„Ez a meghallgatás azért kellett, hogy fel lehessen hozni új kifogásokat, és mégse kapja meg a pénzeket Magyarország” – mondja Arne Gobert üzleti jogász, a Német Gazdasági Klub elnöke a Mandinernek.
Az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) e hét kedden tartott meghallgatást azon német cégek és vállalatok ügyében, amelyeket állítólag szisztematikusan diszkriminálnak a magyarországi pályázati kiírásokban. Az ülésen fel akart szólalni Arne Gobert üzleti jogász, a Német Gazdasági Klub elnöke,
de a bizottság nem engedélyezte számára a lehetőséget.
Felhívtuk Dr. Gobertet, aki Magyarországon él, hogy megtudjuk tőle, mi történt pontosan.
***
Mit tapasztalt a CONT nyilvános meghallgatása előtt?
Amikor az egész kezdődött, többször kérdeztem a kapcsolataimat, hogy biztosak-e benne, hogy meghallgatnak. A magyar EP-delegáció informálta a bizottságot írásban arról, hogy ki vagyok, és jövök épp erre a meghallgatásra. Azért szerettem volna felszólalni, mert az összefoglalójukat a német-magyar gazdasági kapcsolatokról nagyon egyoldalúnak találom, és számos kérdésben nem értek egyet vele.
Nem csak a német cégekről általában beszéltem volna, hanem konkrét hibákra is rámutattam volna. Az összefoglaló megemlíti például, hogy egy bizonyos cég nem kapott építési engedélyt egy adott épületre, miközben azt nem említi meg, hogy három másikra kapott. Részt vettem annak a konfliktusnak a rendezésében, úgy hittem, a dolog megoldódott, így meglepődtem, hogy a mostani jelentésben ez előkerült. A plázastopról is beszéltem volna, hogy ez nem azt jelenti, hogy nem lehet boltot nyitni, csak engedély kell hozzá, és kapnak is. A Lurdy Ház is szóba került. Ott is volt megállapodás.
Miről szól akkor egyáltalán ez a vita?
Minden ügyet, amit megemlítenek, meg lehet oldani tárgyalással, nincs értelme beszélni róluk uniós szinten. Nem értem a kapcsolatot, hogy mit nyomoznak, és miért ők nyomoznak. A Vodafone és a Tesco is meg van említve, akik vesztettek az állammal szemben egy pert, és a bizottság megkérdőjelezi a bíróság döntését. Meg akartam mutatni, hogy van egy másik nézőpont is.
A néppárti, német Monika Hohlmeier, a CONT elnöke a meghallgatás előtt azt mondta nekem, hogy
Jeleztem, hogy jóval a meghallgatás előtt kértem, hogy hallgassanak meg, ez csak technikai kérdés. Azt válaszolta, szerinte van elég információja, és nincs szüksége másra. Mondtam, hogy ezt értem, de az összefoglalójukról is szeretnék beszélni, mert nagyon egyoldalúnak tartom. Ezután közölte, hogy agresszív és dühös vagyok, és ez nem segít rajtam. Ezután diplomatikusan jeleztem, hogy nagyon „érdekes”, amit a meghallgatás kapcsán művelnek. Ugyanígy járt a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara küldöttsége is. Nem tudom, mitől félt ennyire, hogy nem akarta, hogy én beszéljek, vagy a kamara beszéljen. Olyan volt az egész, mint a kommunista időkben.
Kik beszéltek akkor?
A Transparency International embere volt az egyetlen kívülálló beszélő, aki korrupcióról beszélt, minden konkrétum nélkül. Monika Hohlmeier az élelmiszeripar szereplőit emlegette, mint akik diszkriminatív gyakorlatra panaszkodtak nála, de nem mondott semmi konkrétumot. Nem tudom, pontosan kire gondol. Monika azt mondta, egyes oligarchák azzal kopogtatnak a vállalatok ajtaján, hogy meg akarják venni a céget, és amikor nem kapják meg, a kormány megbünteti őket. Sőt, szerinte kétféle módon veszik át a magyarok a cégeket. Az egyik a „sweetheart üzlet”, amikor a piaci ár felett vásárolnak, és szerintük így vette meg a magyar állam a Vodafone-t, ami teljes hülyeség. A másik a „maffiamódszer”, amikor az oligarcha kopog. Azt is kifogásolták, hogy Magyarország egyre többet üzletel kelet felé – és nem Kínát említették meg, hanem Dél-Koreát, holott
Szerintem ha a német cégek közül valakinek baja van, akkor a kormánnyal kéne megbeszélniük a dolgokat, nem egy bajor politikussal.
Az egész helyzet nagyon feszült volt Brüsszelben. Ez egy nyilvános meghallgatás volt, amin csak általánosságok hangzottak el. Emlegetik a korrupciót? Akkor mondjanak rá konkrét példákat. Nem akarták, hogy kommentáljam a dolgokat, és kérdéseket tegyek fel, mert kellemetlen lett volna nekik.
Mi értelme van a témát vizsgálni az EP-ben?
Nem tudom. Szerintem úgy került a téma az EP bizottságához, hogy egyes vállalatok állítólagos diszkriminációs gyakorlat miatt panaszkodtak, de nem tudjuk, melyek voltak ezek, vagy hogy Monika Hohlmeier beszélt-e bárkivel, mivel nem említett neveket. Magyarország folyamatosan követi az EU-s ajánlásokat, és egyre nagyobb az esély megkaphatja a pénzeket, amelyeket nem akartak neki eddig kifizetni. Szerintem
Az általam vezetett, német-magyar DialogUngarn egyik rendezvényén nemrég Szijjártó Péter külügyminiszer is beszélt, és a német befektetők reakciója nagyon pozitív volt. Szóval most az Európai Parlament a pozitív és erős német-magyar üzleti kapcsolatokat támadja. Ha nem tudják térdre kényszeríteni Magyarországot más ügyekben, akkor megpróbálják így.
Nemrég azt nyilatkozta: rájöttek, hogy ha túl pozitívan beszélnek a magyar helyzetről a német sajtóban, ők egyáltalán nem hisznek önöknek, és nem közlik le a nyilatkozatunkat – mondana példát?
Ez másik ügy. De a DialogUngarn esetében is tapasztaljuk. Ez egy nonprofit kezdeményezés, de senki nem mondja meg, mit kellene ott csinálnunk. Olyan releváns kérdésekről beszélünk, amelyek érdeklik a német-magyar üzleti közösséget. Szerintem egyes emberek nem szeretik ezt. A média sosem ír erről. Nem hülyék, tudják, mi folyik itt, kapnak meghívót, látják a posztjainkat, hogy mit írunk.
Pár éve, amikor Angela Merkel akkori német kancellár itt volt Budapesten, egy kölni ismerősöm összehozott az RTL-lel. El is jöttek az irodámba, és egy órán át kérdezgettek. Nagyrészt ugyanazt kérdezték, újra és újra, hogy kihúzzanak valami negatívat. Nem sikerült. Az újságíró azt mondta, az esti hírekbe fog bekerülni – de aztán kaptam egy sms-t, hogy a késő esti hírekben lesz; majd kaptam egy még újabbat, hogy a boardnak túl pozitív volt az interjú, és nem fogják leadni. Szóval ez egy elég konkrét tapasztalat volt.
Fotó: MTI/Kovács Attila
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A férfiak karácsonyi vásáron akartak terrortámadást végrehajtani.
A német külügyminisztérium közleményben tudatta: Németország moszkvai nagykövetsége tudomást szerzett az ügyről, és azt kérelmezték az orosz hatóságoktól, hogy az érintett személyt meglátogathassa a német konzul.
Minden lehetséges forgatókönyvre felkészülnének.
A minden érzékszervre ható élmény egy másik valóságba repíti majd a nézőket.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
