„A média elsődleges szabálya az informálás. Sajnos Lengyelországban ez nem így van. Itt a meggyőzés a fontos” – fogalmaz a szerző, aki szerint ennek magyarázata a rendszerváltás idejére nyúlik vissza: akkoriban az újságírók kollektíven az ellenzék (Szolidaritás) oldalára álltak, ami szerinte érthető, különösen annak fényében, hogy a vezetők nagy része korábban az underground sajtóban és kiadókban dolgozott. A pályakezdő fiatal újságírók olyanok akartak lenni, mint ők, és a „jó oldalon” akartak állni. Innen ered a cikk szerint a lengyel média moralizálása, amely a jelen belpolitikai helyzetben is látható. A lengyelek zöme a PiS-re szavaz, de mivel az újságírók nem, így a PiS támogatottságát sem tisztelik, függetlenül attól, hogy „Kaczinsky pártját nem a szovjetek kényszerítették a lengyelekre”.
Nem számítanak a tények. A vélemény számít információnak, mert mindent az érzelmek irányítanak”