélyt egy adott épületre, miközben azt nem említi meg, hogy három másikra kapott”, ráadásul Gobert részt vett a szóban forgó konfliktus rendezésében, „úgy hittem, a dolog megoldódott, így meglepődtem, hogy a mostani jelentésben ez előkerült”. Ugyanígy ténybelileg hamisnak minősítette a CONT-jelentés plázastopról szóló részét is.

Akkor a CONT-elnök, a német keresztényszocialista Monika Hohlmeier jelezte Gobertnek, „van elég információja, és nincs szüksége másra”, ezért nem szólalhat fel a bizottság ülésén, helyette a Transparency Internationalnek adták meg a lehetőséget, hogy a korrupcióról beszéljen „minden konkrétum nélkül”.

„Az általam vezetett, német-magyar DialogUngarn egyik rendezvényén nemrég Szijjártó Péter külügyminiszer is beszélt, és a német befektetők reakciója nagyon pozitív volt.

Ha nem tudják térdre kényszeríteni Magyarországot más ügyekben, akkor megpróbálják így” – összegzett lapunknak áprilisban Gobert, aki azt is elmondta: évek óta hiába mond német újságíróknak bármi pozitívat Magyarországról, ezekből soha semmit nem írnak le, viszont képesek órákon át kérdezgetni annak érdekében, hogy hazánkkal kapcsolatban kihúzzanak belőle valami negatív nyilatkozatot.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd